Az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciái Dr. Hajnal Zsolt

1. Az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciái Dr. Hajnal Zsolt FOME elnök/ DE-ÁJK egyetemi tanársegéd 2011. május 31.

2. Az EU fogyasztóvédelmi jogi szabályozása • 493 millió fogyasztó az Európai Unióban • A fogyasztók termelik az Unió GDP-jének 58%-át • A magabiztos, tájékozott és erős pozíciójú fogyasztók a gazdasági változások motorjai, mivel az ő döntéseik jelentik az innováció és a hatékonyság hajtóerejét

3. A fogyasztóvédelmi jog egységesítése a Római Szerződéstől napjainkig • Soft law időszak – jogalkotási felhatalmazás nélkül • Minimum harmonizáció (kiv: termékfelelősségi irányelv) • Maastricti Szerződéstől – Lisszaboni Szerződésig • Horizontális politika (EUMSZ. 12. cikk, 169. cikk) • Kettős jogalkotási felhatalmazás: fogyasztóvédelmi és belső piaci intézkedések • Minimum –maximum jogharmonizáció

4. A fogyasztóvédelmi jogegységesítés Európában I. • A fogyasztóvédelmi joganyag felülvizsgálata 2004-ben kezdődött • Bizottság 2007. február 8-án fogadta el a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló Zöld Könyvet • Három lényeges kérdésre kívánt alternatívákat kínálni: a fogyasztóvédelmi joganyag folytatólagos felülvizsgálata során követendő stratégia (vertikális-horizontális), a horizontális jogi aktus lehetséges tárgyi hatálya, illetve a harmonizáció foka (maximum – minimum, kölcsönös elismerés, származási ország) • Fogyasztói bizalomhiány, jogi szabályozás széttagoltsága

5. A fogyasztóvédelmi jogegységesítés Európában II. • 2008. október 8-án fogadták el a fogyasztók jogairól szóló irányelv javaslatát • Határon átnyúló értékesítés elősegítése • Négy irányelv egy jogi aktusban történő szabályozása • Maximum jogharmonizáció • Politikai fordulat – maximum jogharmonizáció helyett más alternatíva • Fogyasztóvédelmi jog egységesítése összefonódik az európai magánjog egységesítéssel

6. Magánjog-egységesítés Európában I. • Lando vezette PECL (Principles of European Contract Law) • 1998-óta működik a Study Group on European Civil Code (SGECC) • célja az Európai Magánjogi Kódex megalkotásának elősegítése, noha tevékenységük nem tudott túllépni az európai szerződésjog egységesítésén: • CoPECL (Common Principles of European Contract Law) , a másik két hálózat tagállamok szakértőinek hálózata és az ún. stakeholder-ek hálózata • CoPECL hálózat legfőbb feladata abban áll, hogy kidolgozza az európai szerződési jog közös hivatkozásai kereteit (CFR – Common Frame of References)

7. Magánjog-egységesítés Európában II. Draft Common Frame of References • A CFR maga egyfajta intézményközi egyezményül szolgál, mely az EU szervein belül rendelkezik kötelező erővel és/vagy a felek által választható opcionális jogintézménnyé alakulhat. • A csoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hatályos közösségi jog átvizsgálása és rendszerezése révén megtalálja a közös alapokat, amelyre aztán az egységes európai szerződésjog épülhet • Az SGECC és az Aquis Group által közösen kidolgozott Közös Hivatkozási Keret tudományos verziója (Draft Common Frame of References - DCFR), egy hosszú fogalomlistával egyetemben 2008 januárjában került a nyilvánosság elé.

8. Fogyasztóvédelmi jogegységesítés az európai egységes magánjog tükrében • Az európai szerződési jogra vonatkozó jogszabály elősegíthetné, hogy az Unió teljesítse gazdasági céljait, és kilábaljon a gazdasági válságból. A 2010 és 2014 közötti időszakra szóló stockholmi program • Az Unió az eltérő szerződési jogi jogszabályokkal összefüggő piaci korlátok eltávolítására irányuló hatékony eszközök elfogadása révén megszüntethetné a szerződési jogi joghézagokat. • Bizottság szakértői csoport annak tanulmányozására, hogy megvalósítható-e olyan felhasználóbarát európai szerződési jogi eszköz,

9. Zöld Könyv 2010 • Az európai szerződési jog legmegfelelőbb eszközének megválasztása • A jövőbeni eszköz jogi jellege, alkalmazási területe és tárgyi hatálya vonatkozásában több választási lehetőséget azonosítottunk. • Az európai szerződési jogi eszköz az uniós jogalkotás következetességének és minőségének javítására irányuló, jogilag nem kötelező eszköztől a számos eltérő nemzeti szerződési jogi szabályozás alternatívájaként egységes szerződési jogi szabályokat megállapító, kötelező erejű jogszabályig terjedhet.

10. Zöld Könyv 2010 • 1. választási lehetőség: A szakértői csoport eredményeinek közzététele • 2. választási lehetőség: Hivatalos „eszköztár” a jogalkotó számára • a) Az „eszköztárra” vonatkozó bizottsági aktus • b) Az „eszköztárra” vonatkozó intézményközi megállapodás • 3. választási lehetőség: Az európai szerződési jogról szóló bizottsági ajánlás • 4. választási lehetőség: A szabadon választható európai szerződési jogi eszközt létrehozó rendelet • 5. választási lehetőség: Az európai szerződési jogról szóló irányelv • 6. választási lehetőség: Az európai szerződési jog létrehozásáról szóló rendelet • 7. választási lehetőség: Az európai polgári törvénykönyv létrehozásáról szóló rendelet

11. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! hajnal.zsolt@fome.hu