TÖRTÉNETI ANTROPOLÓGIA ÉS MIKROTÖRTÉNELEM

1. TÖRTÉNETI ANTROPOLÓGIA ÉS MIKROTÖRTÉNELEM Láng Benedek

2. Az utóbbi néhány évtizedben a történeti antropológia, a „mikrotörténelem” és a mentalitás története került az érdeklődés középpontjába, részben az ’50-es, ’60-as években elterjedt kvantitatív történetírással szemben • Emlékszünk? Az Annales eredetileg a makro társadalmi és gazdasági strukturákat, az alig változó,szinte mozdulatlan történelmet, a longue durée folyamán vizsgálhatót kutatta, ami állandó az ember és az őt körülvevő környezet viszonyában. • 70-es évek végétől: Quaderni Storici, Microstorie könyvsorozat (eds.: Carlo Ginzburg és Giovanni Levi) • Magyarországon az Osiris Kiadó indított mikrotörténet- sorozatot, amely többször újraindult. • További két téma örvend növekvő népszerűségnek: a mindennapok története (ismertebb nevén ’Alltagsgeschichte’) és az anyagi kultúra kutatása.

3. Történeti antropológia - mikrotörténelem • A két fogalom között jelentős átfedés van, sokszor ugyanazokat a könyveket jelölik meg alapműveikként, másrészt az Annales-iskola egyik fontos alakja, Emmanuel Le Roy Ladurie egyik műve, a Montaillou is ezen alapművek közé tartozik • Mindkettő lényege: kis léptékű és intenzív történeti vizsgálat, mélyfúrásszerűen vizsgál egy jól körülhatárolt témát, de nem esettanulmány!

4. Gyáni Gábor A mindennapi élet, mint kutatási probléma, Aetas, 1997/1, szöveg E történetírói irányzatok tárgya ugyanis maga a mindennapiélet és annak szereplői, az átlagemberek, az ő tárgyi világuk, életgyakorlatuk és mentális univerzumuk: vagyis csupa banalitás, történelem alatti jelenség, ha történelmen csak és kizárólag a mindenkori elitet, az államok politikai létét megszabó eseményeket értjük. Az átlagember életének tényei, a viselkedését irányító normák, erkölcsi meggyőződések, hitbéli elvek feltárása a történetírói megismerés valami egészen új módját feltételezi, amely elüt mind a hagyományos ­ narratív ­ politikai eseménytörténettôl, mind a strukturális és funkcionális összefüggéseket elemző társadalom-tudományos" történetírás gyakorlatától.

5. A téma sajátos megválasztásának első és szembetűnő következménye, hogy az élet prózai tényeinek a megközelítése a teljesen konkrét idő- és térbeli kereteket részesíti előnyben, ezért a kis egységekhez és a rövid időtartamokhoz tartja magát. Ennek eredményeként kerül mindjobban előtérbe a mikrotörténet, mint ami látszólag egyedüli letéteményese a mindennapi történelem, vagyis a peremre szorult jelenségek s vele a másság történetírói megértésének és hiteles bemutatásának A mikrotörténet ­ egyszerűen szólva ­ a méretek lecsökkentése, a vizsgált tárgy miniatürizálása egyetlen falura, lakóhelyi közösségre, a háztartása, a családra vagy az egyénre), emellett a megfigyelés (az adatgyűjtés) mikroszkopikus módja.

6. De hogyan jutunk a mikroról a makrora? Mi a mikro feladata? Hogyan ellenőrizzük a makro társadalomtörténet állításait? Hogyan mutatjuk be a sokszínűséget, amit az makro szintű beszámoló elrejt? • De nem csak a makroval szemben lehet a mikrotörténetről beszélni! • A megközelítés érdeklődése az elitekkel szemben az alsó rétegekre irányul, megérteni kívánja a múlt embereit, mint saját célokkal és stratégiákkal rendelkező, cselekvő egyéneket • A kisemberek életadottságainak, adatainak vizsgálata (akár kvantitatív is lehet!)

