Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció

1. Szervezeti szocializáció kulturális alapjai az USA-ban Gyermekkori szocializáció Megkülönböztető normák és értékek Felsőoktatási rendszer bemutatása, különös tekintettel a társadalmi rendszer mobilitására http://web25.epnet.com/externalframe.asp?tb=1&_ug=sid+D33011CD%2D6029%2D42E5%2D8B3F%2DBE244977C081%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+04C7&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B1+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBVC00014951+C09D&_uso=hd+False+tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Ddiversity++in++context+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+1AD9&fi=aph_16124219_AN&lpdf=true&pdfs=120K&bk=R&tn=20&tp=CP&es=cs%5Fclient%2Easp%3FT%3DP%26P%3DAN%26K%3D16124219%26rn%3D4%26db%3Daph%26is%3D07353936%26sc%3DR%26S%3DR%26D%3Daph%26title%3DBehavioral%2BSciences%2B%2526%2Bthe%2BLaw%26year%3D2005%26bk%3D&fn=1&rn=4 http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3EAE&_us=hs+True+cst+0%3B1%3B2%3B3+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+ri+KAAACBYA00065125+dstb+KS+mh+1+frn+11+7954&_uso=hd+False+tg%5B0+%2D+st%5B0+%2Dsecret++of++success+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+52A4&cf=1&fn=11&rn=15 http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/1996_1/racz.htm http://web4.epnet.com/citation.asp?tb=1&_ug=sid+9A4D4213%2D1EC5%2D4353%2DBDB2%2D47F7C061E38C%40sessionmgr6+dbs+aph+cp+1+3EAE&_us=frn+1+hs+True+cst+0%3B2+or+Date+ss+SO+sm+KS+sl+0+dstb+KS+mh+1+ri+KAAACBYA00053619+D874&_uso=hd+False+tg%5B0+%2D+st%5B0+%2DA++Two%2DTiered++Education++System+db%5B0+%2Daph+op%5B0+%2D+mdb%5B0+%2Dimh+F906&cf=1&fn=1&rn=1 VIII-IX. Előadás 2005. nov. 10., 17.

2. Néhány általánosság az„ideális amerikairól” • Független, siker és teljesítményorientált, • Maga irányítja „személyes viselkedését”, és annak következményeiért egyénileg felelős. • „A kapcsolatokra gyakran úgy tekint, hogy azok a személyes szükségletekkel versengenek, a csoportnyomásra pedig úgy, mint olyan tényezőre, amely zavarja a személyes célok megvalósítását.” • Mindenekfelett arra törekszik, hogy jó érzés töltse el.

3. Egy családszerkezet kutatás:Kenyában élő nyansongói guszik és egy északkeleti kisvárosban élő amerikaiak összehsonlítása abban az értelemben, hogy milyen mértékben hathat a családszerkezet az egyéni fejlődésre (Whiting) • Az amerikaiak több időt töltöttek a felnőttek közelében; a házban vagy a kertben játszottak és mindig hallótávolságon belül voltak. • Ritkán követeltek tőlük házimunkát, inkább ők igényelték a szülők segítségét a maguk választotta tevékenységekben. • Az amerikai gyerekek ritkábban mutattak proszociálsi viselkedéseket, gyakrabban volt megfigyelhető, hogy figyelmet segítséget kértek, vagy uralkodni próbáltak a többi gyereken („függő-uralkodó” viselkedésnek neveztek) • Az ipari társadalmakban a gyerekekre kevésbé volt jellemző a gondoskodó magatartás és megbízhatóság, mert a család anyagi jóléte nem függött egyértelműen az ő otthoni munkájuktól. • Az amerikaiak iskolában töltött napjuk nagy részét, ahol a gyerekeket arra serkentették, hogy magukra mint egyénekre, nem pedig mint a csoport tagjaira gondoljanak.

4. Családszerkezetek és nevelési stílusok É-Amerikában • Diana Baumrin (1967, 1971, 1980): gyerekek megszokott tevékenységük közben való megfigyelése • A kutatók a két szülővel együtt és külön-külön is készítettek interjút a gyermeknevelési elvekről és szokásaikról. Ezután kétszer ellátogattak otthonaikban , hogy megfigyeljék a családi interakciókat a vacsora kezdetétől a gyerek lefektetéséig terjedő időszakban. Három nevelési stílus különítettek el ennek megfelelően: • Tekintélyelvű nevelési stílus • Irányító nevelési stílus • Engedékeny nevelési stílus

5. Normaelsajátítás I.Egyediséghangsúlyozása, kontextustól való megfosztás. • A fejlődési szakaszokat az autonom cselekvések jelölik ki Pl. átfordulás, felülés, járás. • A játszótereken arra tanítják őket „álljanak ki magukért, esetleg „üssenek vissza”. • Folyamatos „cimkézés” • Dicséret, bátorítás, a „különlegesség érzete” • Buzdítják őket a más gyerekekkel való összehasonlításra  legyenek elégedettek, ha olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek másoktól előnyösen különbözteti meg őket. • Az amerikai gyereket már négyéves koruktól fogva úgy beszélnek magukról, mint akik a társaiknál minden tekintetben jobbak. (Harter, 1983) • Az általános iskolák célja az egyéni képességek fejlesztése –egyéni tanulási stílus, illetve tempó megtalálása.

