A kvalifikációs irányelv 15 b és c cikke, az Elgafaji eset és az oltalmazotti és a befogadotti státusz összefüggései

1. A kvalifikációs irányelv 15 b és c cikke, az Elgafaji eset és az oltalmazotti és a befogadotti státusz összefüggései Nagy Boldizsár előadása a UNHCR által szervezett képzésen, 2009 szeptember 25-én

2. Vajon? „arra hívja fel a [Fővárosi] bíróság a figyelmet, hogy a menekültkénti elismerés a múltra és nem a jövőre irányul, tehát a közelgő választások miatt változások a menekültkénti elismerésnek nem képezhették alapját, hiszen az még nem következett be” . .. „ A bíróság álláspontja szerint a visszaküldési tilalom vonatkozásában nincs akadálya a közelgő választások figyelembe vételének.”

3. Az érinteni kívánt kérdések A morális dilemma – kevesebb-e a kiegészítő védelem? Friss ügyek: „Elgafaji”, „AH és QD v SSHD”, „Abdullah és mások”. A 15 cikk értelmezései b bekezdés c bekezdés - fegyveres összecsapás - a fenyegetettség egyéniesítettsége Oltalmazott – befogadott Összefoglalás

4. Szóhasználat és morális dilemma – kevesebb-e a kiegészítő védelem? Complementary (magyarul, tulajdonképpen: kiegészítő) – subsidiary (helyettesítő, pót) de a kvalifikációs irányelv (ezentúl: K.I.)fordításában subsidiary = kiegészítő. Preambulum (24) : „Subsidiary protection should be complementary and additional to the refugee protection enshrined in the Geneva Convention” „A kiegészítő védelem biztosítása a Genfi Egyezményben meghatározott menekültvédelmi rendszerhez képest kiegészítő és pótlólagos jellegű” „Kisebb” státusz-e, kevesebb védelmet érdemel-e? K.I., BÁH: igen Jane Mc Adam, UNHCR: nem J.F. Durieux: Nem genfi menekült esetében = complementary, Kizárt genfi menekült esetében (1 F, 33 (2) = subsidiary

5. Morális dilemma – mi a kiegészítő védelem alapja? Együttérzés Az emberi méltóság, integritás és az ember jogai Indokolatlan a különbségtétel a jogok terén Az állam csak elismeri a védelem szükségességét „Jogilag nem igazolható a konvenciós menekültek és a kiegészítő védelem közötti különbségtétel” (McAdam, 2007, 1.o.) • Elképzelhető a különbségtétel konvenciós és kiegészítő státusz között • Az állam szabadon dönthet megadásáról vagy megta-gadásáról

6. Elgafaji – C-465/07 sz. ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB Az ügy:Meki Elgafaji, Noor Elgafaji és a Staatssecretaris van Justitie, között folyamatban levő ügy, előzetes döntéshozatal az EJSZ szerződés 234. cikke alapján. A Európai Bíróság (EiB) nagytanácsa (11 bíró) járt el, 7 állam és a Bizottság is nyilatkozott (Hollandián kívül) Jelentősége: felel arra kérdésre, mit jelent az „egyéni” fenyegetettség A tényállás: M. Elgafaji síita, felesége N. Elgafaji szunnita mohamedán, iraki állampolgárok. N Elgafaji 2004 és 2006 között egy brit biztonsági cégnek dolgozott, amely a repülőtér és a zöld zóna közötti utazást biztosította. Múltbeli sérelmek (a súlyos sérelem tényleges veszélynek feltételezését megalapozó okok): - „halál a kollaboránsokra” fenyegetést tartalmazó levelet tűztek házuk ajtajára - Nagybátyját, ki ugyanennél a cégnél dolgozott, megölték a terroristák

7. Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB A kérdés: a 15 § b bek és a 15 § c bek ugyanolyan szintű egyéniesítést kíván-e meg? - holland elsőfok: igen; másodfok: nem, c-hez nem kell olyan fokú egyéniesítettség mint b-hez; harmadfok: előzetes kérdések: Többlet˙(supplementary) védelmet nyújt-e a 15 c mint az EJEE 3 cikkén alapuló gyakorlat? Ha igen, mikor van a kérelmező a 15 c szerinti „megkülönböztetés nélküli erőszak következtében súlyos és egyedi fenyegetettség tényleges veszélyének kitéve”

8. Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB EiB: A 15 b megfelel az EJEE 3 cikkének, a 15 c viszont eltér attól, ezért önállóan kell értelmezni (28. pont) A 15 b (és a 15 a)Azokra a helyzetekre terjednek ki „amelyekben a kiegészítő védelmet kérő konkrétan egy meghatározott típusú sérelem veszélyének van kitéve.” „cover situations in which the applicant for subsidiary protection is specifically exposed to the risk of a particular type of harm.” de Ld. NA v. UK, EJEB, , 2008 júl. 17-i ítélet, 116.§

9. Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB A 15 c viszont „ezzel ellentétben” covers a more general risk of harm (33. §) A sérelem általánosabb veszélyét foglalja magában. Nem konkrét erőszakos cselekedetekre utal, hanem a személy életének és személyének (testi épségének) fenyegetettségére, amelyet a megkülönböztetés nélküli („vak”) erőszak vált ki. (34. §) A megkülönböztetés nélküli erőszak jellemzője: független a személyes körülményektől (34 §)

10. Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB The key sentence - a kulcsmondat „[A]z „egyedi” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az - személyazonosságukra tekintet nélkül - magában foglalja a polgári személyek ellen irányuló sérelmeket, amikor a fennálló fegyveres konfliktust jellemző megkülönböztetés nélküli erőszak …olyan nagyfokú, hogy megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy az érintett országba vagy adott esetben az érintett régióba visszaküldött polgári személy kizárólag az annak területén való tartózkodása miatt az irányelv 15. cikkének c) pontjában említett súlyos fenyegetettség tényleges veszélyének lenne kitéve. • …[T]he word ‘individual’ must be understood as covering harm to civilians irrespective of their identity, where the degree of indiscriminate violence characterising the armed conflict taking place … reaches such a high level that substantial grounds are shown for believing that a civilian, returned to the relevant country or, as the case may be, to the relevant region, would, solely on account of his presence on the territory of that country or region, face a real risk of being subject to the serious threat referred in Article 15(c) of the Directive

11. QD (IRAQ) és AH (IRAQ v. SSHD Az ügy: QD (IRAQ) Appellant and SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (Respondent) and AH (IRAQ) Appellant and SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (Respondent) Court of Appeal (3. döntéshozatali szint) ítélet, 2009. június 24. [2009] EWCA Civ 620 Case No: 1. C5/2008/1706 & No. 2. C5/2009/0251 Jelentősége: elveti a KH (Article 15(c) Qualification Directive) Iraq CG [2008] UKAIT 00023 ügyben felállított doktrínát, amely szerint a 15 c csak a humanitárius jogsértések esetében alkalmazandó + kimondja, hogy az „egyéni” fenyegetettség értelmezéséhez az Elgafaji ítélet a megfelelő + rögzíti, hogy a „fegyveres konfliktus” fogalma viszont kiterjesztően értelmezendő, nem szükséges hozzá két harcban álló fél. A tényállás: QD iraki, Szamarából származik, a Salah Al-Din kormányzóságból, a Husszein rendszer alatt a Ba’ath párt tagja volt AH is iraki, aki alig múlt 18 éves Baqubából származik aki az erőszak elől a családjával Kifribe, a Diyala kormányzóságba költözött Múltbeli sérelmek (a súlyos sérelem tényleges veszélynek feltételezését megalapozó okok): QD a múltbeli párt tagsága miatti bosszútól, AH az általános erőszaktól fél

