1 / 30

Emésztőrendszer

Emésztőrendszer. Tápcsatorna - fő feladata a tápanyagok megemésztése és felsz í vása, a meg nem emésztett táplálék eltávol í tása, kb. 8 m hosszú Járulékos mirigyek - emésztéshez, felsz í vódáshoz szükséges nedvek termelése : máj, hasnyálmirigy, epe. Tápcsatorna részei: Szájüreg Garat

lave
Download Presentation

Emésztőrendszer

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Emésztőrendszer Tápcsatorna - fő feladata a tápanyagok megemésztése és felszívása, a meg nem emésztett táplálék eltávolítása, kb. 8 m hosszú Járulékos mirigyek - emésztéshez, felszívódáshoz szükséges nedvek termelése : máj, hasnyálmirigy, epe

  2. Tápcsatorna részei: • Szájüreg • Garat • Nyelőcső • Gyomor • Vékonybél • Vastagbél • végbél • Járulékos mirigyek : • Nyálmirigyek • Máj • Hasnyálmirigy

  3. Tápcsatorna általános felépítése • Nyálkahártya • Epitélium • Saját kötőszövet • Saját izomréteg • Nyálkahártya alatti kötőszövet • Mirigyek • Nyiroktüsző • Idegfonat • Izomréteg • Hosszanti kivül • Körkörös belül, a gyomorban harmadik réteg is jelen van, az ferde • Hashártya vagy hasüregen kivül adventicia

  4. Szájüreg • Előcsarnok • Ajkak • Arc • Belül nyálkahártya – felső rétege el nem szarusodó laphám • Tulajdonképpeni szájüreg határai: • Elöl a fogak • Felül a szájpad • Hátul a torokszoros • Alul a szájfenék és a nyelv

  5. Fogak: • Felső és alsó fogsor fogmedereiben helyezkednek el • Feladatuk a táplálék feldarabolása • Tejfogak -20 (2:1:2) • Maradandó fogak -32 (2:1:2:2) • Metsző • Szemfog v. tépőfog • Kisőrlők • Nagyőrlők

  6. Fogak alkotóelemei: • Korona • A fogak szabadon álló része • Zománc borítja • Fognyak • Fogíny veszi körül • Foggyökér • Fogmederben foglal helyet • Kollagénrostok rögzítik a fogmeder csontállományához • A fogak belsejében a fogbél található • Kötőszövet tölti ki, melyben vérerek, idegvégződések találhatók • Ezek a gyökércsatornán lépnek a fog belsejében • A fogbelet dentin veszi körül • A fog hosszanti tengelyére merőleges csatornák járják át • A fogbél felőli részen odontoblasztok helyezkednek el, melyek nyúlványai a csatornákba nyomulnak • A dentin körül a gyökérben cement a koronában zománc található

  7. A nyelv • részt vesz a rágásban, nyelésben, ízlelésben, beszédben • Izmos szerv, felszínét nyálkahártya borítja • Belső nyelvizmok • Külső nyelvizmok • A szájfenékhez rögzül • Részei: • Nyelvgyök • Nyelvhát • Nyelvhegy • Dorzális részén különböző alakú szemölcsök találhatók • Szemölcsökben foglalnak helyet az ízlelőbimbók

  8. Nyálmirigyek • Szájüregbe nyílnak • Fültőmirigy • A legnagyobb nyálmirigy • Kivezetőcsatornája a második nagyőrlő magasságában ömlik a szájüregbe • Savós mirigy • Állkapocs alatti mirigy • Kivezetőcsőve a nyelv alatt nyílik • Savós-nyákos mirigy • Nyelv alatti mirigy • A szájfenék nyálkahártyáját V alakban megemeli • Nyákos mirigy

  9. Garat • Itt kereszteződik a levegő útja a táplálékéval • Izmos szerv, a koponyaalaphoz rögzül • 12 cm hosszú cső • Garatfal: • Nyálkahártya • Harántcsíkolt izomszövet • Rögzítés • Garat emelése • Adventicia • Hátsó és oldalsó fala sima felületű és folytonos • Elülső részébe nyílik: • Örrüreg -orrgarat • Szájüreg – szájgarat - nyelőcső • Gége – gégegarat - gége

