Az HR magyarországi helyzete

1. Az HR magyarországi helyzete A humán erőforrás gazdálkodás aktuális kérdései I.

2. Tartalom • Az Országos HR Benchmark felmérés célja • A felmérés • Nem mindenhol van HR-szervezet • Kiválasztás, fejlesztés és értékelés • Munkaerőpiac helyzete • Kíméletes elbocsátások • Béremelés, béren kívüli juttatások • Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével • Melyek lesznek a XXI. század HR-trendjei?

3. Az Országos HR Benchmark felmérés célja • Online kérdőíves felméréssel gyűjtik össze a szervezők az emberierőforrás-menedzsment részterületein alkalmazott eszközöket, módszereket • Képet ad a hazai szervezetek humánerőforrás-gazdálkodási gyakorlatáról, feltárja, hogy milyen mértékben terjednek el az új technikák, melyek a legnépszerűbb HR trendek, s ezzel is segítséget nyújt a HR területén folytatott tevékenységhez.

4. A felmérés • A 2008-as felmérés most készül, várhatóan 2009 januárjában zárul le • 2007-ben 271 vállalat töltötte ki a kérdőívet • A cégek tevékenységi köre a gazdaság teljes egészét lefedi • Többségük a kevesebb mint 50 főnek munkát adó kisvállalkozások közül került ki

5. Nem mindenhol van HR-szervezet • Meglepő, hogy a válaszadók kétharmadánál van csak valamiféle HR-szervezet • Míg 2006-ban a szervezetek 48 százaléka, addig 2007-re már 52 százaléka rendelkezett HR stratégiával • A teljes szervezeti létszámhoz képest a HR-esek aránya átlagosan 5 százalék • "Magyarországon egy élcsapat halad előre, náluk a HR kezd belépni a stratégiai szerepbe, de a nagy átlagot ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint öt éve"

6. Kiválasztás, fejlesztés és értékelés • A megkérdezettek háromnegyede alkalmaz kiválasztási eljárást • A cégek 66 százaléka az interneten keresi a leendő dolgozókat. Ezt követi az ismeretségen keresztül történő munkáskeresés • A munkavállalók tudatos fejlesztését a válaszadók cégek közül csupán 123-nál végeznek • A teljesítményértékelés a válaszadók 65 százalékánál ma is működik, 15 százalékuk a közeljövőben tervezi a bevezetését

7. Sok a jogász, kevés a mester-szakmunkás • A válaszadók több mint 80 százaléka érzi úgy, hogy a munkaerőpiac nem tud elegendő dolgozót biztosítani számára • A legnagyobb hiány a magasan kvalifikált szakmunkásokból, mesterekből van, de még mindig nagyon alacsony a mérnökök száma is • A jogi és gazdasági területen, valamint a marketing és az adminisztrációs munkaköröket betöltők számára telített az álláspiac

8. Kíméletes elbocsátások • A válaszadók csaknem egyharmadánál volt már csoportos létszámleépítés, ezeket általában korengedményes nyugdíjazással, közös megegyezéssel igyekeztek megoldani • A legtöbben (45 százalék) megelégszenek a törvény által előírt anyagi juttatással, végkielégítéssel

9. A cégek kétharmada évente emeli a bért • Csaknem egyharmaduk időalapú bérezéssel adja a fizetést, a cégek fele a teljesítménybérezést választotta • A legigazságosabb megoldásnak a felmérés az egyéni teljesítmény alapján történő emelést tekinti, ez a cégek felére jellemző • A bér a válaszadók 53 százalékánál a munkakör piaci értékéhez igazodik, de 55 százalékuknál a dolgozó szervezeten belüli helyétől is függ

10. Béren kívüli juttatások • Köztük szerepel a tizenharmadik (37 százalék) és a tizennegyedik havi fizetés (6 százalék). A válaszadóknak csaknem a felére jellemző a jutalmazás és a prémium • Az étkezési utalványt csaknem a cégek mindegyike ad a dolgozóinak, és a mobiltelefon-használat is nagyon elterjedt • A munkába járás megtérítése jogszabályban rögzített mégis a válaszadók 25 százaléka egyáltalán nem „fizet bele” az alkalmazottak bérletébe

11. Béren kívüli juttatások • egészségpénztári kiegészítés,sportolási lehetőség (33 százalék) • magánnyugdíj-pénztári tagság (29 százalék), • életbiztosítás (17 százalék) • Pluszszabadság kiadása nem jellemző a válaszadókra, viszont 48 százalékuk üdülési csekkel, kedvezményes nyaralással vagy üdülési pénzzel támogatja a dolgozóit

12. Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével Ma mely területek kezelhetők nehezebben, mint korábban? -A reálbérek csökkentek, ez a motiváció szempontjából állítja különösen nehéz feladat elé a hr-t. További gond forrása lehet, hogy a hr-re fordítható költségek sok esetben a maradványelv alapján születnek, többnyire a dolgozói képzésektől vagy általában a fejlesztésektől vonják el a pénzt.

13. Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével Mit várnak el az első számú vezetők a HR-estől? • A kiválasztásnál alapvető elvárás, hogy jól készítse elő a döntést a vezető számára • A motivációs rendszer kidolgozásában vagy a teljesítményértékelésben szintén segítőként léphet

14. Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével Vajon a céges HR-vezetők elvárják a szakirányú HR-végzettséget beosztottjaiktól? - Nem igazán. A magyarországi HR képzés többsége túlzottan elméleti alapú Mit tanácsolna egy friss diplomásnak? - Rendkívül fontos a kommunikációs készség, a jó fellépés, a jó megjelenés, az empátia és az esetek többségében a nyelvtudás is.

15. Melyek lesznek a XXI. század HR-trendjei? A nyugat-európai HR-vezetőket az alábbi kérdéskörök foglalkoztatják:• Munka és magánélet egyensúlya• Diverzitás a munkahelyen• Esélyegyenlőség• Rugalmas munkavégzés• Élethosszig tartó tanulás• Karriermenedzsment• A HR-tevékenységek mérése, értékelése

16. Források www.fn.hu cikkei • A cégek felénél nincs HR-stratégia • Országos HR Benchmark Felmérés • A HR Magyarországon: kettészakadt a mezőny? • „Ha a hr megmozdul…”

17. Köszönöm a figyelmet! Készítette: Tomcsányi Edina Emberi erőforrások szak