A magyarországi pártrendszerek változásai a 20. században

1. A magyarországi pártrendszerek változásai a 20. században Vázlat

2. A párt • Olyan szervezet, amely jelölteket állít a választott törvényhozói és közhivatali pozíciókra, • Ami még fontos • Önkéntesség, • A szervezettség, • Közös ideológia, • Érdek, • Hatalomszerzés, • Program • Közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkeznek,

3. A pártok funkciói • Közvetítés és képviselet, • Érdekek artikulációja és aggregálása, • Mobilizáció és integráció, • A politikai vezetés rekrutációja és szelekciója, • Kormányzati funkció, • Politikaformálás, • Legitimáció,

4. Pártok alaptípusai • Rétegpárt, • Érték, • Érdekalapú, • Aggregált gyűjtőpártok, • A fragmentált kontinentális pártrendszerben nagyon fontos megosztó erő; • az ideológiai szempont,

5. Stein-Rokkan modellje • A modern pártok fejlődésében kétszer két törésvonalat írt le; • I. Az „ipari forradalom” jóvoltából a tőke –munka pártjai alapján rendeződnek az erők (tőke/polgár kontra munkás változatban) • II. a város - vidék ellentétpárja és érdekellentéte adja, • Mindkét változatban létezik mérsékelt és radikális változat,

6. Stein-Rokkan modellje

7. Stein-Rokkan modellje • A modern pártok fejlődésében kétszer két törésvonalat írt le; • A másik nagy törésvonalat a kulturális dimenziók adják, • Az egyik az állam és az egyház viszonya – főleg katolikus államokban, • A másik az erőforrások elosztásáról szól azaz a centrum és a periféria viszonyáról ez utóbbinál lehet etnikai jellegű is, amivel ő nem számolt, • Mindkét változatban létezik mérséklet és radikális változat,

8. Stein-Rokkan modellje

9. Giovanni Sartori modellje • 1. Egypártrendszer, • Államszocializmus • Szovjetunió, Magyar Népköztársaság, • De voltak többpártiak is.pl. Lengyelország. Bulgária • 2. Hegemón párt, • Nincs érdemi vetélkedés a hatalomért, mert kimondatlan szabályok alapján a hegemón párt marad hatalmon, • Működik több párt is, de szerepük színesíti a képletet,ennyi • Pl. Magyarország 1922-1944

10. Giovanni Sartori modellje • 3. Uralkodó párt, • Választásról választásra ugyanaz a párt marad hatalmon, • nem machinációknak és csalások miatt, hanem mert van támogatásuk, • az uralkodó párt pluralisztikus, • Versenyezni kell a hatalomért, • Pl. Japán

11. Giovanni Sartori modellje • 4. Kétpártrendszer, • Angolszász országokban – egymást váltják, bár több párt is küzd a hatalomért, • Pl. Nagy-Britannia, USA • 5. Mérsékelt többpártrendszer, • Sokan vannak és általában koalíciós kormányzás van, • A kicsi pártok királycsinálók tudnak lenni, farok csóválja a kutyát, • Pl. Magyarország 1990-2010 között, • m

12. Giovanni Sartori modellje • 6. Szélsőséges többpártrendszer, • A sok párt miatt nehéz koalíciós kormányokat létrehozni, vagy azok nagyon ingatagok, • Pl. Weimar alapesetben • 7. Atomizáció, • A politikai erők között olyan erős az ideológia szembeállás, hog ynem képesek tartósan kormányozni, ingataggá válik a rendszer, • Pl. Weimar a végórákban • m

13. A magyarországi pártrendszerek változásai • 1. A dualista korszak 1900- 1918, • 2. Az átmeneti korszak 1918-1922, • 3. A hegemón pártrendszer 1922-1944, • 4. Átmeneti erősen korlátozott mérsékelt többpártrendszer 1945- 1948, • 5. Egypártrendszer 1948-1990, • 6. Többpártrendszer 1990-