Emésztőrendszer

1. Emésztőrendszer Tápcsatorna - fő feladata a tápanyagok megemésztése és felszívása, a meg nem emésztett táplálék eltávolítása, kb. 8 m hosszú Járulékos mirigyek - emésztéshez, felszívódáshoz szükséges nedvek termelése : máj, hasnyálmirigy, epe

2. Tápcsatorna részei: • Szájüreg • Garat • Nyelőcső • Gyomor • Vékonybél • Vastagbél • végbél • Járulékos mirigyek : • Nyálmirigyek • Máj • Hasnyálmirigy

3. Tápcsatorna általános felépítése • Nyálkahártya • Epitélium • Saját kötőszövet • Saját izomréteg • Nyálkahártya alatti kötőszövet • Mirigyek • Nyiroktüsző • Idegfonat • Izomréteg • Hosszanti kivül • Körkörös belül, a gyomorban harmadik réteg is jelen van, az ferde • Hashártya vagy hasüregen kivül adventicia

4. Szájüreg • Előcsarnok • Ajkak • Arc • Belül nyálkahártya – felső rétege el nem szarusodó laphám • Tulajdonképpeni szájüreg határai: • Elöl a fogak • Felül a szájpad • Hátul a torokszoros • Alul a szájfenék és a nyelv

5. Fogak: • Felső és alsó fogsor fogmedereiben helyezkednek el • Feladatuk a táplálék feldarabolása • Tejfogak -20 (2:1:2) • Maradandó fogak -32 (2:1:2:2) • Metsző • Szemfog v. tépőfog • Kisőrlők • Nagyőrlők

6. Fogak alkotóelemei: • Korona • A fogak szabadon álló része • Zománc borítja • Fognyak • Fogíny veszi körül • Foggyökér • Fogmederben foglal helyet • Kollagénrostok rögzítik a fogmeder csontállományához • A fogak belsejében a fogbél található • Kötőszövet tölti ki, melyben vérerek, idegvégződések találhatók • Ezek a gyökércsatornán lépnek a fog belsejében • A fogbelet dentin veszi körül • A fog hosszanti tengelyére merőleges csatornák járják át • A fogbél felőli részen odontoblasztok helyezkednek el, melyek nyúlványai a csatornákba nyomulnak • A dentin körül a gyökérben cement a koronában zománc található

7. A nyelv • részt vesz a rágásban, nyelésben, ízlelésben, beszédben • Izmos szerv, felszínét nyálkahártya borítja • Belső nyelvizmok • Külső nyelvizmok • A szájfenékhez rögzül • Részei: • Nyelvgyök • Nyelvhát • Nyelvhegy • Dorzális részén különböző alakú szemölcsök találhatók • Szemölcsökben foglalnak helyet az ízlelőbimbók

8. Nyálmirigyek • Szájüregbe nyílnak • Fültőmirigy • A legnagyobb nyálmirigy • Kivezetőcsatornája a második nagyőrlő magasságában ömlik a szájüregbe • Savós mirigy • Állkapocs alatti mirigy • Kivezetőcsőve a nyelv alatt nyílik • Savós-nyákos mirigy • Nyelv alatti mirigy • A szájfenék nyálkahártyáját V alakban megemeli • Nyákos mirigy

9. Garat • Itt kereszteződik a levegő útja a táplálékéval • Izmos szerv, a koponyaalaphoz rögzül • 12 cm hosszú cső • Garatfal: • Nyálkahártya • Harántcsíkolt izomszövet • Rögzítés • Garat emelése • Adventicia • Hátsó és oldalsó fala sima felületű és folytonos • Elülső részébe nyílik: • Örrüreg -orrgarat • Szájüreg – szájgarat - nyelőcső • Gége – gégegarat - gége

10. Nyelőcső • A falat továbbítására szolgál, felnőttben 25-30 cm hosszú • Mellkasban foglal helyet, légcső mögött, gerincoszlop előtt • Oldalt a bolygóideg halad • A gyomorba nyílik • Három szűkület figyelhető meg rajta • Felső a gyűrűporc magasságában • Középső az aorta görbületénél • Alsó a rekeszizmon való áthaladásnál

