Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai kar

1. Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai kar Államháztartási-jog Pénzügyi-jog I. rész Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai tanár

2. Nemzetgazdaság szereplői (gazdasági alanyok) • az államháztartás • vállalatok, társaságok, • bankok, pénzintézetek, • Non profit szervezetek, • háztartások (lakosság)

3. Az államháztartás és a magángazdaság működésének legfontosabb különbsége

4. Nemzeti vagyon • állóeszközök • befejezetlen beruházások • készletállomány • földterület • erdők élőfa – állománya • feltárt ásványi vagyon • a lakosság személyes tulajdonában lévő tartós készletek

5. Kincstári vagyon összetevői • Műemlékek • kizárólagos állami tulajdon • kincstári vagyon körébe tartozó elidegeníthető műemlékek • Termőföldek • Természetvédelmi területek • Erdők • Költségvetési szervek vagyona • Egyéb (portfolió, koncesszió)

6. A pénzügyi alaprendszer három szférában működik: a)államháztartási alaprendszerben b)vállalkozások alaprendszereiben c)a pénzintézeti, illetőleg bankalaprendszerben

7. A pénzügyi jog fogalma: • A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- • ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- • ményeihez kapcsolódva szabályozza a: • társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- • ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak • ellátása érdekében, • szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem • állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását, • a monetáris és devizapolitika területeit, valamint • meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.

8. A pénzügyi jog fogalma: • A gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében a pénz- • ügyi alaprendszer intézményein keresztül, illetőleg annak intéz- • ményeihez kapcsolódva szabályozza a: • társadalmi össztermék (GDP) meghatározott részének cent- • ralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak • ellátása érdekében, • szabályozza továbbá a gazdálkodó szervezetek (állami, nem • állami és non-profit szervezetek pénzgazdálkodását, • a monetáris és devizapolitika területeit, valamint • meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit.

9. 2008. évi központi költségvetés ∑ Bevétel: 7 899 542,1 millió Ft ∑ Kiadás: 9 017 138,9 millió Ft Hiány: 1 117 596, 8 millió Ft A magyar államháztartás(alrendszerei) 3 237 MdFt 476,7 MdFt 9 017,1 MdFt* 4 308 MdFt Központiköltségvetés Helyiönkormányzatok Társadalom-biztosítás Elkülönített államipénzalapok *ebből: 841,3 MrdFt közvetlen Adósságra: 1 110,8 MrdFt *ebből: 1 348,6 Mrd Ft közvetlen *ebből: 32,4 MrdFt közvetlen Nyugdíjbiztosítási Alap (2 872) Egészségbiztosítási Alap (1 436) • Munkaerőpiaci Alapok ( 394,1) • Szülőföld Alap ( 1,0) • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (16,2) • Nemzeti Kulturális Alap (8,6) • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 0,75 ) • Kutatási és Technológiai Innovációs • Alap (56,8) Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok 3187 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Pénzügyi - Transzferek Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok Támogatások, hozzájárulások, adósságszolgálat Állami vagyon működtetése Hozzájárulás az EU költségvetéshez Országos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményei Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)

10. Az állam szerepe a piacgazdaságban • pénzt bocsát ki • adóztat és költekezik • szabályozza a kereskedelmet • javak és szolgáltatások tulajdonosa és termeltetője

11. A pénzügyi politika A pénzügyi politika meghatározott célok és eszközök (intézmények) összessége Fiskális politika: az államháztartás kiadásainak és bevételeinek kialakításának folyamatát jelenti Monetáris politika: középpontjában a gazdaság növekedés (árak) külső egyensúly optimuma áll A pénzügy- politikai döntési folyamat függ az állami berendezkedéstől és a politikai döntéshozatal országonként változó sajátosságaitól (többpárti demokráciákban a döntéshozatal bonyolultságában fejeződik ki)

12. A költségvetési politika eszközei • adók, • támogatások, • államkötvények és kincstárjegyek adás-vétele, • központi állami beruházások finanszírozása, • a társadalmi közös fogyasztás pénzellátásának rendszere. • Fiskális – Monetáris politika! • Államháztartási reform!