  10. Nyelőcső • A falat továbbítására szolgál, felnőttben 25-30 cm hosszú • Mellkasban foglal helyet, légcső mögött, gerincoszlop előtt • Oldalt a bolygóideg halad • A gyomorba nyílik • Három szűkület figyelhető meg rajta • Felső a gyűrűporc magasságában • Középső az aorta görbületénél • Alsó a rekeszizmon való áthaladásnál

  11. A nyelőcső falszerkezet • Adventicia • Izomréteg • Felső 1/3 harántcsíkolt • Középső 1/3 kevert • Alsó 1/3 simaizom • Nyálkahártya • Többrétegű el nem szarusodó laphám • Nyálkahátya kötőszövetében mirigyek • Hosszanti itányba redőzőtt

  12. Gyomor • A lenyelt táplálék a gyomornedv hatásárakémiailag is feldaraboló-dik, gyomorpép keletkezik. • A gyomornedv fehérjebontóenzimeket, savat és nyékot tartalmaz • A hasüregben helyezkedik el, a máj alatt • A máj zsigeri felszínéről indul a kiscseplesz, mely a kisgörbületnél két lemezre oszlik, melyek a nagy görbületnél egyesülnek és a nagycsepleszt hozzák létre • Gyomorszájjal (kardia) kezdődik melyen a nyelőcsővel áll kapcsolatban • Gyomorfenék - levegő • Gyomortest • Gyomorkimenet (pilorus) – patkóbélbe folytatódik

  13. Hashártya

  14. Falszerkezete • Hashártya • Izomréteg • Belső ferde • Középső körkörös • Külső hosszanti • Nyálkahártya • Redőzőtt – hosszanti, hálózat • A redők között emésztőkamrák, ezekbe nyílnak a gyomor csöves mirigyei

  15. A gyomor nyálkahártyájának mikroszkópos szerkezete: • A gyomorfenékben és a testben levő csöves mirigyek sejtjei: • Melléksejtek nyákot termelnek • Differenciálatlan sejtek • Osztódnak, nyálkahártya regeneréciója • Fősejtek – enzimeket termelnek (pepszinogén) • Fedősejtek – apikális részükön intracelluláris csatornácskák • HCl termelés • intrinszik faktor is itt szabadul fel, a B12 felszívódását segíti elő • Hengerhámsejtek • Endokrin sejtek • Gasztrin – G sejtek • Hisztamin – ECL sejtek • Szerotonin – EC sejtek • Szomatostatin – D sejtek • A kardia mirigyei – csak nyákot termelő sejtek • A pilorus mirigyei – nyáktermelő sejtek, endokrin sejtek

  16. Vékonybél • Az emésztés és felszívódás szerve, 3-4 m hosszú • Hashártya rögzíti a hasüreg hátsó falához (bélfodor) • Részei: • Patkóbél – hashártya mögött helyezkedik el • Tizenkétujjnyi bél • Görbületében a hasnyálmirigy található • Szakaszai: • Felső -12. háti és az 1 ágyéki csigolya között • Leszálló – 3-4 ágyékcsigolyáig • Vízszintes • Felszálló rész – éhbélben folytatódik • Éhbél - kacsok • Csípőbél - kacsok

  17. Falszerkezete • Nyálkahártya (1,2,3) • Körkörös redők – Kerkring redők (9), 1 cm magas a patkóbélben (C) • Éhbélben csökken a magasságuk (D) • A csípőbélben szabálytalanná válnak majd fokozatosan eltünnek (E) • A Kerkring redőkön OM – bélbolyhok (10), csöves mirigyek (11) találhatók • Nyálkahártya alatti kötőszövet (4) • Patkóbélben – Brunner mirigy (C12) • Csípőbélben – nyiroktüsző aggregátum, Peyer-plakk (13) • Izomréteg (5, 6) • Belső körkörös • Külső hosszanti • Hashártya (7) • Kettőzet – bélfodor (8)