11. A nyelőcső falszerkezet • Adventicia • Izomréteg • Felső 1/3 harántcsíkolt • Középső 1/3 kevert • Alsó 1/3 simaizom • Nyálkahártya • Többrétegű el nem szarusodó laphám • Nyálkahátya kötőszövetében mirigyek • Hosszanti itányba redőzőtt

12. Gyomor • A lenyelt táplálék a gyomornedv hatásárakémiailag is feldaraboló-dik, gyomorpép keletkezik. • A gyomornedv fehérjebontóenzimeket, savat és nyékot tartalmaz • A hasüregben helyezkedik el, a máj alatt • A máj zsigeri felszínéről indul a kiscseplesz, mely a kisgörbületnél két lemezre oszlik, melyek a nagy görbületnél egyesülnek és a nagycsepleszt hozzák létre • Gyomorszájjal (kardia) kezdődik melyen a nyelőcsővel áll kapcsolatban • Gyomorfenék - levegő • Gyomortest • Gyomorkimenet (pilorus) – patkóbélbe folytatódik

13. Hashártya

14. Falszerkezete • Hashártya • Izomréteg • Belső ferde • Középső körkörös • Külső hosszanti • Nyálkahártya • Redőzőtt – hosszanti, hálózat • A redők között emésztőkamrák, ezekbe nyílnak a gyomor csöves mirigyei

15. A gyomor nyálkahártyájának mikroszkópos szerkezete: • A gyomorfenékben és a testben levő csöves mirigyek sejtjei: • Melléksejtek nyákot termelnek • Differenciálatlan sejtek • Osztódnak, nyálkahártya regeneréciója • Fősejtek – enzimeket termelnek (pepszinogén) • Fedősejtek – apikális részükön intracelluláris csatornácskák • HCl termelés • intrinszik faktor is itt szabadul fel, a B12 felszívódását segíti elő • Hengerhámsejtek • Endokrin sejtek • Gasztrin – G sejtek • Hisztamin – ECL sejtek • Szerotonin – EC sejtek • Szomatostatin – D sejtek • A kardia mirigyei – csak nyákot termelő sejtek • A pilorus mirigyei – nyáktermelő sejtek, endokrin sejtek

16. Vékonybél • Az emésztés és felszívódás szerve, 3-4 m hosszú • Hashártya rögzíti a hasüreg hátsó falához (bélfodor) • Részei: • Patkóbél – hashártya mögött helyezkedik el • Tizenkétujjnyi bél • Görbületében a hasnyálmirigy található • Szakaszai: • Felső -12. háti és az 1 ágyéki csigolya között • Leszálló – 3-4 ágyékcsigolyáig • Vízszintes • Felszálló rész – éhbélben folytatódik • Éhbél - kacsok • Csípőbél - kacsok

17. Falszerkezete • Nyálkahártya (1,2,3) • Körkörös redők – Kerkring redők (9), 1 cm magas a patkóbélben (C) • Éhbélben csökken a magasságuk (D) • A csípőbélben szabálytalanná válnak majd fokozatosan eltünnek (E) • A Kerkring redőkön OM – bélbolyhok (10), csöves mirigyek (11) találhatók • Nyálkahártya alatti kötőszövet (4) • Patkóbélben – Brunner mirigy (C12) • Csípőbélben – nyiroktüsző aggregátum, Peyer-plakk (13) • Izomréteg (5, 6) • Belső körkörös • Külső hosszanti • Hashártya (7) • Kettőzet – bélfodor (8)

18. A patkóbél nyálkahártyája és nyálkahártya alatti kötőszöveti rétege • Kerkring redők • Brunner mirigyek – váladékukat a Lieberkühn-kriptákba űrítik

