1 / 26

Az átalakulást támogató segítői kompetenciák és azok fejlesztése

Az átalakulást támogató segítői kompetenciák és azok fejlesztése. Dr. Radványi Katalin PhD ELTE BG Gyógypedagógiai Kar Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Szak. Kiindulás :. A segítőktől elvárt szerepek , változások a rendszer átalakulása során.

lise
Download Presentation

Az átalakulást támogató segítői kompetenciák és azok fejlesztése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az átalakulást támogató segítői kompetenciák és azok fejlesztése Dr. Radványi Katalin PhD ELTE BG Gyógypedagógiai Kar Értelmileg Akadályozottak Pedagógiája Szak

  2. Kiindulás: A segítőktől elvárt szerepek, változások a rendszer átalakulása során. A segítés célcsoportja, helyszínei, formái az átalakulás során, mennyiben más ez a helyzet bármilyen korábbi ellátáshoz képest? (Munkavégzés, gyógypedagógiai kísérés és fejlesztés, magánélet, időskor, palliatív ellátás. Érdekvédelem, szociális kapcsolatok ápolása, szabadidő eltöltése)

  3. A kompetencia fogalma, értelmezése, aktualitása, félreértelmezhetősége ≈ latin eredetű szó (competentia: „illetékesség”) A kompetenciák – a tudáshoz hasonlóan – igen széles körben értelmezhetők; vonatkozhatnak az elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazására, a különböző gyakorlati stratégiákra, eljárásokra, módszerekre, technikákra; vonatkozhatnak a szakember értékrendjére, továbbá a szakember szakmai személyiségére is: így beszélhetünk személyes, szakmai, társas stb. kompetenciákról. (Budai I.)

  4. A kompetencia Kompetensnek lenni mindenképp személyességet, aktív, alkotó létet és működést is jelent(Lymbery 2003). Többen megegyeznek abban, hogy a kompetencia valamilyen gyakorlati készség (képesség) fejlettségi szintjével bizonyítható és fejezhető ki leginkább (Henkel 1995). Mai köznyelvben: - illetékesség, jogosultság, hatáskör, - hozzáértés, szakértelem (Nagy J. 2000.) Leegyszerűsítve: nem más, minthogy mire képes, mit tud megcsinálni a már megszerzett tapasztalatokkal és a szakma műveléséhez nélkülözhetetlen értékekkel bíró szakember.

  5. A professzionális segítés(Mizio, 1998, Garcia, 1998) az értelmi és érzelmi zavarok esetén széles spektrumát kell, hogy alkalmazzák : pl.: - önmagára és másokra irányuló destruktív viselkedés - gyógyszerdependencia - az élettel kapcsolatos emocionális problémák - a viselkedés tudatos és nem tudatos meghatározói - intrapszichés dinamikák - meggyengült kognitív és affektív folyamatok - zavaros személyközi viszonyok és családdinamikák - nem megfelelő megküzdés a stresszel szemben - a környezet negatív szociális és kulturális hatásai - előítéletek - nemi és szexuális orientáció - a fogyatékosság illetve betegségek egészségre gyakorolt hatásai

  6. A segítés dimenziói B. Israel (1985) szerint: Intenzitás– emocionális közelség a célszemély és a környezet tagjai között, Kölcsönösség azokban a kapcsolatokban, amelyek a támogatási funkciókra amelyek adottak és elfogadottak a hálózatban Affektív támogatás: erkölcsi támogatással, gondozással és szeretettel kapcsolatos. Ezeknek a jellemzőknek a kombinációja azt sugallja, hogy a szociális kapcsolatoknak a minősége( szándék, intenzitás, közös részvétel), és nem amennyisége(az interakció mértéke és gyakorisága) határozza meg inkább a fizikai és pszichés jóllétet.