13. A költségvetési politika kialakításánálfigyelembe kell venni • A gazdaság helyzetét, • A GDP alakulását, • A munkanélküliek számát, • Az infláció várható mértékét

14. Költségvetési politika • A költségvetési hiány és az államadósság • Az államháztartás reformja • Az állami feladat • Az állami feladatellátás módja • Az államháztartási rendszer

15. Költségvetési politika • A költségvetési hiány és az államadósság • Az államháztartás reformja • Az állami feladat • Az állami feladatellátás módja • Az államháztartási rendszer

16. Közfeladat A közszükséglet kielégítése érdekében kifejtett tevékenység, amely lehet: - állami (TB) - önkormányzati (kötelező – önként vállalt) - non-profit, közhasznú szervezetek (civil szféra)

17. Közpénzügyek • A közfeladatok ellátása érdekében végzett pénzügyi tevékenység. • A pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek (állam és az önkormányzatok) szabályozzák. • Államháztartás (négy alrendszere) • Minisztériumok • Országos hatáskörű szervek • Központi költségvetési szervek • Önkormányzatok • Helyi kisebbségi önkormányzatok • Költségvetési intézmények • Civil szféra • Mindez a GDP jelentős részének központosításával valósul meg (közbevételek)! KÖZKIADÁSOK!

18. KÖZPÉNZEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBEN

19. Az alkotmány 19. §-a szerint az Országgyűlés meghatározza az Ország társadalmi-gazdasági tervét és dönt a Kormány gazda- ságpolitikájáról, így törvény szabályozza a.) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a gazdál- kodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, b.) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű köte- lességeket, c.) a központi költségvetést, zárszámadást. Jogpolitikai szempont, hogy a törvények legyenek zártak, csak kivételesen kapcsolódjék hozzájuk végrehajtó rendelet.

20. Költségvetés • Az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása. • legjelentősebb pénzügyi terv (a jövőre vonatkozik) • szisztematikusan tagozódik (mérlegként jelenik meg) • jogilag kötelező érvénye van (OGY felhatalmazás) • Kormány  alkotmányos működésének garanciája az éves költségvetés OGY általi jóváhagyása!

21. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSZERKEZETE

22. Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai Általános költségvetésicélok Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzatiköltségvetés kiadási oldalán bevételi oldalán • Helyi érdekeltség megteremtése • Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra • Saját forrás növelési érdekeltség • Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára) • Hozzájárulás az • eltérő feladatokhoz és a • különböző fajlagos költségek miatt • Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére • Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között) • Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére • Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére

23. Az önkormányzati törvény hat kötelezően ellátandó feladatot jelöl meg: • az egészséges ivóvíz-ellátás, • az alapfokú oktatás, • az egészségügyi és szociális alapellátás, • a közvilágítás, • a helyi közutak és a köztemető fenntartása, • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének • biztosítása

24. A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása • * ebből: 10 000 fő feletti 118 • 5 000 – 10 000 fő közötti 103 • 5 000 fő alatti 61 • ** ebből: 10 000 fő feletti 2 • 5 000- 10 000 fő közötti 42 • 2 000 – 5 000 fő közötti 625 • 1 000 – 2 000 fő közötti 477 • 500 – 1 000 fő közötti 668 • 200 – 500 fő közötti 698 • 200 fő alatti 334 Forrás: MÁK; KSH

25. Az önkormányzatok bevételei között megkülönböztetjük: • állami támogatást, • átengedett központi adókat, • saját bevételeket, • egészségügyi támogatást, • hitelt

26. Önkormányzatok tulajdonában lévő vagyon összetevői • Lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek • Műemlék ingatlanok • Védett természeti területek • Földek • Közüzemi vagyon • Vizek, közcélú vízi létesítmények és vízi közművek • Egyéb vagyon

27. Törzsvagyon Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvá-nítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatás-kör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja (Ötv. 79. § (1) bekezdés). A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalom-képtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

28. Helyi adók rendszere Vagyoni típusú Helyi iparűzési adó Kommunális jellegű Építményadó Telekadó Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója Idegenforgal-mi adó