19. Kerkring-redők - nyálkahártya és a nyálkahártya alatti kötőszövet kitüremkedése • Felületén bélbolyhok találhatók • A bélbolyhók alapi részén csöves mirigyek- Lieberkühn –kripták, ezekbe torkollanak a Brunner mirigyek Bélbolyhok – csak nyálkahártya kitüremkedések, különböző alakúak (ujj, elágazó) • Felszívódásban van fontos szerepük • Váza kötőszövetet tartalmaz, benne vérerek, nyirokerek, idegvégződések, simaizomok (boholypumpa) • Felületét hengerhám borítja • Mikrobolyhos hámsejt - enterocita • Kehelysejt • Endokrin sejtek Csöves mirigyek: • Melléksejtek - regeneráció • Mikrobolyhos hámsejtek • Kehelysejtek -nyáktermelés • Endokrin sejtek – enterogasztrin, szomatosztatin, glukagon, kolecisztokinin, gyomorgátló peptid, motilin, szekretin • Paneth-féle sejtek – baktericid anyagok, baktériumflóra szabályozása

20. Vastagbél Feladata: • A meg nem emésztett táplálék lebontása baktériumflóra révén • Víz és sók visszaszívása • 1,5- 1,8 m hosszú, az ileocökális billentyűvel kezdődik • Külső jellemzői: • A hosszanti izomrétege nem folytonos, 3 hosszanti csíkot képez • Kiöblösödések, befűződések, melyek befelé redőket hoznak létre • Felszínén zsírtasakok vannak • Részei: • Vakbél, féregnyúlvány • Felszálló remese • Haránt remese • Leszálló remese • Szigmabél • Végbél, végbélnyílás (külső, belső záróizom)

21. Belső zserkezete: • Nyálkahártya nem tartalmaz bolyhokat csak kriptákat • Hámsejtek • Kehelysejtek • Kötőszövetben szétszórtan nyiroktüszők • Izomréteg csak a végbélnél válik folyamatossá • Végbél: • 15-20 cm hosszú, követi a keresztcsont görbületét • 3 szakaszát különítjük el • Oszlopos – érhurkok emelik be a hosszanti redőket – hemoroidális zónának is nevezik • Átmeneti – harántredők • A kettő között a belső záróizom található (simaizom) • Bőr- belső része el nem szarusodó laphám • Külső része elszarusodó laphám • Alatta a külső záróizom (harántcsíkolt izom)

22. Járulékos mirigyek • Máj • Rekeszizom alatt, részben takarja a gyomrot • Hashártya borítja, kivétel a hátsó része ami a rekeszizom ínas részével összenőtt • Zsigeri felszínéről hashártyakettőzet húzódik a gyomorra – kis cseplesz • Külső felépítése: • Rekeszi felszín • Jobb lebeny • Bal lebeny • Zsigeri felszín • jobb lebeny • Bal lebeny • Négyszöglebeny • Faroklebeny • Májkapu • MÁJOSZTÓÉR • MÁJKAPUGYÜJTŐÉR • MÁJGYŰJTŐÉR • MÁJVEZETÉK

23. Belső szerkezet • Felszínét kötőszövet borítja (Glisson-tok) • Lebenyek –kötőszövetes határ • Szelvények –kötőszövet határolja • Lebenykék –gyenge kötőszövetes határ • Klasszikus lebenyke • Központi gyűjtőér • Glisson-triász • Májgerendák - májsejtek • Köztük szinuszok - Kupffer sejtek • Epehajszálér

25. Belső szerkezet: • Májlebenyke • Portális lebenyke • Májacinus • A májlebenyke zónái • I zóna • Vérellátása a legjobb (oxigén, tápanyagok) • Állandóan működik – oxidatív anyagcsere - glikoneogenézis • Oxigénhiányt jobban birják • Epeutak zárodása ezt a zónát érinti a legjobban • Túltáplált egyénekben itt rakódik le leghamarbb a glikogén majd a többi zónába • II zóna • átmeneti terület, közepes aktívitással • III zóna • nyugalmi zóna vérellátás nagyon gyenge • Glikolízis • Lipid anyagcsere • Méregtelenítés • Vérellátási zavarokban a leghamarabb károsodó zóna • Zsírcseppek itt gyűlnek fel a leghamarabb • Mérgező anyagok hatása itt gyenge • Éhezéskor leghamarabb itt bomlik le a glikogén majd a többi zónában