6. Normaelsajátítás II.Hogyan fejezzük ki magunkat? • Az amerikai kisgyermekek több belső tartalmat fejeznek ki a nyelv segítségével, mint más kultúrákban (Morikava, Shand és Kosawa, 1998) • „Mutasd és mondd” ( A gyermekek számukra fontos otthoni tárgyakat hozzák az osztályba, és az osztály elé kiállva, mesélnek azokról egy történetet.

7. Normaelsajátítás III.„Légy hű önmagadhoz” • A meggyőződések és az elvek melletti kitartás hangsúlyozása • Konzisztens én iránti vágyódás • Az egészséges én természetszerűleg és teljesen egész, egy szilárd, állandó és integrált (nem pedig osztható és saját közegébe ágyazott) • Ha egy adott helyzetben kifejtjük a véleményünket, de egy másikban eltitkoljuk azt, akkor ezt mások úgy értékelhetik, hogy gyávák voltunk felvállalni a meggyőződésünket.

8. Normaelsajátítás IV.Az egyén döntési jogának kihangsúlyozása • Az embereke a választás folyamatában mutatják fel egyéniségüket, fejezik ki magukat és válnak saját sorsuk aktív irányítóivá. • Ki hogyan és miért úgy választott, ahogy? • „szolgáld ki magad” •  világosan megfogalmazott tulajdonságok és preferenciák, megmyilvánulásaiban következetes, •  irányítja az életét és magas fokú önbecsülésről tesz tanúbizonyságot • „Doi első amerikai koktélpartija”

9. Önjellemzés, önismeret, önértékelés és önbecsülés • Amerikai diákok önjellemzésük során leginkább belső személyiségjegyeket sorolnak fel. (Bond, 1996; Cousins, 1989) • Felnőttek: 60-72%-ban személyiségjegyek és szerepkategóriák, fennmaradó %-ban cselekvés alapú jellemzés ( pl. mi a munkája) • Az alanyok általánosságban véve igyekeznek megerősíteni és fenntartani pozitív énképüket. • Irreális optimizmus –énerősítő tendenciák: saját csoportot fel, kivülálló csoportokat lebecsülnek. • Az amerikai felnőttek énfogalmában négyszer-ötször annyi pozitív tulajdonság van, mint negatív. ázsiai kultúra (inkább negítív énjelelmzés, ha egyáltalán vlamilyen pozitívumot mondtak, az általában tagadó alakban hangzott el pl: „Nem vagyok lusta”). (Holmberg, 1995)

10. Alapvető attribúciós hibák • A viselkedést inkább belső, mint külső háttértényezőknek tulajdonítják  a személy cselekedetei egy konkrét kontextusban van leírva (pl. hinduknál: Nincs földje amit megművelhetne, de mások földjét szívesen műveli -budhista gondolkodás) • Hinduk: társadalmi kötelezettségek, szerepek és egyéb kontextuális tényezők • Morris és Peng (1993) kísérlete: „Egy kínai Ph.D. hallgató feldühödött és megölte konzulensét, ugyanekkor Amerikában egy detroiti postai alkalmazott megölte felettesét” Mi történhetett?

11. Kognitív konzisztenciaFüggőségre és függetlenségre törekvő kultúrák közötti lényegi különbség • Az egyensúly helyreállítása másokkal való nézetkülönbség esetén (meggyőzés versus egyetértés színlelés) • A kelet ázsiaikat kevésbé zaklatja fel, ha viselkedésük nem felel meg valamely konkrét attitűdjüknek, ezért náluk nem is mutathatjuk ki a a kognitív disszonancia szokásos hatásait. • Heine és Lehman (1997): CD választás  a belső konzisztencia követelménye sokkal gyengébb az én kölcsönös függésén alapuló modelljét fenntartó embereknél.

12. Harmónia versus autonómia • A környezet feletti uralom – „a társas környezet önérvényesítéssel megszerzett aktív uralma” • A reklámok az egyéni hasznot és preferenciákat célozzák meg, míg pl. a Koreában megjelenő hirdetések a saját csoport hasznát, a harmóniát és a család egységét hangsúlyozzák (Han, Shavitt, 1994) • Japán egyetemisták az amerikaiaknál kevésbé érvelők, töbre értékelik a csoport harmóniáját, és jobban kerülik a vitákat. (Prunty, Kloppf1990) • Alsóéves egyetemisták az USA-ban a konfliktusmegoldásban gyakran tekintették ellenfélnek a másikat, akaratuk érvényesítésére törekednek. (Leung, Lind (1986) • A hongkongi felnőttek szerint a közvetítés és az alkudozás csökkentheti az ellenségeskedést a felek között, és jobban is preferálták ezek a módszereket, mint az amerikai felnőttek. (Leung, 1987)

