Verseny és együttműködés

1. Verseny és együttműködés Verseny: két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre való törekvése Vállalati képesség: a vállat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak. Kooperáció: Két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében. a. pozitív -.gazdaságszervező lépések: fejlesztések, marketing akciók stb. közös megvalósítása. Cél: a költségcsökkentés. b. a verseny tisztaságát fenyegető lépések: Megállapodás: árban, beszerzési csatornában, bojkottban stb. Vállalatgazdaságtan 2007

2. Verseny - koordináció • A vállalati hálók: A fogyasztói igények kielégítésében a vállalatok hálózatszerűen dolgoznak együtt. A verseny és az együttműködés ezen a hálózaton keresztül zajlik. Szorosabb, mint egyszerű piaci tranzakció, de lazább, mint szervezeten belüli hierarchia. • A kapcsolatrendszer leírható: kölcsönös függőség, hatalom, és a bizalom kifejezésekkel. • Kölcsönös függőség oka: reláció-specifikus befektetést kell eszközölni. • Reláció-specifikus befektetés: olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés. Vállalatgazdaságtan 2007

3. Verseny – koordináció II • A hálóba lépés következménye: Kilépés esetén nem hasznosul hasonló mértékben a befektetés. • Kinek milyen mérvű reláció-specifikus befektetést kell eszközölni? Ez a hálón belüli hatalmi viszonyok függvénye. Az erősebb diktálhat. • Bizalom: A szerződés sem lehet tökéletes, s maga az ellenőrzés sem. A réseket a bizalom fedi le. USA: e bizalom alapvető, s mindenki betartja. De: az önérdekkövetés és az opportunista magalkuvás előfordulhat. Vállalatgazdaságtan 2007

4. A bizalom három fő formája * szerződésbizalom:partner valóban teljesíteni akar • bizalom: hogy erre képes is, • bizalom abban, ha külső problémák felmerülnek, akkor jó szándékú magatartást tanúsít. Pl. hajlandó a szerződés módosításra. • A hálózatokkal úgy lehet bővíteni a munkamegosztást, hogy az nem jár a tulajdonosi szerkezet megváltozásával. Képes a két szélső eset (piaci és szervezeti koordináció) előnyeinek érvényesítésére. Piaci rugalmasság és tulajdonosi kontrol. Vállalatgazdaságtan 2007

5. HÁLÓZATOK • A hálózatok megölik a versenyt! Igaz ez? Aligha. De a verseny szintje áttevődik: vállalati szintről hálózati szintre. • Több esetben a világban ilyen hálózatok viszik a prímet, s a kimaradók az igazi vesztesek. • Hálók sokfélék. Legfontosabbak: stratégiai szövetségek. A bizonyos piacokon a teljes háló egy-egy alrendszerét is • jelenthetik. • Stratégiai szövetségek lehetnek: horizontális, (potenciális versenytársak), vertikális (vevői-eladói viszonyban állók). • Sok gazdasági ágban a világgazdaságot néhány vállalat (oligopolium) uralja. Vállalatgazdaságtan 2007

6. PIACTÍPUSOK • Az általános tulajdonságok mellett a piacok specifikus jellemzőkkel is bírnak. A piacok legfőbb tulajdonságai: • A piacra lépés előtt alapos tájékozódásra van szükség a piac állapotáról, tulajdonságairól. Rövid és hossztávú szemlélet alapján való mérlegelés. A jövedelmezőség várható alakulása a kulcskérdés. • Általában azon termékek jövedelmezősége nő, ahol a fizetőképes kereslethez képest a kínálat szűk. És fordítva is igaz! Hiány esetén emelkednek az árak, javul a jövedelmezőség, odavonzza a tőkét, megnő a kínálat és kialakul az új egyensúlyi ár. Vállalatgazdaságtan 2007

7. PIAC és JELLEMZŐI • Hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek. • Normál profit: a hatékony piac kiegyenlített profitrátája. • A normál profitnál magasabb jövedelmezőséget igyekeznek a kihasználni. Minél többen ismerik fel a lehetőséget, annál hamarabb indul a kínálat, majd a jövedelmezőség kiegyenlítődése. • Legjobb példák: a TŐZSDÉK. Az árfolyamok szabadon mozognak. Az információ mindenki számára hozzáférhető. De kiegészítő információk már nem minden esetben. Viszont sok az eladó és a vevő. Nehéz rendszeresen átlagon felüli profitot termelni. Vállalatgazdaságtan 2007

8. Jövedelmezőség Valós üzleti élet:jelentős különbség lehet az iparágak között a jövedelmezőségben. Nem hatékony a piac, mert nincs meg a kiegyenlítődés? Más szempontok is vannak: kockázat vállalás mértéke és a jövedelmezőségi szint összefüggése. Kis kockázat alacsonyabb profitráta Magasabb kockázat magasabb jövedelmezőség. Vagyis korrigálva a tételt: a hatékony piacokon erős a tendencia, hogy az azonos kockázattal járó befektetések esetében a jövedelmezőség kiegyenlítődésére. Az emberek többsége kockázat kerülő. Ha tehát a magasabb kockázat nem hozna több jövedelmet, akkor nem vállalkoznának rá. Vállalatgazdaságtan 2007