  18. A patkóbél nyálkahártyája és nyálkahártya alatti kötőszöveti rétege • Kerkring redők • Brunner mirigyek – váladékukat a Lieberkühn-kriptákba űrítik

  19. Kerkring-redők - nyálkahártya és a nyálkahártya alatti kötőszövet kitüremkedése • Felületén bélbolyhok találhatók • A bélbolyhók alapi részén csöves mirigyek- Lieberkühn –kripták, ezekbe torkollanak a Brunner mirigyek Bélbolyhok – csak nyálkahártya kitüremkedések, különböző alakúak (ujj, elágazó) • Felszívódásban van fontos szerepük • Váza kötőszövetet tartalmaz, benne vérerek, nyirokerek, idegvégződések, simaizomok (boholypumpa) • Felületét hengerhám borítja • Mikrobolyhos hámsejt - enterocita • Kehelysejt • Endokrin sejtek Csöves mirigyek: • Melléksejtek - regeneráció • Mikrobolyhos hámsejtek • Kehelysejtek -nyáktermelés • Endokrin sejtek – enterogasztrin, szomatosztatin, glukagon, kolecisztokinin, gyomorgátló peptid, motilin, szekretin • Paneth-féle sejtek – baktericid anyagok, baktériumflóra szabályozása

  20. Vastagbél Feladata: • A meg nem emésztett táplálék lebontása baktériumflóra révén • Víz és sók visszaszívása • 1,5- 1,8 m hosszú, az ileocökális billentyűvel kezdődik • Külső jellemzői: • A hosszanti izomrétege nem folytonos, 3 hosszanti csíkot képez • Kiöblösödések, befűződések, melyek befelé redőket hoznak létre • Felszínén zsírtasakok vannak • Részei: • Vakbél, féregnyúlvány • Felszálló remese • Haránt remese • Leszálló remese • Szigmabél • Végbél, végbélnyílás (külső, belső záróizom)

  21. Belső zserkezete: • Nyálkahártya nem tartalmaz bolyhokat csak kriptákat • Hámsejtek • Kehelysejtek • Kötőszövetben szétszórtan nyiroktüszők • Izomréteg csak a végbélnél válik folyamatossá • Végbél: • 15-20 cm hosszú, követi a keresztcsont görbületét • 3 szakaszát különítjük el • Oszlopos – érhurkok emelik be a hosszanti redőket – hemoroidális zónának is nevezik • Átmeneti – harántredők • A kettő között a belső záróizom található (simaizom) • Bőr- belső része el nem szarusodó laphám • Külső része elszarusodó laphám • Alatta a külső záróizom (harántcsíkolt izom)

  22. Járulékos mirigyek • Máj • Rekeszizom alatt, részben takarja a gyomrot • Hashártya borítja, kivétel a hátsó része ami a rekeszizom ínas részével összenőtt • Zsigeri felszínéről hashártyakettőzet húzódik a gyomorra – kis cseplesz • Külső felépítése: • Rekeszi felszín • Jobb lebeny • Bal lebeny • Zsigeri felszín • jobb lebeny • Bal lebeny • Négyszöglebeny • Faroklebeny • Májkapu • MÁJOSZTÓÉR • MÁJKAPUGYÜJTŐÉR • MÁJGYŰJTŐÉR • MÁJVEZETÉK

  23. Belső szerkezet • Felszínét kötőszövet borítja (Glisson-tok) • Lebenyek –kötőszövetes határ • Szelvények –kötőszövet határolja • Lebenykék –gyenge kötőszövetes határ • Klasszikus lebenyke • Központi gyűjtőér • Glisson-triász • Májgerendák - májsejtek • Köztük szinuszok - Kupffer sejtek • Epehajszálér