13. Közösségi kontroll Def.: az egyén egy csoport vagy közösség tagjaként kívánja befolyásolni a környezetet, a kontroll gyakorlója a csoport vagy a közösség. • A japánok túlbecsülik a közösségi hatékonyságukat, míg az amerikaiak az egyéni hatékonyságukat becsülik felül. • Yamaguchi, Gelfand, Mizumo és Zemba (1997) kísérlete: „Kelletmetlen élmények hatása az azt követő feladatban nyújtott teljesítményre. • Kontroll versus kísérleti csoport (keserű ital) • Bekerülés csoportosan vagy egyénileg számhúzással Független változó: kísérleti személy milyen valószínűséggel becsülte meg azt, hogy melyik kísérleti feltételbe kerül. Eredmény: a japán kísérleti személyek a csoportos feltételben kisebbnek becsülték a kellemetlen feladat esélyét, mint az egyéni feltételben. Az amerikai nők ugyanígy, de az amerikai férfiak fordítva.

14. Erkölcs • Legfontossabb erkölcsi értékek: • Szabadság • Fügetlenség • Énmeghatározás • Egyéni jogok • A gondoskodás moralitásának egy individuális irányultságú formája alakult ki. (az egyéni orientáció és közösségi érdekek közötti állandó feszültségéből fakad) • Kötelességen alapuló morális gondoskodás (buddhizmus, hinduizmus) • Amerikaiakkal összehasonlítva az indiaiak gyakrabban ítélték meg úgy, hogy az egyén felelőssége másoknak segíteni. • A testvérek és a kollégák felé tanúsított felelősség megítélése annak függvénye volt, hogy kedvelték-e őket, vagy éreztek-e velük kapcsolatban személyes vonzalmat (Miller, Bersoff, 1998)

15. „Az amerikai felsőoktatási rendszer, mely utat biztosít a társadalmi felemelkedéshez” • Középosztály jövedelme 1979 óta 18 %-kal, a felső 1%-nak 200%-al nőtt 1970-ben az alsó 1/5 5.4%-os részesedés a nemzeti jövedelemből a felső pedig 1/5 40.9%-os 1995-ben 4.4% és 46.5% volt ugyanez az arány. • A fokozattal rendelkezők és a nem rendelkezők bevételének különbsége 20 év alatt (1979-1997) megduplázódott. • Összehasonlító vizsgálat 1913-1998 között UK, Fr.o., USA vagyoni gyarapodásra vonatkozóan • Téves optimizmus a társadalmi mobilitásról (University of Michigan) • Ivy League   állami iskolák

16. Felsőoktatás I. „Vásárlás” vagy „fogyasztás”? Állami egyetemek   Magánegyetemek Vásárlói attitűd (magánegyetemek): • Diákok igényeihez való alkalmazkodás pl. esti oktatás • „Consuler” rendszer • Számonkérés: • Írásbeli dolgozatok • Prezentációk (!) • Teszt • Étékelés: sylabus (jelenlét, teszt, dolgozat, prezentáció) • Transcript Felsőoktatásban való részvétel: 1979: 31%, 1997 66%

17. Felsőoktatás II. A képzettséget meghatározó tényezők • Szülők alacsony jövedelme • Esetleges kisebbségi háttér • Elégtelen egészségügy • Szülők iskolázottsága • Tv nézés • Nyelvi készségek

18. Felsőoktatás III. A szülők jövedelmének (lakhelyének) determináló ereje • A jövedelmi megoszlás és az „elit” egyetemeken való részvétel: 3% -”legalsóbb rétegekből” 10%- „alsó 50%” • A helyi adók – iskolai színvonal NCTAF felmérése (National Comission on Teaching and America’s future; 3336 kérdőív) • Felkészületlen tanárok - tanári fluktuáció • Nem adekvát készségek • Koszos hiányos, nem megfelelő mellékhelyiségek • „élősködők” az iskolában • Limitált computer és Internet hozzáférés • Tudományos ismeretek hiányossága • Elégtelen iskolai felszereltség

19. Felsőoktatás IV.A társadalmi háttér és a képzettség közötti kapcsolat (esélyegyenlőség/egyenlőtlenség?) • A családi szerkezet jelentősége • A verseny és a standardok gyengítik a legelmaradottabb iskolákat. • A demokraták nagyobb hangsúlyt helyeznek az oktatásra, de hogyan? Iskola vagy család „fejlesztés”? • Az elit iskolák érvényesítik hagyományos jogaikat (New-York Times Sunday felmérése) • A privilégiumok a gyerekekre tovább szállnak. (Pl. Harvardon ugyan ki kell hagyni egy évet, de az „adományozók” gyerekei felvétel nélkül bejutnak.) • 2001- 2004 költségmegszorító intézkedések  növeli a két rendszer közötti különbséget (a „főiskolák” a diákjaikra hárítják a költségeket, így a szegényeknek kisebb esélyük van a felsőoktatásba bekerülni.)

20. Finanszírozás • Tulajdon utáni adófizetés mely a felsőoktatásba kerül  gazdagabb környékeknek jobb iskoláik vannak. • 150.000 dollár az átlagos jövedelme annak a családnak, aki a Harvardra adja a gyerekét. • A leggazdagabb negyede a populációnak 39%-ról 50%-ra nőtt az elit egyetemeken