„ Feldobott kő? ” Tények és tendenciák a 21. században

1. „Feldobott kő?” Tények és tendenciák a 21. században Gazdaságpolitikai konferencia, Debrecen, 2011 április 15. Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói(avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és arról, amit nem)

2. GOOGLE keresés: redistribution (redisztibúció, újraelosztás) Redistribution: Redisztribúció: Újraelosztás:

3. Néhány „nagy” kutatási kérdés: • Miért választanak jó politikusok rossz • gazdaságpolitikákat? • Miért választanak okosnak tűnő választók • rossz politikusokat? • Miért fulladnak kudarcba elméletileg jó irányba mutató reformok? • Lehetséges válaszok: • - eseti (külső és belső) tényezők • - személyi kompetenciák • - társadalomszerkezeti, intézményi, kulturális meghatározottságok • Az előadó ez utóbbiakkal szeretne foglalkozni foglalkozni, de ebben az előadásban nem tud a fenti kérdésekre kielégítő választ adni

4. … ennek az előadásnak két (ezeknél kisebb) témája van: • Az állami beavatkozás iránti kereslet meghatározói: elemzési tapasztalatok • Mit tudunk (és mit nem) a magyar választók társadalmi összetételének változásáról? Title: The Gathering of MannaYear: 1540-1555Artist: BacchiaccaPicture taken at: National Gallery of Art, Washington, D.C., USA

5. A redisztribúció iránti kereslet meghatározóiról: kutatási előzmények • - Csontos L. Kornai J. Tóth. I. Gy 1998: Tax awareness and the reform • of the welfare state. Hungarian Survey Results. Economics of Transition, • vol. 6 (1998) no. 2. pp. 287-312. • Tóth, I. G. 2008: The demand for redistribution. A test on Hungarian data • Sociologický Casopis/Czech Sociological Review, 2008, Vol. 44, No. 6: 491.509 • Tóth, I. G. – T. Keller 2011 : Income distributions, inequality perceptions • and redistributive claims in European societies Gini Discussion papers No. 7 • http://www.gini-research.org/articles/papers

6. Mottó: „ … az a gyerek, aki felett a szülők túlságosan gyámkodtak, passzívvá és önállótlanná válik. Megszokja, hogy helyette döntsenek, helyette küzdjék le a nehézségeket. A gazdasági életben is hasonló a paternalizmus magasabb fokozatainak ‘nevelő hatása’. Passzivitás, a nehézségek miatti siránkozás, kilincselés az állami segítségért a bajokkal való öntevékeny szembeszállás helyett – jól ismert, széles körben elterjedt jelenségek ezek. E jelensége okainak és következményeinek felismerése a decentralizálási reformok irányába tereli a közgondolkodást” (Kornai: A hiány, 1980, 581. oldal) Dilemma: mitől lehet az, hogy a redisztribúció és az állami gyámkodás iránti kereslet, demokratikus körülmények között és piacgazdasági környezetben is ennyire masszívan fennáll?? Mottó (1) és dilemma (1)

7. Keret és kérdések • Kiinduló feltételezések (a medián szavazó elmélete alapján): • 1. Demokráciákban a redisztribúció nagyságát (és az adórátát) végső soron a szavazók döntik el. • 2. Többségi szavazásra épülő reprezentatív demokráciákban az adóráta mértéke a medián szavazó preferenciája szerint alakul • Kérdés: mitől függ a medián szavazó preferenciája egy adott ország-kontextusban és miért tér el tartósan a különböző ország-kontextusok között? • Lehetséges válaszok (hipotézisek): • 1. Egyéni attribútumok (társadalmi-demográfiai változók ill. • szubjektív várakozások) • 2. Eloszlás (egyenlőtlenségek, összetételhatás, stb) • 3. Általános kulturális beállítottságok • 4. Egyéb

8. Általános keret : Egyenlőtlenség választás állami újraelosztás mellette ellene Meltzer & Richard (1981) előrejelzése: • t>0, ha j <M, egyébként t=0 • t = f(-j) • M(A) t (A) ill M(B) t (B) • Ha M(A) < M(B), t(A) > t(B) • (Egyenlőtlenebb országban nagyobb az újraelosztás) A ország B ország Személyek száma Probléma: ez empirikusan nem igazán igaz. A nemzetközi összehasonlítások tapasztalatai nagyon vegyesek! tB tA Jövedelem (J) Átlag Medián (A) Medián (B)

9. Közvetítő mechanizmusok – módosító tényezők Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség-formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Egyenlőtlenség