29. HELYI ADÓK (Jellemzői) Az önkormányzat adó megállapítási jogakiterjed: • adók bevezetésére, módosítására, hatályon kívül helyezé-sére • a bevezetés időpontjának és tartalmának meghatározására • az adó mértékét a törvény keretein belül a helyi körülmé-nyekhez igazítsa • mentességet, kedvezményt adhat a tv. keretei között • a részletes szabályokat a jogszabályi kereteken belül meg-határozza

30. Az önkormányzati adó megállapítási jogának korlátai • adótöbbszörözés tilalma • a vagyoni típusú adók körében az adó alapját egységesen kell • meghatározni • az adó mértékét a törvényi maximumnál magasabban nem lehet • megállapítani, a törvényi mentességeket nem szűkítheti • a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót a kerületi önkormányzat • nem működtetheti, annak hatályon kívül helyezéséig, a főváros • a kerületek hatáskörébe tartozó adót pedig a kerületek többsége (12) • egyetértésének beszerzéséig nem működtetheti • az évközi adórendelet módosítás naptári éven belül nem súlyosbít- • hatja az adóalanyok adóterheit • a vállalkozó részére csak szűk körben adhat adómentességet, adó- • kedvezményt az EU-s követelmény miatt.

31. Saját jogú nyugellátás Öregségi nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátás Özvegyi nyugdíj Szülői nyugdíj Árvaellátás Baleseti hozzátartozói nyugellátás Nyugdíjbiztosítási ellátások(Nyugdíjbiztosítási Alap) Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

32. Egészségbiztosítási Alap • 1. Egészségügyi szolgáltatások • Háziorvosi ellátás • Járóbeteg ellátás • Fekvőbeteg ellátás • Gyógyfürdő szolgáltatás, betegszállítás, védőnői stb. • 2. Pénzbeli ellátások • Terhességi – gyermekágyi segély • Gyermekgondozási díj • Táppénz • 3. Baleseti ellátások • Országos Egészségbiztosítási Pénztár

33. A népesség száma korcsoportok szerint (2007. január 1.) ezer fő

35. Hogyan reagálhatnak a kormányok a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra • Elfogadják, hogy nyugdíjas korban jelentősen csökken az • életszínvonal • Folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt • 1997 – 60 és 55 éves kor • 2002 – 62 és 59 éves kor (2008-ig ellensúlyozza a negatív • hatásokat • Növelik a fiatalabb generáció terheit • az állami nyugdíjkiadások összege már 2003-ban is a GDP • 8,1%-át VAGY A hosszú távú megtakarításokat ösztönzik

36. Az MNB szervezete • Az MNB jogi formája • Az MNB szervei • a monetáris tanács • a felügyelő bizottság • Az MNB elnöke, alelnökei • Könyvvizsgáló

37. Az MNB alapvető feladatai (I.) • Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében • meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. • Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az • MNB által kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság • törvényes fizetőeszköze. • Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. • Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehaj- • tásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

38. Az MNB alapvető feladatai (II.) • Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási • rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését. • Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat • gyűjt és tesz közzé. • Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a • pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika • kialakítását és hatékony vitelét. • Az MNB egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározott fel- • hatalmazás alapján – csak elsődleges célja és alapvető feladatai • teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

39. Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse • az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását, • az államháztartás alrendszerét megillető bevételek beszedését, • az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását, • a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát, • az államadósság célszerű kezelését, • a vagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét, • a számviteli és bizonylati rend betartását.

40. Államháztartás ellenőrzése Állami Számvevőszék (külső ellenőrzés) Kormányzati ellenőrzés Független könyvvizsgálat (Magyar Könyvv. Kamara) Belső ellenőrzés Felügyeleti Saját MÁK KEHI APEH VPOP Országos hatáskörű szervek Közigazgatási hivatalok FEUVE – Kontroll A folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

41. A helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése • Külső ellenőrzés: Állami Számvevőszék • A belső ellenőrzés módszere a következő lehet: • független könyvvizsgálat; • pénzügyi ellenőrző bizottság; • függetlenített belső ellenőr alkalmazásával; • a vezetői ellenőrzés; • munkafolyamatba épített ellenőrzés