12. QD (IRAQ) és AH (IRAQ v. SSHD A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi humanitárius jog nem alkalmazandó, mert annak nem célja a nemzetközi védelemre szorulókról rendelkezés, a hadijog megsértésének áldozataira korlátozás túl szűk, a K.I. céljai viszont messze túlmutatnak a nemzetközi humanitárius jogon „az irányelvnek a saját lábán kell megállnia és ha nem alkalmaz kifejezetten vagy nyilvánvalóan külső jogforrást, akkor autonómként kell kezelni” Ezért tévedett a KH ügyben a UKAIT, a megkülönböztetés nélküli erőszak és a személy élete és személye elleni fenyegetettség fogalmát túl szűken értelmezte, és az alkalmazási küszöböt túl magasra helyezte. (18 §) (A 17§ (1) /kizáró okok/ a példa arra, amikor a K.I. külső jogforrást akar bevonni)

13. QD (IRAQ) és AH (IRAQ v. SSHD Egyéni (egyedi) fenyegetettség A Court of Appeal az Elgafaji ítélet 31-40 és 43 §-át szó szerint és egyetértően idézi. Fegyveres konfliktus értelmezése (ha nem nemzetközi humanitárius jog) „Ha a 15(c) fő célja az hogy ideiglenes oltalomhoz juttassa azokat az embereket, akiknek a biztonságát a megkülönböztetés nélküli erőszak komolyan fenyegeti, akkor nem számít az, hogy az erőszak kiváltója két vagy több harcoló fél (amit a ‘konfliktus’ alapesetben sugall) vagy egyetlen entitás vagy fél.”

14. JOINED CASES C-175/08, C-176/08, C-178/08 AND C-179/08 SALAHADIN ABDULLA AND OTHERSMazák főtanácsnok véleménye -2009. szeptember 15. Az ügy C‑175/08 Aydin Salahadin Abdulla v Bundesrepublik Deutschland; C‑176/08 Kamil Hasan v Bundesrepublik Deutschland; C‑178/08 Ahmed Adem, Hamrin Mosa Rashi v Bundesrepublik Deutschland; C‑179/08 Dler Jamal v Bundesrepublik Deutschland előzetes döntéshozatali kérdés a német Bundesverwaltungsgericht-től) Jelentősége: A bíróság dönteni fog arról mi a teendő, ha az eredeti üldözési okok megszűntek, de újabbak, vagy kiegészítő védelemre jogosítottság merül fel, arról, hogy az eredeti okok megszűnésén túl vannak-e további feltételei a státusz megvonásának, dönt a bizonyítási teher megoszlásáról a kérelmező és az állam között, valamint annak szintjéről. Kiderül, mi a szerepe az általánosan bizonytalan helyzetnek a nemzetközi védelemre jogosultságban. Értelmezik a „ hatékony védelem” és a „védelmező” fogalmait. A tényállás: Négy egyesített ügy, 5 iraki személy, akik 1999 és 2002 között érkeztek Németországba, mindannyian menekült státuszt kaptak a Szadám Husszein alatt fenyegető üldöztetés miatt, s e státuszukat az üldözésre alapot adó okok megszűnésére hivatkozva 2005-ben megszüntették. Múltbeli sérelmek (a súlyos sérelem tényleges veszélynek feltételezését megalapozó okok): Lényegében az általánosan bizonytalan helyzet Irakban, az állandó fenyegetettség

15. JOINED CASES C-175/08, C-176/08, C-178/08 AND C-179/08 SALAHADIN ABDULLA AND OTHERSMazák főtanácsnok véleménye -2009. szeptember 15 A Bundesverwaltungsgericht kérdései (nem szószerint) Megszűnik-e a státusz ha a jól megalapozott félelem eredeti okai megszűntek és nincs is más, a K.I. 2(c) szerinti ok? Ha nem szűnik meg, milyen továbi feltétleknek kell teljesülniük? Kell egy védelmet nyújtó szereplő? Elegendő-e ha nemzetközi csapatok segítségével tud csak védelmet nyújtani? A menekültet súlyos sérelem se fenyegesse? A biztonsági helyzet legyen stabil és az általános életkörülmények biztosítsák a minimális életszínvonalat legalább? Ha új, üldöztetés alapjául szolgáló körülmények vannak, mi a bizonyítási szint? Ugyanaz mint az első elismerésnél, vagy más? Alkalmazható-e a K.I. 4§ (4) bekezdésben előirányzott bizonyítási teher-könnyítés?