7. Történeti antropológia • 1980-90-es években alakult ki, szembefordulva a makroszemléletű, struktúrákra összpontosító szemlélettel, kisemberek tapasztalatai, megélt élete, jellemző műfaja a kis közösségek vizsgálata ( lásd később Montaillou). • Az antropológiai szemléletmód érvényesítése a történetírásban: az antropológia a mienktől eltérő kultúrák megfigyelésével, értelmezésével foglalkozott (foglalkozik). A társadalom- és történettudományban ez azt jelenti, hogy felismerjük a saját kultúránkon belüli különbségeket, másságot, s ezeket egyedi sajátosságaik felől igyekszünk feltárni, nem egy általános magyarázó séma alá rendelni.

8. Előnyei • 1. A forrásokból izolált kis tények jól állíthatók és cáfolhatók. de!  a „tények” ugyan igazak lehetnek, fontossággal azonban a történész ruházza fel őket. Amit a történész elkészít, az már narratíva, melyből több egyenlően értékes is lehet. • 2. Érdekes történetek, olvasmányosság. Egyrészt visszatérés az „elbeszéléshez”, másrészt az olvasó bevonása a kutatás folyamatába, a nyomozásba (így az olvasó is megérzi, mennyiben konstrukció a történetírás) • 3. Az olvasó közelebb kerül a múlthoz, a kis tények erősebb valódiság érzetét keltik, jobban át is éli a múlt embereinek életét, a megélt életet mikroszkopikus szinten közvetíti

9. Az eseménytörténet: Nem az eseménytörténettől való megszabadulás volt persze eredetileg sem a cél, hanem annak hangsúlyozása, hogy a jéghegy csúcsa nem tanulmányozható a jéghegytől elválasztva. • A kiemelkedő személyek középpontba helyezése mellett meg lehet írni a jelentéktelenebbek, a rang nélküliek egy-egy típusának portréját is. A történeti életrajz így akár a történeti antropológia egyik legfontosabb területévé válhat.

10. Példa 1: Le Roy Ladurie, Montaillou: egy okszitán falu életrajza (1294-1324) • Isten háta mögötti falu, Pireneusok északi lejtőjén, utolsó menedéket találnak itt a régen irtott Katarok, Jacques Fournier püspök, későbbi XII Benedek 7 éves inkvizítori vizsgálata. • Fournier etnográfusi gonddal vallatja őket mindennapi szokásaikról, titkaikról vaskos kötet maradt fenn a Vatikánban, • A könyv fejezetei: M. ökológiája, Növény és állatvilág, A közeli és a távoli hatalom szintjei, Háztartások, A domus furcsa világa

11. 2. rész hosszabb, egyéni portrék helyett, mélyfúrás, M. archeológája, jelöletlen utalás Foucaultra: nem sírokat tár fel hanem inkább az életet: mikor sírtak, mikor nevettek, gesztusok, szexualitás, érzelemnyilvánítás, asztal körüli udvariassági formák, testi higiénia, kitetvezés, pornográf részletek, pl. hogyan tette magáévá iskolatársait késsel fenyegetve egy homoszexuális nagyúr, majd hogyan lett egy ferences barát szeretője, Katar perfekt teherbe ejti ágyasát, hívő barátjára erőszakolja hitvesként, majd visszaveszi egy hét múlva, • Szaftos történetek, amikor Ladurie megírja, zajlik a szexuális forradalom Franciaországban

12. Udvarlási formák a trubadúrok korában-: nem csak az arisztokráciáé a szerelem, • Mindennapi részletek: nők csivitelő csapata, amely a vízhordás, együtt alvás, vecsernye, konyha, holtak mosdatása, alkalmaival kerül össze, a leselkedés formái, faggatózás, pletykálkodás, szomszédok egymás utáni kíváncsisága – a női kommunikáció színterei kevésbé ismertek mint a férfiéi • Számos kritika érte, l. részletesebben: Klaniczay Gábor, Montaillou harminc éve, BUKSZ, 1998/2 http://www.c3.hu/scripta/buksz/98/2/07.htmszöveg • Kritikák: koncentrálás a szaftos történetekre, és nincsen is pl. tanúvallomás lista, vagy ilyesmi, ezért megírják az ellenkönyvét is: Matthias Benad: Domus und Religion in Montaillou, Tübingen 1990.