26. A májsejt finom szerkezete és funkciói Szerkezete: • Sejtmag- 2 sejtmagvacska • Tartalék tápanyagok citoplazmában • Glikogén • zsír • DER- fehérjeszintézis • SER • méregtelenítés, a mérgező hidrofób anyagokat hidrofil anyagokká alakítja,pl. bilirubin a glukuronil-transzferáz hatására bilirubin-glukuroniddá alakul és a bélbe továbbítódik –bélsár színe • Lipidszintézis (koleszterin, epesavak) • Golgi-apparátus • Epeszekréció • Vérfehérje-szekréció • Peroxiszómá (sejtenként 200-300) • Alkohol oxidációja (acetaldehid) • Lizoszóma • Ferritin tárolása (vvt lebontásakor szabadul fel) • Mitokondriumok főleg at I zónában

27. A májsejtek és szinuszok kapcsolata • Disse-tér • Májsejtek mikrobolyhai • Itt valósul meg a májsejtek és vér közti anyagcsere • Lipociták is előfordulhatnak • Nyirokkeringés kezdete (a májból kilépő nyirok több albumint és globulin tartalmaz mint a vérplazma) • Kupffer –sejtek • Nyúlványos sejt • Endotél sejtek közé ékelődnek • Fagocitózisra képesek • 1 g májszövetben 1 millió Kupffer-sejt- szűrés • Védelmet nyújtanak a bécsatornán bejutó baktériumokkal, parazitákkal szemben Máj funkciói: • Anyagcsereszerv (raktározás, átalakítás, szintézis) • Méregtelenítés • Mirigyműködése kétirányú: • Exokrin- epe – zsírok emulgeálása • Endokrin – vérfehérjék, lipoproteinek Vérellátása kettős: - tápláló: májosztóér, májgyűjtőér - funkciónális: májkapugyűjtőér

28. Epeutak és epehólyag • Epekapillárisok nem rendelkeznek saját fallal • A lebenykéből kilépve epevezetékben folytatódnak • Bal és jobb májvezeték • Közös májvezetékké egyesülnek a májkapuban (ductus hepaticus) • Oldalága az epehólyagvezeték (ductus cysticus) • Epehólyag: • A máj zsigeri felszínén foglal helyet • Tárolja étkezések közt az epét, 30-50 ml folyadékot fogad be • Epeűrítést a vékonybélben termelődő kolecisztokinin indukálja, hatására az epehólyag simaizomzata összehúzódik • Ezt követően a nagy epevezetékbe folytatódik (ductus choledochus) mely az epét a parkóbélbe űríti • Hozzá csatlakozik a hasnyálmirigy kivezetőcsatornája • A patkóbélbe való beszájadzásnál Oddi –féle záróizom található

29. Hasnyálmirigy • Hashártya mögött, a patkóbél görbületében helyezkedik el • Farki része a lépkapu felé néz • Vegyes mirigy • Endokrin része a cukoranyagcserében fontos szerepet betöltő hormonokat termeli (inzulin, glukagon) • A hormontermelő sejtek a Langerhans-szigetekben foglalnak helyet • A-sejt- glukagon • D-sejt – szomatostatin • B- sejtek- inzulin

30. Exokrin része az emésztésben résztvevő hasnyálat termeli, mely a fő kivezető-csatornán (Wirsung) a patkóbélbe kerül • Bogyós végkamrák • Köbhámsejtek- erősen bazofil sejtek • Kivezető csatornák-rendszere • Kisebb csatornákban egyrétegű hám • Nagyobb és a fő csatornákban többrétegű hámszövet