  7. Kompetenciák (személyi tulajdonságok): 1. Kommunikáció és elkötelezettség a szervezetekkel és az emberekkel: elősegíteni a rizikó-, vagy szükség helyzetben lévő gyerekekkel, felnőttekkel, családokkal és csoportokkal folyó kommunikációt, 2. Elősegítés és képessé tevés: az embereket segíteni, hogy használják saját erősségeiket és szakértelmüket, hogy felelősek legyenek jogaik érvényesítése érdekében; 3. Felmérés és tervezés: felmérni és áttekinteni az emberek életkörülményeit, 4. Beavatkozás és szolgáltatás-fejlesztés: a változások elérése érdekében 5. Szervezetben folyó munka: hozzájárulni a szervezetben folyó tevékenységhez; 6. Szakmai kompetenciák fejlesztése: megszervezni és ellenőrizni a saját kompetenciák fejlesztését. /Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Közhasznú Egyesülete, munkaköri leírások/

  8. A brit szociális munka gyakorlatában 1996-tól hat kulcskompetencia (core competencies)Országos foglalkoztatási sztenderdek írják elő, meglétét követelik meg az alkalmazandó szakembertől: 1. Kommunikálni és kapcsolatba lépni: kommunikálni és kapcsolatba lépnia helyi közösségek szervezeteivel és tagjaival annak érdekében, hogy aveszélyeztetett csoportok működési, részvételi és fejlődési lehetőségei javuljanak a társadalomban. 2. Elősegíteni és képessé tenni:elősegíteni, hogy az emberek lehetőségek kapjanak saját erejük és tudásuk felhasználására, amivel képessé válnak a felelősségvállalásra, a jogaik érvényesítésére és a változásra. 3. Felmérni és tervezni:partneri együttműködésben felmérni és áttekinteni az emberek életkörülményeit, megtervezni a szükségleteikre és kockázataikra adott válaszokat. 4. Beavatkozni és szolgáltatást nyújtani:beavatkozni és szolgáltatást nyújtani a változások elérése érdekében, a megfelelő szintű támogatás, gondozás, védelem és ellenőrzés biztosítása vagy megszervezése (megvásárlása) révén. 5. Szervezetben dolgozni:hozzájárulni a szervezetben folyó munkához. 6. Szakmai kompetenciát fejleszteni: saját képességeit szakmai kompetenciájának fejlesztése érdekében irányítani és értékelni. (CCETSW 1996, Central Counsil for Education and Training in Social Work Kriteria ).

  9. Szakmai kompetencialeírás a közösségi munkások tekintetében • Legyen képes hitelesen együttműködniaz emberekkel és embercsoportokkal, • Legyen képes az emberek közötti interakciókat adekvát kontextusba helyezni és általános szinten leírni, • A konkrét helyzetekben legyen képes szociális attitűddel cselekedni, használni a társadalomtudományok tudáskészletét és saját éleslátását, • Legyen képes tevékenységét a szakmai etikai normák szerint végezni, • Mind hivatása, mind pedig a társadalmi kérdések tekintetében képes legyen kritikai reflexiókat megfogalmazni, • Legyen képescsapatban, szervezetekkel, egyesületekkel, hálózatokkal, partneri kapcsolatokban együtt dolgozni, • Szakmai élete során mindvégig fejlessze tudását, • Járuljon hozzá a szakma fejlődéséhez és identitásának építéséhez, • Segítse hozzá az embereket a szociális szervezetek, szolgáltatások, hálózatok használatához. (Agten, 2007)

  10. Az élethosszig tanuláshoz, fejlődéshez kapcsolódó kompetencia Acten szerint a közösségi szakember: kritikusan viszonyul saját szakmai tevékenységéhez, folyamatosan képes azt fejleszteni és változtatni, szervezete (munkahelye) tevékenységéhez illeszkedőenszemélyre szabott terv alapján fejlődik, mindenkor képes kritikus módon összefüggésbe hozni saját szakmai tevékenységét a szakmafejlődés új irányaival.

  11. Német nyelvterületen: STÄNDIGE KONFERENZ VON AUSBILDUNGSSTÄTTEN FÜR HEILPÄDAGOGIK IN DER BUNDESREPUBLIK DEUTSCHLAND „Kompetenzprofil Heilpädagogischer Ausbildung und Lehre” http://www.stk-heilpaedagogik.de/fileadmin/stk/PDFs/kompetenzprofil.pdf - Az államilag elismert segítő gyógypedagógushivatás alatt egy, az élethosszig tartó tanulás keretei között megvalósuló szakmai továbbképzést értünk. - Elsősorban felnőttspecifikustanulmányokat jelent. - A korábbi képzés – és szakmai gyakorlatból kiindulva az ott megszerzett kompetenciákat felhasználva vezeti a személyeket, szakmai felelősségetvállalvaarra, hogy a tanulási folyamatot elsajátítsák. - A hallgatók a segítő gyógypedagógia területén korábbi végzettségükhöz illeszkedően szak, - módszertani, - szociális – és személyiségspecifikus területenképzik magukat tovább.