13. Példa 2:Robert Darnton A nagy macskamészárlás • A párizsi nyomdászsegédek éjszakai macskavadászata – D. ebben a boszorkányság eszmekörét ismeri fel – ördögi és karneváli motívumok – egy 18. sz-i francia nyomdász emlékiratai alapján • Darnton azt mondja – ez munkáséletrajz • Macsmészárlás tiltakozás az inasélet gyötrelmei ellen, a nyomdász és felesége kedvelik a macskákat, egy mesternek 25 macskája is volt néha, jobb kajákkal etette, mint az inasokat, képet festetett róluk, sült csirkével eteti őket, azok meg nem hagyják aludni az inasokat

14. Egy este felmásznak az inasok nyávogni a mester ablakához, néhány átvirrasztott éjszaka után a mester megparancsolja, hogy irtsák ki a macskákat mert bizonyára rontás ül rajtuk, de a mesterné kedvenc cirmosa kivételével, • persze azzal kezdik, leütik őket, a félholt macskákat az udvarra hordják, tárgyalást rendeznek, gyóntatót és hóhért választanak magul közül: A macskák bűnösnek ítéltetnek, utolsó kenet, felakasztják őket • Ők ezt rendkívül humorosnak tartják, még sokszor visszaemlékeznek rá • A mai olvasó számára a humor teljes hiánya és az eset borzalma – nem vesszük a lapot

15. Távolság áthidalása - antropológiai eszközökkel kell behatolni, mint egy másik kultúrába • Ha felismerjük, hogy nem értünk egy tréfát, szertartást közmondást, akkor rábukkanhatunk arra is, hogyan kell kibogozni az idegen jelentésrendszert • Legegyszerűbb magyarázat, tiltakozás a mester és felesége ellen, a hosszadalmas kivégzési szertartással véleményt mondanak arról, ahogyan a mester bánik velük • Egyfajta karneváli ünnep, farsang, kitörés a társadalmi korlátok közül, szerepek felcserélése • Ennek sokszor része a macskakínzás, és ölés egyfajta boszorkányégetés, a macska ördöngősség – rítusok antropológiai elemzése • vagy boszorkányüldözés • Vagy más (ld. Sebők M. Történeti Antropológia, Chartier és Darnton tanulmányai)

16. Példa 3. Natalie Zemon Davis: Martin Guerre visszatérése • Egyszeri eset, egy falut érint, mégis sok jellemző dolog kiderül belőle: • Alsóbb osztályokhoz tartozó férfiak és nők története, emlékezet, egymás felismerése, rokoni kapcsolatok, stb. • A történet: 1560, per a toulouse-i bíróságon Arnaud du Tilh (becenevén Pansette) ellen, aki 3 éven keresztül Martin Guerre-nek adta ki magát, elfoglalva az akkor már 8 éve ismeretlen helyen tartózkodó igazi Martin atyai örökségét, felesége ágyát, mindenkit becsapott - 100-nál is több tanú • A bírák már-már hajlanak, hogy elfogadják, amikor megérkezik a valódi Martin Guerre. Bár az imposztor jobban emlékezik sok mindenre, ellentmondásokba keveredik. A felesége is felismeri a valódi Guerre-t. • Az imposztort elítélik, és a házuk előtt felakasztják.

17. A periratok elvesztek, a történetet az egyik bíró, Jean de Coras, az ő írásából ismerjük - Arrest memorable, ez az egyetlen forrás. Coras korának elismert jogtudósa volt, akit magával ragadott ennek az esetnek a bonyolultsága. • Miért érdekes ez a törtírás számára?Ahogy mondtuk: 70-es – 80-as évek, esemény visszatérése, kvantitatív törtírás háttérbe, alsóbb osztályokhoz tartozó férfiak és nők (nők története is ekkor kezd érdekes lenni), válságos események • Fontos forrás a jogi és perirat, büntetőeljárás, amikor összeütközésbe kerülnek a fennálló normákkal, Montaillou: „Előszó: inkvizíció és etnográfia”, Ginzburg: „Az inkvizítor mint antropológus” (Sebők M. Tört. Antrop. Bp. 2000)

18. A fő kérdés: milyen struktúra szerint ismerik fel egymást az emberek a 16. században, milyen identitással rendelkeznek a parasztok ebben a korban – ehhez fel kell térképezni azt a kontextust, amelyben élnek. • N. Davis tanulmányozta a környék levéltárait: mennyire mindennapos, ha egy család lakhelyet változtat, milyenek a házasodási és örökösödési szokások, milyen helyzetbe kerül egy módos fiatal nő, akinek férje eltűnik, feltérképezi a kivételes-normális dichotómiáját (pl a Guerre család áttelepült baszkföldről, a házasság korai és a beilleszkedést szolgálja) - Martin Guerre története szokatlan is egyben.