16. Mazák javaslatai 1. és 2. kérdésre, együtt: A K.I.: célja az emberi méltóság és az alapvető jogok védelme valamint a menedékhez való jog (Alapjogok Chartája) érvényre juttatása (§ 42) A K.I. 11 § két követelményt támaszt: - megszűntek a körülmények - Az ország védelme nem elutasítható (van védelem) Az eredeti okok megszűnése nem elegendő – kell az hogy a körülmények jelentősen és maradandóan (significant and non-temporary) változzanak meg. (§§ 42-64) A megszűnési feltételeit „óvatosan, az emberi méltóság teljes tiszteletbentartásával kell értelmezni” (§ 45) Nincs meg a védelem ha a helyzet nem nyugodt vagy kiszámíthatatlan vagy ha az alapvető emberi jogokat súlyosan sértik és ezek alapján a személy ismét menekült-státuszért folyamodhatna (§ 57) A védelem nyújtható multinacionális csapatokkal, ha azok mandátuma a nemzetközi közösségtől „például az ENSZ-től” származik (§ 58)

17. Mazák javaslatai A menekült státusz megszűnhet akkor is, ha súlyos sérelem (15§) fenyeget (§ 60.) a biztonsági helyzet nyugodtsága (2. kérdés, 3. alkérdés ) a védelem meglétének az összetevő eleme - kell a védelmet ellátó szereplő, aki hatalmat gyakorol, eszközei vannak és a jog és a rend minimumát fenntartja. A kiegészítő védelemről önálló eljárásban kell dönteni a státusz megszűnése után (§ 76 (2)) Hogyan lehetne ezt Magyarországon? – NB 3. Kérdésre válasz: ha a félt üldöztetésnek van köze a korábbihoz: könnyített bizonyítási teher, ha nincs, teljes bizonyítás

18. A 15 cikk bekezdéseinek logikája, viszonya egymáshoz

19. Problémák a 15 cikkel

20. Egyéniesítés és az erőszak mértékeElgafaji, 39. pont Az egyéniesítettség mértéke Magas Alacsony A megkülönböztetés nélküli erőszak intenzitása Alacsony Magas

21. Elgafaji, 43 § „a kiegészítő védelmet kérő élete vagy személyes sértetlensége elleni súlyos és egyedi fenyegetettség fennállásának nem előfeltétele az, hogy e személy bizonyítsa: a személyes helyzetére jellemző tényezők miatt konkrétan célba vették” „the existence of a serious and individual threat to the life or person of an applicant for subsidiary protection is not subject to the condition that that applicant adduce evidence that he is specifically targeted by reason of factors particular to his personal circumstances”

22. A „fegyveres konfliktus” értelmezése • Genf, II jkv. 1 cikk 1 bek • Szervezett fegyveres csoport és állami fegy-veres erők között • felelős parancsnokság alatt állnak • ellenőrzést gyakorol-nak az ország területé-nek egy része felett • folyamatos és össze-hangolt harci tevé-kenységet hajtanak végre. Tadić kritériumelhúzódó fegyveres erőszak és szervezett fegyveres csoportok léte Humanitárius jog Szélesebb értelem „A 15 c cikkben szereplő ‘nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus’ kifejezésnek önálló jelentése van, amely elég tág ahhoz, hogy bármely megkülönböztetés nélküli erőszakot magába foglaló helyzetre kiterjedjen, akár egy vagy több harcoló fél okozza, akár egy állam, amennyiben eléri az Elgafaji ügyben az Európai Bíróság által leírt szintet” „[T]he phrase ‘situations of international or internal armed conflict’ in article 15(c) has an autonomous meaning broad enough to capture any situation of indiscriminate violence, whether caused by one or more armed factions or by a state, which reaches the level described by the ECJ in Elgafaji.” QD és AH v SSHD, 35.pont • Genf, II jkv. 1 cikk 2 bek (tartalma) • zavargások és feszültségek során előálló helyzetek, mint például zendülés, elszigetelt vagy szórványos erőszakos cselekmények és egyéb hasonló természetű cselekmények, minthogy azok nem fegyveres konfliktusok.