  12. Szociális kompetenciák Módszertani kompetenciák Szakmai kompetenciák Személyes kompetenciák

  13. Kompetenciaterületek I.:Szakmai kompetenciák Legyenek képesek kiismerni magukat az ismeretelmélet modelljeiben, bővítsék tudásukat a nehezített életkörülmények között élő emberek megértésénekérdekében. Kiemelten ide tartoznak szükségletorientált megközelítéssel a szomatikus, kognitív és emocionális fejlődés kölcsönhatásai és az azokkal kapcsolatos akadályoztatások, olyan összefüggésben, mely figyelembe veszi a környezet igényeit és elvárásait. Mindehhez vissza kell nyúlniaa pedagógiai, antropológiai, teológiai, pszichológiai, orvosi, szociológiai jogi ismeretekhez, etikai kérdéseket is figyelembe véve.

  14. Kompetenciaterületek II.:Módszertani kompetenciák A segítő tegyen szert olyan készségekre és képességekre, amelyekkel megfelelően tudja a különböző módszereket tervszerűen, személy-és szituációfüggően kiválasztani és alkalmazni. Ide számít például a diagnosztika, a fejlesztés, a tanácsadás, képzés, kísérés támogatás/ápolás és segítés koncepciója

  15. Kompetenciaterületek III.:Szociális kompetenciák A segítők rendelkezzenek olyan készségekkel és képességekkel, amelyek segítségével kreatívan tudnak másokkal – egyénileg vagy csoportokban – sziuáció, folyamat vagy megoldásorientáltan és fejlődést elősegítően kooperálni; Megfelelő módszertani ismeretek, gyakorlati tapasztalatok, kísérés, tanácsadás, szupervízió szükséges hozzá.

  16. Kompetenciaterületek IV.:Személyes kompetenciák A segítők tudják viselkedésüket és motivációikat önkritikusan vizsgálni, személyes és szakmai tekintetben továbbfejlődni ezeken a területeken, hogy az emberekkel való találkozásaik során autentikusak legyenek és felelős döntéseket hozzanak. A megközelítés filozófiai és teológiai kérdéseket is magában foglal. Kialakításához már a képzés során is szükség van az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatára.

  17. A személyes kompetenciák fejlesztéséhez tartozik: - professzionális kapcsolatok felvétele, alakítása és fenntartása - nyitottság az etikai alapértékekre és azok autentikus képviseletére - saját határainak kellő ismerete, hogy tudjon együttélni a korlátaival - más emberek korlátainak felismerése és akceptálása - szakmai meggyőződésének letisztázása és képviselete mások előtt is - nehéz helyzetekben kitartás és megoldás keresése - bizalmat és bátorítást sugározni - az emberi különbözőség iránt érdeklődést mutatni és értékelni azt - legyen képes kooperatív együttműködésre

  18. „Képessé tenni”–„empowerment” Harkai Nóra: Közösség és közösségi munka.Budapest, 2006, Közösségfejlesztők Egyesülete Bármely szinten történő változás befolyással van a többi szintre. • Ahogy érzem magam mint állampolgár: „jó közérzet”. • Mit gondolok arról, hogy mit jelent állampolgárnak lenni: információ, jogok / lehetőségek ismerete, tudás, készségek, demokratikus értékek. • Mit teszek mint állampolgár (aktivitás, részvétel szintje): partnerség, együttműködés szintje, közösségi kezdeményezés szintje.

  19. A képessé tétel - vonatkozhat a szociális szolgáltatások felhasználóinak részvételére a szolgáltatások alakításában, - vagy általánosságban az önsegítő megmozdulásokra, melynek során a csoportok lépéseket tesznek saját érdekeik megvédésére, akár függetlenül az állami szolgáltatóktól, akár azokkal együttműködve (Adams, Robert: Social Work and Empowement. London, 2003, Palgrave Macmillan, p. 8. , ford.:Lakatos Kinga) - folyamatának lényeges eleme, hogy lássuk, milyen területeken fejti, vagy fejtheti ki hatását azoknak az életében, akik részt vesznek a folyamatban.