19. Davis a feleséget Bertrande-ot cinkosnak tekinti (Coras-sal ellentétben, a parlament B-t ártatlannak tartja, Arnaudtól származó gyermekét pedig törvényesnek, mert a nő meg volt győződve férje identitásáról). • Davist kritizálták ezért. Davis legalább azt bebizonyítja, hogy legalábbis nem anakronisztikus, a kontextus adta lehetőségek közé tartozik, hogy B cinkos legyen), ezen tú pedigegy sor dolgot jobban tud magyarázni, mint elődei.

20. Kritikusai szerint Davis regényírást művel. • Davis eljárása valóban megkérdőjelezhető, ugyanakkor a történetírás fontos problémáját, illetve lehetőségét veti fel. A források nélkülözhetetlenek, de összegyűjtésükből még nem áll össze a kép, nem mutatkozik meg magától a múlt. Szükség van a források értelmezésére, illetve a források alapján a történelem ábrázolására (elbeszélésére), ami történetírás és fikció összekapcsolását jelenti. • Ne felejtsük el, hogy a korábbi történetírás is irodalmi formákhoz kötött: a klasszikus regényforma mindent tudó szervező-szerzője beszél, az új történetírás szakít azzal a gondolattal, hogy csak egyetlen elbeszélési mód lehetséges (ahogyan az irodalomban is Proust, Musil, stb, az elbeszélési mód újabb ás újabb formákat kap: talán Braudel II Fülöpje is 3 szempontból ugyanaz)

21. Példa 4. Carlo Ginzburg A sajt és a kukacok • A mikrotörténelemnek erős iránya alakult ki Olaszországban, amire egyfajta magyarázatot jelent az, hogy jó levéltáraik vannak, de a kvantitatív kutatásokhoz nincsen elég pénz és szervezett kutatói hálózat  ehelyett jól körülhatárolt jelenségek: falu közössége, néhány család vagy egyén közelről történő vizsgálata. Ötvözik a részletes vizsgálatokat a nem elitre vonatkozó megközelítéssel) • A könyv egy XVI. századi molnár, Menocchiovilágképét, naív teremtés-elméletét mutatja be: a cím, a sajt és a kukacok a molnár kozmogóniai felfogására utal. • Menocchio terjeszti a gondolatait: az inkvizíció hamar megtalálja. Ezen eljárás iratai alapján íródott a könyv. • A molnár különös: tud írni-olvasni, (ez ritka a a 16. századi parasztoknál) • A kérdés: mit vált ki néhány könyv elolvasása, különös keveredése az írott és a szóbeli kultúrának, a paraszti hiedelemvilágnak és keresztény dogmatikának. • Ginzburg célja: a molnár mikrokörnyezeténekbemutatása, a korabeli falusi élet, szokásrend, viselkedési forma stb vizsgálata

22. A friuli molnár világképét így magyarázza az inkvizíció előtt: „Azt mondtam, hogy véleményem és hitem szerintkezdetben káosz uralkodott mindeneken, vagyis a föld, a levegő, a vízés a tűz össze volt keveredve; s ez a tömeg idővel masszává formálódottéppen úgy, ahogy a sajt a tejben, s benne kukacok jelentek meg:ezek voltak az angyalok. A szentséges felség úgy akarta, hogy belőlüklegyenek az Isten és az angyalok, s a számos angyal közé tartozott Istenis, aki szintén abból a masszából, ugyanakkor teremtetett, és négykapitánnyal, Luciferrel, Mihállyal, Gábriellel és Rafaellel együtt úrrálett.” (Ginzburg, 1991, 57.)