23. A felteendő kérdés QD és AH v SSHD alapján Az adott országban vagy annak jelentős részében olyan magas szintű-e a megkülönböztetés nélküli erőszak, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy a kérelmező, pusztán a jelenléte révén az életét vagy a személyét fenyegető reális veszélynek lenne kitéve? Is there in Iraq or a material part of it such a high level of indiscriminate violence that substantial grounds exist for believing that an applicant such as QD or AH would, solely by being present there, face a real risk which threatens his life or person? (point 40.)

24. Befogadott - oltalmazott „A menekültügyi hatóság álláspontja szerint tehát egy ország lakosságát agy annak bizonyos csoportjait rendszeresen fenyegető veszély önmagában az oltalmazotti státuszt nem, kizárólag a visszaküldési tilalom megállapítását alapozza meg” Dr. Végh Zsuzsanna főigazgató levele a Helsinki Bizottság társ-elnökének, Pardavi Mártának, 2008. október 30.

25. Oltalmazott - befogadott befogadott: aki az állampolgársága - hontalan eseten a szokásos tartózkodási helye - szerinti országba átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, = MET 61§ a) és b) tartalma = oltalmazott … de nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítő védelemre (azaz oltalmazotti státuszra) mert a MET 15 § szerinti kizáró okok állnak fenn (esetleg: mert a státuszról lemondott)

26. Egyéniesítés (individualisation, singling out) Hathaway, 2003 kritizálja a K.I.-t: „There is no clear recognition that a well-founded fear of being persecuted does not require targeting or individualized risk, but may be established where the individual concerned demonstrates risk to a group of persons defined by a Convention ground of which he or she is found to be a member.” (14.o.) Konvenciós státuszról mondja, de kiegészítő védelemre is igaz.

27. Egyéniesítés – EJEB , N.A. v UK, No 25904/07 – Ítélet: 2008 július 17 116.  Exceptionally, however, in cases where an applicant alleges that he or she is a member of a group systematically exposed to a practice of ill-treatment, the Court has considered that the protection of Article 3 of the Convention enters into play when the applicant establishes that there are serious reasons to believe in the existence of the practice in question and his or her membership of the group concerned (see Saadi v. Italy, cited above, § 132). In those circumstances, the Court will not then insist that the applicant show the existence of further special distinguishing features if to do so would render illusory the protection offered by Article 3.

28. Összefoglalás – az egyéniesítés, a „kipécézés”, a singling out (individual threat) elleni érvek Genfi egyezmény – K.I. 15 § (b), K.I. 15 § (c) Genf: A csoport üldözése (alapvető jogainak sérelme) és a csoporthoz tartozás igazolása elég a menekült státusz elismeréséhez – Hathaway Kiegészítő védelem 15 § (b) = Emberi Jogok Európai Egyezménye 3 cikk, kínzás, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés: kivételes esetben az ilyen bánásmódot elszenvedő csoport puszta tagsága elég a védelemhez (hazaküldés tilalmához), ha az egyéni megkülönböztetettség bizonyításának megkövetelése a 3. cikk szerinti védelmet illuzórikussá tenné. (NA v UK, EJEB és egyetértően QD és AH a Court of Appeal előtt) 15 c: A súlyos és egyedi fenyegetettség akkor is megvalósul, ha a megkülönböztetés nélküli erőszak olyan nagyfokú, hogy a személy élete és testi épsége veszélyben forog kizárólag az adott területen való tartózkodása miatt. (Elgafaji és QD és AH a Court of Appeal előtt)

29. Összefoglalás - a fegyveres konfliktus kiterjesztő értelmezése A kiegészítő védelemnek nem előfeltétele, hogy a származási ország egy részében vagy egészében a nemzetközi humanitárius jogi értelemben vett fegyveres összecsapás folyjon, még arra sincs szükség, hogy két szembenálló fél legyen azonosítható, elegendő egy (állami vagy épp azzal szembenálló) szereplő. A 15 c-ben megnevezett „fegyveres konfliktus” úgy értelmezendő hogy a megkülönböztetés nélküli erőszakot egy vagy több felfegyverkezett fél okozza és intenzitása eléri az Elgafaji ügyben meghatározott mértéket.