9. Kereslet - kínálat • Piaci be- és kilépéskor, befektetések eszközlése előtt, profil bővítésekor és szűkítéskor mérlegelni kell a befektetés hozamait. A nyereségráta évente is ingadozhat, ezért több év átlagában kell az elemzéseket elvégezni. Az alternatívák • esetében a hosszutávú piaci jövedelmezőségi viszonyokat vetik össze a kockázati tényezőkkel. A jövedelmezőség tartós eltérése a szokásos szinttől függhet a belépési korlátoktól is. Erős belépési korlát esetén magasabb jövedelmezőségi szintet várnak el a magasabb kockázat miatt. Kereslet a piacon: Nyomásos és szívásos piac. • MATÁV jelentős fejlesztés az utóbbi években. Mégis egyes körzetekben még mindig nincs kínálati piac, máshol ez már kialakult. A készülékek számának jelentős megugrása mellett a szolgáltatások is folyamatosan bővülnek, de regionálisan nem azonos módon. Vállalatgazdaságtan 2007

10. Szívásos – nyomásos piac • A mikroökonómiában definiált piaci egyensúlyi ár csak rövid időre alakul ki. Általában újratermelődő túlkereslet illetve túlkínálat a jellemző. • A keresletet jelentősen meghaladó kínálatot felmutató piac a nyomásos vagy vevői piac. Az eladónak nehezebb a helyzete. A vevők helyzete kényelmes. • A másik oldal: a HIÁNY piac: A kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot. A vevők versenyeznek a termékekért és a szolgáltatásokért. Az eladók ráérnek, olykor gyengébb minőséget is el tudnak adni. Nem sietnek a választék bővítésével, elkényelmesednek. • Kornai János: a piac szívásos vagy nyomásos helyzete egy-egy piacot tartósan jellemezheti. • Fejlett országok: nyomásos piac • Tervutasításos rendszerek: szívásos piac. Vállalatgazdaságtan 2007

11. A piaci struktúra - verseny A legfontosabb jellemzők: • a piaci szereplők száma, • piaci részesedésük megoszlása, • a piaci koncentráció foka, • a vertikális integráció és • a termékdifferenciálás mértéke. A kutatások igazolni látszanak azt a hipotézist, mely szerint a vállalat magatartását, a piac egészének működését, teljesítményét nagymértékben meghatározza a piaci struktúra jellege. Legfontosabb dimenzió: a piaci részesedés szerkezete. Egyetlen monopólium uralta, illetve a sok kistermelővel jellemezhető piac, mint két szélső eset. Vállalatgazdaságtan 2007

12. Versenyszituációk • Kínálat K e r e s l e t • sok kevés egyetlen • Sok szabadver. korl . ker. Monop. Kereslet • Oligopszonia • Kevés Korl. Kínálat kétold. oligop. Korl. Ker. monop. • Egy Monop. Kin. Korl. Kin. Mo. Kétold,. Monop. • Jelenleg: verseny erősödése és korlátozása. • Verseny erősödése: a piac telítődése (fejlett) és a kereslet korlátozottsága (fejlődő) • Kölcsönös kapcsolatok egyre bonyolultabb rendszere, magas technológiájú termelés, állandó nyomás az innovációra. Vállalatgazdaságtan 2007

13. VERSENY • Jelenleg: verseny erősödése és korlátozása. • Verseny erősödése: a piac telítődése (fejlett) és a kereslet korlátozottsága (Fejlődő) • Kölcsönös kapcsolatok egyre bonyolultabb rendszere, magas technológiájú termelés, állandó nyomás az innovációra. • GM segítség nyújtása a Ford-nak a kilábaláshoz Vállalatgazdaságtan 2007

14. PIACOK FÖLDRAJZI NÉZETBEN • A piacok földrajzi kiterjedése • A piac lehet: helyi, körzeti, nemzeti, regionális, és világpiac. • Az infrastruktúra fejlődésével: erősödik az átjárás a piacok között. • Helyi piacok: kisvállalkozásoknak alapvető. • Érintettek: a helyi közösségek szerepe a meghatározó • A vállalkozások élénkítésének lényeges tétele az erős helyi piac. Vállalatgazdaságtan 2007

15. PIACOK FÖLDRAJZI NÉZETBEN II • Körzeti piacok: a nemzeti gazd. politikák és fejlesztési koncepciók szempontjából alapvetőek. A pénzpiac szempontjából ez a döntő. • A nemzeti piac védelme a külső behatásoktól, protekcionizmus. • Nemzetközi regionális piacok: jelentősége a gazdasági integrációk formáinak terjedésével megnőtt. • Világpiac: GLOBALIZÁCIÓ. Következményei most kerülnek felszínre. A termelésszervezés áttöri a nemzeti határokat:tőkepiac, menedzserpiac. • Távközlés fejlődése: információs piac globalizálódik. Vállalatgazdaságtan 2007