23. Példa 4. John Keegan (nem mindennapok tört. kimondottan, de tanulságos) • Hadtörténész A Csata arca, 3 csata, mind angol részvétel, 2 nagy győzelem • Agincourt, csata leírása: 5 old. Az összes többi más: íjászok a gyalogság ellen, lovasság a gyalogság ellen, mennyire tudtak mozogni, vagy a lóról leszállva mennyire voltak kiszolgáltatottak? minek mekkora a státusza, miért tudott a gyalogság lemészárolni annyi ellenséget, • Hogyan rohamozott a lovasság olyan íjászokat, akik ledöfött karókkal álltak?

24. miért adhatta ki V. Henrik a parancsot, hogy öljék meg a foglyokat, mi lehetett a katona fejében, amikor támadott vagy menekült, • fejezetcím: „A harci kedv” • mennyire volt kimerülve, vagy éhes, milyen nehéz páncélzatot viselt? mi múlt neki a harcon: dicsőség, előmenetel, vagy a zsákmányból gyorsan meggazdagodik (Ag-nál pl ez, de Somme-nál már semmit nem visznek magukkal, mindent letétbe helyeznek) • Menekülhetett-e: Agincourt, megfordul, elszalad, rettentő kiszolgáltatott, de ha eléri az erdőt, szabad, Somme: hátra menekülhet, de a felvonulási terület sok km-es, és persze a katonai rendészek is keresnék, szinte lehetetlen, inkább öncsonkítás

25. Waterloo: a csata azon áll vagy bukik, hogy a helyükön maradnak-e a sokszor mozdulatlanságra kényszeríttet egységek, lövik őket, lefekhetnek esetleg, de ez minden • Lovasság a tüzérség ellen: odavágtatnak, a tüzérek elszaladnak a gyalogsági négyszögek védelmébe, a lovasok elvágtatnak, mert elvinni nem tudják az ágyúkat, legjobb esetben beszögezni, de ahhoz meg le kell szállni a lóról, ami marha veszélyes, tüzérek vissza, és még utánuk lőnek • Hogyan állapodnak meg a heroldok (Ag.) vagy a győztes hadvezér (Waterloo, Wellington). Hogy mi lesz a csata neve? Ugyebár, nem egy faluban van a csata, hanem helységek közt

26. Mi volt a sebesültekkel? Milyen problémáik voltak: zúzódás, gerinctörés, szúrás, Ag, sokk, vérveszteség, stb meghalnak, másnap az angolok sokat leölnek az otthagyottakból, ez rendes tőlük • modern kor, ha hátra lehet őket vinni, nagy százalékban megmenekülnek, nem véreznek el fagynak szét, stb • Miért mentek tovább a somme-i csatában az első lövészárkot elfoglaló rohamozó gyalogosok? Miért nem maradtak ott, örülve, hogy túlélték? mi volt az az erő, ami továbbvitte őket (történeti-pszichológia)

27. ki mennyit látott a csatából: Ag, át lehet látni, max 1 km, de inkább 400 m széles, viszont nemigen lehet egységesen irányítani, és útközben parancsokat osztogatni • Water, füst és zaj, átláthatatlan, de Well még oda tud lovagolni mindenhova • Somme, semmi esély rohangálni, se látni se hallani nem lehet semmit, csak rádión, ha annak a drótja épségben marad • A kisember nézőpontja, a nagy lépték (közelnézet) egészen mást árul el, mint a kicsi, mentalitás, antropológia, stb, bár Keegan bevallottan nem tartozik ezekhez a vonulatokhoz.

28. Bibliográfia • Sebők Marcell, ed., Történeti antropológia, Budapest, 2000. • Klaniczay Gábor, „Történeti antropológia” in idem, A civilizáció peremén, Budapest, 1990. • Jacques Revel, „Mikroszintű vizsgálat és társadalmi jelenségek konstruálása” Aetas, 1996. • Szíjártó István, „Mi a mikrotörténelem?” Aetas, 1996. • Jürgen Schlumbohm, „Mikrotörténelem – makrotörténelem,” Aetas, 2000 • Sonkoly-Czoch, Társadalomtörténet – Másképp, Debrecen, 2000. • Klaniczay, Szijártó, Gyáni, Szekeres cikkei a BUKSZ számaiban