30. Összefoglalás: kiegészítő védelem – befogadott státusz Az oltalmazotti státuszra ( a kiegészítő védelemre) jogosítottsághoz nincs (feltétlenül) szükség arra, hogy az egyén személyében kipécézett legyen sem a kínzással, megalázó vagy embertelen bánásmóddal vagy büntetéssel fenyegetettség sem a megkülönböztetés nélküli erőszak által a személy életét és épségét veszélyeztető fenyegetettség esetén. Ezért az ilyen egyéni megkülönböztetettség hiánya nem lehet az oltalmazotti jogcím megtagadásának és a befogadotti státuszba szorításnak az alapja. A K.I. logikája szerint a puszta non-refoulement védelmet (a befogadotti státuszt) annak kell nyújtani, akivel szemben az oltalmazotti státuszból kizáró okok merülnek fel.

31. Jogesetek EiB: Meki Elgafaji, Noor Elgafaji és a Staatssecretaris van Justitie, között folyamatban levő ügy, előzetes döntéshozatal , C-465/07 „Elgafaji ügy” EiB: C‑175/08 Aydin Salahadin Abdulla v Bundesrepublik Deutschland; C‑176/08 Kamil Hasan v Bundesrepublik Deutschland; C‑178/08 Ahmed Adem, Hamrin Mosa Rashi v Bundesrepublik Deutschland; C‑179/08 Dler Jamal v Bundesrepublik Deutschland előzetes döntéshozatali kérdés a német Bundesverwaltungsgericht-től) (UK) Court of Appeal: QD (IRAQ) and AH (IRAQ v. SSHD [2009] EWCA Civ 620 Case No: 1. C5/2008/1706 & No. 2. C5/2009/0251

32. Szakirodalom H. Battjes: European Asylum Law and International Law, Leiden/Boston: Nijhoff Publishers, 2006, különösen: 219-274.o N. Blake QC: ‘The Impact of the Minimum Standards Directive 2004/83/EC on National Case Law’ in: The Asylum Process and the Rule of Law (Netherlands, IARLJ;2006) D. Bouteillet-Paquet (szerk): Subsidiary protection of refugees in the European Union: complementing the Geneva Convention?., Bruylant, Bruxelles, 2002 M. T. Gil-Bazo: ‘Refugee status, subsidiary protection and the right to be granted asylum under EC law’ (2006), New Issues in Refugee Research, UNHCR Working Paper No.136 ; J. F. Durieux Salah Sheekh is a Refugee New insights into Primary and Subsidiary Forms of Protection Refugee Studies Centre, Working Paper Series No. 49., Oxford, October 2008, G. Gilbert: ‘Is Europe Living Up to its Obligations to Refugees?’, 15 EJIL 980. o. J. Hathaway: What is in a label? 5 EJML, (2003) 1-21.o. H. Lambert: ‘The EU Asylum Qualification Directive, Its Impact on the Jurisprudence of the United Kingdom and International Law’ (2006) 55 ICLQ 161-192. o.; R. Mandel: Protection Mechanism outside the 1951 Convention ('Complementary protection') UNHCR, 2005, Protection Policy Research Series PPLA/2005/02 (June 2005) J. McAdam: Complementary Protection in International refugee Law, OUP, 2007, különösen 60-90.o. G. Noll: Evidentiary Assessment in Refugee Status Determination and the EU Qualification Directive (2006) 12 European Public Law 295. o.; S. Peers: Human Rights, Asylum and European Community Law 24 RSQ (2005) 24.o. H.Storey:The EU Refugee Qualification Directive: a Brave New World? 20 IJRL (2008)20(1) K. Zwaan (szerk.):The Qualification Directive: Central Themes, Problem Issues, and Implementation in Selected Member States (Nijmegen, 2007); UNHCR, ‘Annotated Comments on the EC Council Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 ’, January 2005;UNHCR, Asylum in the European Union: A Study on the Implementation of the Qualification Directive, November 2007

33. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Nagy Boldizsár www.nagyboldizsar.hu Tel.: 242-6313 Drótposta: nagyboldi@ajk.elte.hu