„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia

1. A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-igIskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK)Hermann Zoltán – Varga Júlia „Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia Szirák, 2012. november 9-10.

2. Miről fogok beszélni ▪ az ISMIK modell felépítése ▪ az előrejelzés alapverziójának eredményei ▪ iskolázottság a roma diákok nem romákhoz hasonló iskolai pályafutása esetén ▪ oktatáspolitikai intézkedések hatása - tankötelezettség változása, szakiskolai továbbtanulás növelésének hatása - felsőoktatási felvételi keretszámok korlátozásának hatása

3. ISMIK modell

4. ISMIK modell kiinduló népesség - a 2001. évi Népszámlálás 50 %-os lakásmintája 5 096 323 egyén adatai korrekciókkal roma státusz meghatározása roma státuszúak száma = a 2003. évi reprezentatív cigányvizsgálat adatain alapuló, 2001-re vonatkozó a romának tekintett népesség számára vonatkozó becslés

5. ISMIK modell • Az átmenet-valószínűségek becsléséhez használt adatbázisok: • TÁRKI- Educatio Kht. Életpálya-adatfelvételének 2006-2009-es hullámai • KIRSTAT 2001-2010-es adatai • FELVI adatbázis 2001-2009. évi adatai • Felsőoktatási statisztikai adatgyűjtés • Népszámlálás, 2001 • Mikrocenzus, 2005 • Diplomás Pályakövetés Országos Kutatás (DPR) 2010. adatai

6. Modellezett események az ISMIK modellben

10. Az alapverzió eredményei – „minden ugyanúgy megy tovább” nincsenek intézményi és magatartásváltozások A 25-64 éves népesség iskolázottsága tovább nő 2010 és 2020 között, de lassabban, mint 2000 és 2010 között

11. Az alapverzió eredményei A fiatal korcsoportokban megáll az alacsony iskolázottságúak arányának csökkenése

12. Az alapverzió eredményei A fiatal korcsoportokban megáll az alacsony iskolázottságúak arányának csökkenése

13. Az alapverzió eredményei A fiatal korcsoportokban megáll a szakmunkás/szakiskolai végzettségűek arányának csökkenése

14. Az alapverzió eredményei A fiatal korcsoportokban megáll az érettségizettek arányának növekedése

15. Az alapverzió eredményei A fiatal korcsoportokban megáll a diplomások arányának növekedése

16. Az alapverzió eredményei - nemek szerinti különbségek A nők ledolgozzák iskolázási hátrányukat, és előnyre tesznek szert iskolázottságban

17. Az alapverzió eredményei - nemek szerinti különbségek A nők jelentős előnyre tesznek szert a diplomások arányában

18. Az alapverzió eredményei - regionális különbségek ● KM ● KD ● NYD ● DD ● EM ● EA ● DA Észak-Magyarország, Észak-Alföld nő a leszakadás

19. Iskolázottság a roma diákok nem romákhoz hasonló iskolai pályafutása esetén Az alacsony végzettségűek aránya 3 százalékponttal kisebb volna

20. Iskolázottság a roma diákok nem romákhoz hasonló iskolai pályafutása esetén A középfokú végzettségűek aránya 2, a felsőfokú végzettségűek aránya 1 százalékponttal nagyobb volna

21. Iskolázottság a roma diákok nem romákhoz hasonló iskolai pályafutása esetén A regionális különbségek nagyon lecsökkennének ■ alapváltozat ■ roma diákok nem romákhoz hasonló iskolai pályafutása esetén

22. Oktatáspolitikai intézkedések hatása tankötelezettség változása, szakiskolai továbbtanulás növelése ● alapváltozat ● tankötelezettség-szakiskola változat, változatlan középfokú lemorzsolódás mellett ● tankötelezettség-szakiskola változat, magasabb középfokú lemorzsolódás mellett

23. Oktatáspolitikai intézkedések hatása tankötelezettség változása, szakiskolai továbbtanulás növelése ● alapváltozat ● tankötelezettség-szakiskola változat, változatlan középfokú lemorzsolódás mellett ● tankötelezettség-szakiskola változat, magasabb középfokú lemorzsolódás mellett

24. Oktatáspolitikai intézkedések hatása tankötelezettség változása, szakiskolai továbbtanulás növelése ● alapváltozat ● tankötelezettség-szakiskola változat, változatlan középfokú lemorzsolódás mellett ● tankötelezettség-szakiskola változat, magasabb középfokú lemorzsolódás mellett

25. Oktatáspolitikai intézkedések hatása felsőoktatási felvételi keretszámok korlátozása

26. Köszönöm a figyelmet