  24. Belső szerkezet: • Májlebenyke • Portális lebenyke • Májacinus • A májlebenyke zónái • I zóna • Vérellátása a legjobb (oxigén, tápanyagok) • Állandóan működik – oxidatív anyagcsere - glikoneogenézis • Oxigénhiányt jobban birják • Epeutak zárodása ezt a zónát érinti a legjobban • Túltáplált egyénekben itt rakódik le leghamarbb a glikogén majd a többi zónába • II zóna • átmeneti terület, közepes aktívitással • III zóna • nyugalmi zóna vérellátás nagyon gyenge • Glikolízis • Lipid anyagcsere • Méregtelenítés • Vérellátási zavarokban a leghamarabb károsodó zóna • Zsírcseppek itt gyűlnek fel a leghamarabb • Mérgező anyagok hatása itt gyenge • Éhezéskor leghamarabb itt bomlik le a glikogén majd a többi zónában

  25. A májsejt finom szerkezete és funkciói Szerkezete: • Sejtmag- 2 sejtmagvacska • Tartalék tápanyagok citoplazmában • Glikogén • zsír • DER- fehérjeszintézis • SER • méregtelenítés, a mérgező hidrofób anyagokat hidrofil anyagokká alakítja,pl. bilirubin a glukuronil-transzferáz hatására bilirubin-glukuroniddá alakul és a bélbe továbbítódik –bélsár színe • Lipidszintézis (koleszterin, epesavak) • Golgi-apparátus • Epeszekréció • Vérfehérje-szekréció • Peroxiszómá (sejtenként 200-300) • Alkohol oxidációja (acetaldehid) • Lizoszóma • Ferritin tárolása (vvt lebontásakor szabadul fel) • Mitokondriumok főleg at I zónában

  26. A májsejtek és szinuszok kapcsolata • Disse-tér • Májsejtek mikrobolyhai • Itt valósul meg a májsejtek és vér közti anyagcsere • Lipociták is előfordulhatnak • Nyirokkeringés kezdete (a májból kilépő nyirok több albumint és globulin tartalmaz mint a vérplazma) • Kupffer –sejtek • Nyúlványos sejt • Endotél sejtek közé ékelődnek • Fagocitózisra képesek • 1 g májszövetben 1 millió Kupffer-sejt- szűrés • Védelmet nyújtanak a bécsatornán bejutó baktériumokkal, parazitákkal szemben Máj funkciói: • Anyagcsereszerv (raktározás, átalakítás, szintézis) • Méregtelenítés • Mirigyműködése kétirányú: • Exokrin- epe – zsírok emulgeálása • Endokrin – vérfehérjék, lipoproteinek Vérellátása kettős: - tápláló: májosztóér, májgyűjtőér - funkciónális: májkapugyűjtőér

  27. Epeutak és epehólyag • Epekapillárisok nem rendelkeznek saját fallal • A lebenykéből kilépve epevezetékben folytatódnak • Bal és jobb májvezeték • Közös májvezetékké egyesülnek a májkapuban (ductus hepaticus) • Oldalága az epehólyagvezeték (ductus cysticus) • Epehólyag: • A máj zsigeri felszínén foglal helyet • Tárolja étkezések közt az epét, 30-50 ml folyadékot fogad be • Epeűrítést a vékonybélben termelődő kolecisztokinin indukálja, hatására az epehólyag simaizomzata összehúzódik • Ezt követően a nagy epevezetékbe folytatódik (ductus choledochus) mely az epét a parkóbélbe űríti • Hozzá csatlakozik a hasnyálmirigy kivezetőcsatornája • A patkóbélbe való beszájadzásnál Oddi –féle záróizom található

  28. Hasnyálmirigy • Hashártya mögött, a patkóbél görbületében helyezkedik el • Farki része a lépkapu felé néz • Vegyes mirigy • Endokrin része a cukoranyagcserében fontos szerepet betöltő hormonokat termeli (inzulin, glukagon) • A hormontermelő sejtek a Langerhans-szigetekben foglalnak helyet • A-sejt- glukagon • D-sejt – szomatostatin • B- sejtek- inzulin

  29. Exokrin része az emésztésben résztvevő hasnyálat termeli, mely a fő kivezető-csatornán (Wirsung) a patkóbélbe kerül • Bogyós végkamrák • Köbhámsejtek- erősen bazofil sejtek • Kivezető csatornák-rendszere • Kisebb csatornákban egyrétegű hám • Nagyobb és a fő csatornákban többrétegű hámszövet

More Related