10. RPI: redisztributív preferencia index Állami szerepvállalással kapcsolatos elemi attitűdkérdések (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, lakás, vertikális újraelosztás, segélyezés), ahol lehet, „beárazottan” Instrumentumok: HU: Tárki Monitor, Tárki Omnibuszok, EU: Eurobarometerek, ESS, ISP Változóképzés: kompozit indexek (PCA vagy z-score eljárással) Operacionalizálás: a magyarázandó változó képzése az egyes tanulmányokban

11. Redisztributív preferencia az EU országaiban, 2009 (Tóth-Keller, 2011) Adatok: EB72.1.

12. Egyéni szintű változók Demográfiai jellemzők (kor, nem, iskola, település, háztartásméret) Anyagi helyzet (jövedelem v depriváció, munkaerőpiaci helyzet) Szubjektív mobilitás (múltbeli tapasztalat, jövő-várakozás) Szegénység-oktulajdonítás (egyéni szinten) Egyenlőtlenség és konfliktus-percepció Egyenlőtlenség- averzió, kockázat-averzió Operacionalizálás: magyarázó változók • Ország- szintű (kontextuális) változók: • egyenlőtlenség- (társadalmi távolság-) változók • ország-dummyk

13. A becsült modellek alapszerkezete • RPI = a + bXij + cZj +U0j + Eij • Ahol RPI-t egyéni attribútumokkal (X) és kontextuális változókkal (Z) magyarázzuk és • i = egyének száma az elemzésben (1 szint) • j = országok száma (2 szint, ha van) • a = konstans • b and c = egyéni és országszintű együtthatók (csak kétszintű elemzésben) • Eij= reziduális (1. szint) • U0j = reziduális (2. szint, ha van)

14. Egyéni szintű eredmények – többváltozós (OLS) kontextusban Country dummies in the model Expectations Demography Failure Values Mat. int. Reference categories: Female, Age 41-50, Secondary school, Small town, Employed, Future expectation: the same, Failure attribution: unluck. *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Forrás: Tóth – Keller, 2011

15. Eredmények (egyéni szintű változók) Fő megállapítás: RPI-t befolyásolja az egyéni önérdek, de nem csak az • Rosszabb anyagi helyzet lényegesen nagyobb redisztribúciós éhséggel párosul • Az anyagi helyzet rosszabbodására számítók pozitívabban értékelik az állami újraelosztást (védelmet) • Aki szerint a szegények maguk tehetnek a bajukról, kisebb mértékben szeretik az újraelosztást • Akik szerint a szegénységnek társadalmi okai vannak, nagyobb RPI-t mutatnak • Nagyobb fokú szegénység- és társadalmi feszültség-percepció erőteljesebb újraelosztás-pártisággal jár

16. Egyéb, általunk nem vizsgált, de más szerzők által bemutatott, relevánsnak tűnő eredmények • mobilitási várakozások (Benabou és Ok, 2001, Ravallion és Lokshin, 2000, • Alesina és La Ferrara, 2005) • - mobilitási tapasztalatok (Picketty, 1995) • - az újraelosztás kedvezményezettjeinek (szegények) • etnikai (Alesina, Glaeser és Sacerdote, 2001) vagy a dologtalansággal • való azonosítása (Osberg és Smeeding, 2006, Fong, 2006) • - az egyenlőtlenségek felső régiónak (gazdagok) etnikai • beazonosítása (ld pl Hirschman, 1973 gondolatmenete) • szocializáció, ideológiai indoktrináció, kultúra • (Alesina és Fuchs-Sündeln, 2005, Suhrcke, 2001, Luttmer és Singhal, 2008, • Alesina, Di Tella és MacCulloch, 2004 ) • nem egoista motivációk (Kelley és Zagorski, 2004, Fong, 2001, 2006, • Corneo és Grüner, 2002) • osztályhelyzet (Svallfors, 1997) • társadalmi nemek (Kumlin és Svallfors, 2008)

17. Makro elemzés: egyenlőtlenségek és redisztribúciós attitűdök – nemzetközi összehasonlításban (Tóth-Keller, 2011) Nagyobb egyenlőtlenség – nagyobb RPI RPIjobban függ az eloszlás aljának (szegénység) mint tetejének (gazdagság) egyenlőtlenségétől Adatok: EB72.1.+LIS V. és VI hullám

18. Eredmények: kontextuális változók (Tóth-Keller, 2011) • Az egyenlőtlenségek szintjének országok közötti különbségei részben megmagyarázzák a redisztribúciós index országok közötti eltéréseit. • Nagyobb egyenlőtlenségek nagyobb redisztributív igénnyel járnak együtt (az országok szintjén, átlagban) • Azokban az országokban, ahol az aggregált egyenlőtlenségek nagyobbak, a szegények, a középosztályok és a gazdagok redisztribuciós elvárásai is magasabbak (egyéb tényezők változatlansága mellett) • A gazdag- szegény attitűd-lejtő meredekebb a közepes egyenlőtlenségű országokban

