Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez

1. Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez Előadás-vázlat az Értékvédelem-önazonosság c. konferenciára, Hajós, 2010. október 19. Dr. Lakatos Andorlevéltárvezető (KFL)

2. Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez – a cím magyarázata • Adalékok - nem túl szép, nem is ígéretes kifejezés • Az épület történetét a felújítás kapcsán feltárták, a legfontosabb építészeti adatokat a most megjelent kastély-könyvben publikálták • Időnként mégis hasznos lehet egy-egy háttér-információ, életrajzi-egyháztörténeti adalék az egyes építészeti események között, így élőbbé válhat az épület története, az adatok kontextusba kerülhetnek • A kastély- könyv szerkesztőjével, Virág Zsolttal egy ebéd közben beszélgettem az építtető érsek, Patachich Gábor életéről. A kastély építésének időszakára, az életút akkoriban tapasztalható törésére, Gábor érsek keserű érzéseire utalva Zsolt azonnal „kapcsolt”, és a keleti kapu latin feliratát idézte, mely irigyeket emleget, s a mondatot önmagában sokáig furcsállotta, az életrajzi események fényében viszont érthetőbbé vált számára. „MAIORA TENENT INVIDI” • Mostani feladatomnak így azt tekintem, hogy hasonló háttér információkat adjak az épülethez az egyházmegye, ill. az építtető-használó érsekek életéből – ezek tehát az adalékok

3. Az egyházmegye Patachich Gábor érsek idején - 1733-1739, az első hat év • A török után elsőként Kalocsára költöző érsek horvát arisztokrata családból származik, és mindössze 34 éves – nem akármilyen feladatra szemelték ki, Kalocsa ekkor „egész embert” kívánt • Méltatlanul elfeledték, noha hozzá fűződik az egyházmegye újjáépítésének „hősies” korszaka. Unokaöccse, Ádám neve sokkal ismertebb • Az egyházmegyének a török idők előtt 300 plébániája volt, ő alig 17-et talál, papságát két kezén meg tudja számolni, nincsenek munkatársai – nyomorúságos körülmények, rossz közbiztonság (háborúk, szerb határőrvidék), alig 14 ezer katolikus • „Ha senki sem kezdi el, senki sem fogja befejezni” – hat éven át emberfeletti erővel, szinte önpusztító módon dolgozik – székesegyház, káptalan, szeminárium, plébániák sora fűződik nevéhez (kezdetben ált. szerény épületek), 4 nyelvű Rituálét (szertartáskönyvet) ad ki

4. Az egyházmegye Patachich Gábor érsek idején - 1739-1745, a második hat év • Erről az időszakról Kalocsán alig van levéltári információ-adat, a korábbi irattermelésnek-tempónak nyoma sincs. Eltűntek az iratok, vagy elfogyott a lendület? • 1739-ben Patachich Gábor elfáradt, kimerült. Bejelentette a kancellárián, hogy nem tudja, nem is akarja tovább folytatni a lendületes, korábbi éveket jellemző újjáépítő munkát – levelét válasz nélkül elsüllyesztették a magánjellegű beadványok tömegében • A csalódott érsek valószínűleg ekkor dönti el, hogy most már végre „magára is költ”, következő éveit szeretné nyugalomban tölteni • A csalódást számos konfliktus-nehézség előzi meg, pl. a ferencesekkel, protestánsokkal, politikai vonalon (Mária T. koronázásán, majd a nádor „rászól” az országgyűlésen stb.)

5. Patachich Gábor érsek és Hajós • Miért épített ilyen szépet? – láthattuk, először költött magára, vállalta, még a várható irigység ellenére is… (Ez legalább megmaradt, szemben a számos ideiglenes épülettel…) • Miért Hajóson? Kalocsán számos más vállalkozással kötötte le már magát, ugyanakkor szükség volt a „vidéki udvarház” funkcióra is, melynek ideális hátteret-ellátást adtak birtokai, Hajós volt ui. az érseki birtokok egyik fontos központja, ahol a begyűjtött adó, a kertek mellett ráadásul erdő és szőlő (később vadaskert) is volt. • De Hajós a korabeli egyházszervezeti térképet tekintve sem volt rossz helyen… Patachich Hajóson plébániát épít, s a közelben újakat is alapít: Nemesnádudvar, Jánoshalma, Kecel, Dusnok fűződik az ő nevéhez, a szomszédos Miske már korábban létezett, míg Kalocsán a dunamelléki falvak és Dunapataj reformátussága vette körül az érseket… • Nem véletlen tehát, hogy életének utolsó öt évében a megfáradt érsek elsősorban Hajóson időzik, és nem valószínű, hogy a kastély a Habsburgok miatt épült…

6. A 18. századi arisztokrata érsekek és Hajós – Batthyány érsek kastélybővítése • A hajósi kastély reprezentatív szerepe végighúzódik a 18. századon a kalocsai székház-munkálatok átmeneti-halogató jellege miatt • Batthyány József érsek, a nagy átépítő 1766-67-ben egy magyar mágnás, a nádor fia (később a pozsonyi prímási palota építtetője, arisztokrata személyiségét anekdoták idézik). A minőség, az igényszint tehát biztosított, a miért szép kérdésre a válasz ismét adott • Kalocsán a székesegyházat fejezi be, és megkezdi egy új székház építésének tervezését, Kalocsa azonban csak utóda, Patachich Ádám idején lesz alkalmas a korszerű reprezentációs szerep átvételére (Ádám érsek még Hajóson veszi át a palliumát.)

7. Korszakváltás(ok), Hajós a 19-20. században • A 19. századra a hajósi épület veszít fontosságából, hiszen a reprezentációt átveszi Kalocsa. Egy ideig a kedvtelés, az alkalmi pihenés helyszíne marad, de lényegében ennek is véget vet a század második felére a fürdőkultúra jelensége, Kunszt érsek és utódai már fürdőkre járnak pihenni… • Már nem arisztokrata származásúak az érsekek, a vadászat szerepe visszaszorul. A vadaskertet Haynald Lajos érsek idején számolják fel, ő már lóra sem nagyon ül, nemhogy vadászna. A polgári ízlésvilág számára az épület korábbi funkciói jelentőségüket veszítik, s ez légyegében válságot okoz.