  20. A képessé tétel folyamatában betölthető szerepek (In.:Gilchrist, Alison: A közösségi munkás szerepei) • Szervező vagy aktivista Ez a szerep a kezdeti időszakra jellemző, ide tartozik az emberek felkeresése, bevonása, ösztönzése helyzetük megváltoztatására.Amellett, hogy kezdeményezőkészségre van szükség, nem szabad eltúlozni ennek a szerepnek a jelentőségét, tudni kell visszahúzódni és „átadni a terepet” a közösség tagjainak. 2.Szószóló vagy érdekképviselő Ezzel a szerepkörrel óvatosan kell bánnia a szakembernek, hiszen a cél az lenne, hogy a részvevők képessé váljanak önmagukat képviselni, kiállni saját magukért, ám vannak bizonyos helyzetek, mikor szükségessé válhat, hogy ezt a feladatot a szakember lássa el. (In.:Gilchrist, Alison: A közösségi munkás szerepei)

  21. A képessé tétel folyamatában betölthető szerepek (In.:Gilchrist, Alison: A közösségi munkás szerepei) 3. Fejlesztő vagy más néven szakértő Ebben a szerepben a szakember leginkább abban van az emberek segítségére, hogy a már meglévő tudásukat és készségeiket segíti kibontakoztatni. Itt tehát nem valami kívülről jövő koncepció fejlesztéséről van szó, hanem a részvevők igényeit és ötleteit támogatja a fejlesztő.Történhet informális beszélgetések útján vagy formális képzéssel, tanácsadással vagy egymástól való tanulással, amikor az emberek megosztják egymással saját ismereteiket.- nyitottság, bátorság

  22. A képessé tételhez szükséges tudások, kompetenciák I. (Val Harris, 2005) 1.Szakértelem a kutatás és az információgyűjtés területénAhhoz, hogy pontos képet kapjunk egy adott problémáról vagy közösségről, több forrásból is információkat és adatokat kell gyűjtenünk 2.Szakértelem az információk megosztásában és a kapcsolattartásbanAhhoz, hogy hatékonyan tervezhessük meg a munkánkat, a már rendelkezésünkre álló, összegyűjtött információkat meg kell osztanunk az érintettekkel, az intézményekkel és azok képviselőivel is.

  23. A képessé tételhez szükséges tudások, kompetenciák II. 3. Kommunikációs szakértelem:Ez a szakértelem a legfontosabb a segítő tevékenység során, beletartozik a lobbitevékenység (támogatókat találni, ismertetni a projekt előnyeit), illetve a folyamatba bevont emberek, csoportok és intézmények közti kapcsolat zökkenőmentességének biztosítása. 4.Szakértelem a csoportmunka területén: A szakembernek értenie kell a csoport dinamikáját, észre kell vennie a lényegtelennek tűnő mozzanatokat és „ki kell hangosítani” azokat, vagyis segítenie kell a részvevőket, hogy ők is megértsék és észrevegyék ezeket. 5.A stratégiák és taktikák fejlesztése: A szakembernek látnia kell a kifutási lehetőségeket, át kell tekintenie a folyamat (projekt) hatását. Képesnek kell lennie reagálni a világ változásaira.

  24. A képessé tételhez szükséges tudások, kompetenciák III. 6. Tárgyalási szakértelem: Azt jelenti, hogy ki tudjuk alakítani a tárgyalás fizikai feltételeit, a, be tudjuk vonni a tárgyalás minden résztvevőjét a megbeszélésbe. 7.Források gyűjtése: tudnia kell, hogy hogyan lehet megpályázni a forrásokat, segítenie kell a támogatások megfelelő felhasználásában, felügyeletében 8.Képzés és oktatás: A képzésnek nagy szerepe van a közös munkában, lehet a hangsúly az egymástól tanuláson, ilyenkor a részvevők úgy jutnak újabb tudáshoz, hogy megosztják a sajátjukat, és meghallgatnak másokat.

  25. Összefoglalva: A jó segítő kognitív, pszichológiai, emocionális és szomatikus területen is megfelelő kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen. Fontos:- személyiségjegyek - motiváció - megszerzett ismeretek - folyamatos tanulás Szükség van: - pszichés kiegyensúlyozottságra, ventillációra - szakmai továbbképzésekre - megfelelő munkahelyi környezetre (személyek, tárgyak) - kidolgozott megküzdési stratégiákra - társadalmi és anyagi elismertségre

  26. Köszönöm a figyelmet!

More Related