19. Illusztráció: a kontextuális változók hatása Kérdés: különbözik-e az anyagi helyzet-változó hatása az egyes egyenlőtlenségi rezsimekben? Véleménykülönbségek az egyenlőtlen országokban -0.02** -0.1*** -0.05 Véleménykülönbségek az egyenlőbb országokban *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Low inequalities: DK, NL, SE, FI / Middle inequalities: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE / Large inequalities: PL, UK, ES, GR, IT, EE

20. Ne feledjük: csak ezt vizsgáltuk: Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség-formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Egyenlőtlenség

21. Előzmények: kutatások a társadalomszerkezet és a választói összetétel kapcsolatáról • Tóth I. Gy. 2006: Összetételi hatások a választói aktivitás és a politikai tagoltság elmozdulásai mögött. In: Angelusz Róbert – Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdése. Budapest, Demokrácia Kut. M. Közp. Alapítvány, 2006, p. 245-268. • Fábián Z. Tóth I. G. 2008: Lófogók és csirkekötők. Pártpreferencia csoportok politikai azonosulása és attitűdjei in: Szivós P. – Tóth I. G. (szerk, 2008):Köz, teher, elosztás Tárki Monitor Jelentések 2008 pp 203-220

22. Bevezetés: az egyenlőtlenségek alakulása általában (jövedelmi polarizáció Magyarországon) Polarizáció hosszú távon: a közép „kiürülése” Személyek megoszlása 1996-ban, 2005-ben és 2007-ben és 2009-ben az 1987-es decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban, %

23. Személyek eloszlása a (medián százalékában vett) jövedelmi osztályok között, 1987-2009 1987 Jövedelmi osztályok, % medián 2009 1000 2000 3000 4000

24. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: aktív korúak polarizálódása, idősek középre tolódása Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő életkora szerint 1987és 2009 1987 2009 -34 35-59 60+ Amit tovább kutatni kellene: a (tényleges, a választásokon résztvevő) mediánszavazó életkora és az effektív nyugdíjba vonulási kor egymáshoz való viszonyának időbeli alakulása

25. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: iskolázottsági szint emelkedése, erőteljes differenciálódás mellett Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint 1987és 2009 2009 1987 alapfokú szakmunkás középfokú felsőfokú Amit tovább kutatni kellene: a különböző iskolázottságú csoportok eltérő preferenciái az újraelosztás különböző tételeit illetően (oktatás, egészségügy, nyugdíj, sdtb)

26. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő foglalkoztatottsági státusa szerint1987 és 2009 1987 2009 Nyugdíjas, nincs fogl Foglalk., egyedül Inaktív/ munkanélk. Foglalk., más is Nyugdíjas, van fogl. Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

27. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: kisebb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek pozícióromlása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint 1987 és 2009 1987 2009 0 1 2 3+ Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

28. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: romák leszakadása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint 1992és 2009 2009 1992 Roma Nem roma Amit tovább kutatni kellene: erősödött-e a közvéleményben a szegénységhez kapcsolt etnikai oktulajdonítás? Ha igen, lesz-e ennek (negatív) hatása a segélyezési típusú jóléti kiadások lakossági támogatására?

29. A status quo ereje: állami újraelosztásból élők magasabb redisztributív elkötelezettsége A redisztribúciós index munkaerőpiaci aktivitás és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2003 és 2007 alapján Fábián és Tóth, 2008

30. A status quo ereje: a redisztibúció mértékét alapvetően a középrétegek preferenciái döntik el A redisztribúciós index jövedelmi helyzet és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben

31. Tanulságok (a második részben): • - a magyar társadalom (és a medián szavazó) idősebb, kisebb háztartásokban él és magasabb iskolázottságú, mint húsz éve … • - és ugyanebben az időszakban az idősebbek, kisebb háztartások és magasabb iskolázottságúak helyzete javult … • ami viszont választóvonalat húz, az a foglalkoztatottsági polarizáció (és az etnikai elkülönülés) • Az állami újraelosztás a status quo hatás révén is megteremti a saját keresletét • … és, hát, … nagyon sok mindent nem tudunk …

32. Ez nem nagyon jó jel: a kapitalizmus elfogadottságának változása néhány közép kelet-európai országban (2009) Forrás: Pew Global Attitudes Project, 2009

33. Ne meg persze ez sem: az emberek többségének helyzete a szocializmusban volt inkább jobb, vagy mostanában?

34. A bemutatott kutatások dokumentációja: www.tarki.hu www.gini-research.org