Pénzügyi Csúcstalálkozó III. 2006. f ebruár 17.

1. Pénzügyi Csúcstalálkozó III.2006. február 17. Az államháztartás makrogazdasági hatása, illetve a makrogazdaság államháztartási hatása Hozzászólás Urbán László

2. Kiinduló tézisek • Állami szolgáltatások részben fizetővé tétele indokolt, (egészségügy, felsőoktatás), de nem tesz lehetővé érdemi kiadáscsökkentést, legfeljebb szinten tartást az állami kiadásokban. • 3,9 millió ember béradójából nem lehet eltartani az ország társadalombiztosítását: több legálisan foglalkoztatott emberre van szükség! • Kulcsokat csökkentő és adóalapot növelő adóreform lépésekre van szükség.

3. Kiadás-csökkentési mozgástér Magyarország 49% vs (EU-8) 43%:+6% • Adósságszolgálat (4,5% vs 1,8%) +2,7% • Jóléti kiadások (16,8% vs 14,6%) +2,2% • Egészségügy (5,6% vs 4,5% ) +1,1% • Legmagasabb az adósságunk és a kamatszintünk • Legalacsonyabb a foglalkoztatottságunk • Nagylelkű a gyógyszerkassza

5. Magyar ráta: 56% Cseh ráta: 64% +560ezer fő!

6. Megvalósíthatóság • Hol vannak most ezek az emberek? • EVA, EKHO, feketén foglalkoztatott, korai nyugdíjazott, munkanélküli • Mivel lehet elősegíteni a nagyobb számú legális foglalkoztatást? • Alacsonyabb adókulcsok – bevétel-semlegesen • Bérjárulékok: 47%-ról 42%-ra • Ezen belül munkáltatói 33,5%-ról 24,5%-ra • Egykulcsos SZJA: 20-22% • Egyszerű, átlátható szabályok – nincs kivétel! • Szigorú ellenőrzés és szankciók • Befizetéshez kapcsolódó ösztönzők: jogosultságok hozzákötése • Nyugdíjrendszer első pillér: egyéni számlák • Eü-ellátás: alapellátás + járulékfizetéshez kötött ellátás + fizetős

7. Szélesebb adóalap irányába mutató ösztönzők • Egykulcsos SZJA: 20-22% • Bérekre kivetett összes járulékteher csökkentése • Ezen belül a munkavállalói befizetés növekvő súlya • 47% (29%+4,5%+13,5%) helyett • 42% (20%+4,5%+17,5%) • Még nagyobb arányú átrendezés is lehetséges! • A szereplők alkuja dönti el, hogyan osztozik a munkaadó és a munkavállaló a tb-járulék kedvezményen (profit vs bér-bruttósítás) • Ösztönzők és járulék-kedvezmények a foglalkoztatottak számára legyenek biztosítva és a személyes tb-járulék fizetéshez kötődjenek. • Tb-kedvezményes egészségpénztári megtakarítási számlák

8. Becsült hatás az államháztartásra • Kb. 6000 md Ft teljes béradóalapra vetítve • 5%-al kisebb össz tb-járulék teher: - 300 md Ft • Vetítési alap növekedése 5%-al (EVA): +100md Ft • 100e új munkahely hatása: +100 md Ft • EVA: 100 md Ft (20%): 500 md adóalap! • EVA-s kör (+22% járulék): +100 md Ft (+ÁFA!) Átlagbér: havi 100e Ft, évi 1,2m Ft (x100e fő): +120md Ft béradóalap Államháztartási egyenlegjavítás: 110 md Ft bérjárulék (42%) 50 md Ft SZJA és ÁFA(nettó bérből): (20%+20%) 30 md Ft Nem kell segélyt fizetni (50e Ft/hó *50e fő) : 30 md Ft

9. Adóreform • Az legyen a cél, hogy azzal a több százezer emberrel, aki jelenleg illegálisan, vagy másoknál lényegesen kedvezőbb adóztatási feltételek mellett van foglalkoztatva, kiegészüljön a közterhekben is arányosan osztozó foglalkoztatottak köre! • Az adó legyen annyi, amennyit még be lehet szedni mindenkitől, s nem azon az alapon vetik ki, hogy akit el tudunk kapni azt megsarcoljuk, a többit meg hagyjuk kibújni.