16. GLOBÁLIS PIAC * A jelenlegi vállalatoknak: a globális piac kihívásaival kell szembenézni. • Nem az a lényeg, hogy a vállalatoknak világméretű piacvezetést kell megvalósítani, hanem, hogy a vállalat érintettjeinek jelentős része nemzetközi méretekben gondolkodik. A fogyasztó a neki legjobban megfelelő terméket szeretné megkapni, függetlenül, hogy az a helyi szupermarketben vagy egy külföldi TV hirdetésben látta. • E helyzet kialakulásában közrejátszott: • intenzív műszaki fejlődés. Logisztikai rendszer: adott termék messzire lejuthat. • Informatikai forradalom: a fogyasztó információ szerzési lehetősége kitágult, • Nemzetközi poltikai és gazd.i int. rendszer (globális pénzügyi rendszer) lehetővé teszi a vállalatok globális működését. • A globális piac: nagy hatással vannak a vállalatok stratégiájára Vállalatgazdaságtan 2007

17. A PIAC, MINT SZABÁLYOZÓ * A modern piac a gazdaságot szabályozó legfontosabb tényező. A piaci mechanizmusra épülő szabályozás mutatta fel eddig a legnagyobb eredményeket. • Ez a szabályozás nem korlátozódik csupán a gazdaságra, hanem a társadalom egészére is kiterjed: • a piaci mechanizmus dinamizálja a társadalmat. Verseny: állandó innovációra késztetés, közben szelektál is. • Csak itt teremthető meg a társadalmi létszférák (gazdaság, politika, kultúra, tudomány stb.) nagyfokú önállósága és hatékony koordinációja. Közvetítő médium: a pénz • képes a társadalom más szférái számára is konzisztens szabályozási alapelveket nyújtani. Döntési szabadság lehetősége, tisztességes verseny, szereplők egyenrangúsága: más szférákban is alkalmazhatók Vállalatgazdaságtan 2007

18. AZ ÁLLAM SZEREPE • A közgazdaságtan különböző áramlatai: az állam szerepvállalását eltérően ítélik meg, de jelen korunkban annak szükségszerűségét nem vitatják. • Fontos a beavatkozás: MÉRTÉKE. • Az állami szerepvállalás tendenciái • Részben egymásnak ellentmondó tendenciák. Rövid távon párt politikailag motivált lehet. • Állami szerepvállalás csökkentése indokolt: • a 70-es évek csökkenő gazd. növekedés oka: az állam erőforrásokat vont ki a gazdaságból • állami szolgáltatások alacsony színvonala, alacsonyabb a vállalati hatékonyság, • max. állami szerepvállalás: szocializmus: életképtelen rendszer, s megreformálhatatlan. • De ez nem jelenti a privatizálás, deregulációs hullámok utáni időszakban az állami szerepvállalás feleslegességét. Vállalatgazdaságtan 2007

19. Az állami szerepvállalás indokoltsága * növekvő állami szerep a társadalmi létszférák (gazdasági, egészségügyi, kulturális stb.) közötti kapcsolat építésében, állampolgári jogon járó szolgáltatások emelkedése miatt, • a humán tényező előtérbe kerülése (nyugdíjazás, oktatás, foglalkozások engedélyhez kötése stb. • a fejlődéssel nőnek a reál infrastruktúra (úthálózat, kommunikációs rendszerek) iránti igények, ahol állami szerepvállalás szükséges. • Szervesül az állami és nem állami szféra kapcsolata. Bizonyos területeken az áruvilág visszaszorul. Alternatív társadalomszervezési elvek előtérbe kerülése. • Az üzleti világ multinacionálissá válása gyorsabban megy végbe, mint a politikai társadalmi integráció. Vállalatgazdaságtan 2007

20. Az állami szerepvállalás szférái és a vállalatok * A szerepvállalás két fő szférája: • gazdaságpolitika:az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége. • A gazdaságszabályozás két ága: gazdasági rendszer (mechanizmus) és a gazd. folyamatok irányítása (gazdaságpolitika)-. • Gazdasági mechanizmus és gazd. politika • Gazd. mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete. • Az állam gazdasági hatalomgyakorlásának kereteit, módját, szabályait adja meg. Vállalatgazdaságtan 2007

21. GAZDASÁGPOLITIKA - CÉLOK • Gazdaságpolitika: a hatalmi befolyás érvényesítését teszi lehetővé. Az állami célok megvalósítására a vállalati szférát rábírni az állami intézményeken keresztül. De célok sokfélék: • Rövidtávú célok: • makroökonómiai stabilitás • erőforrások elosztásának befolyásolása • jövedelemelosztás szabályozása • A politikai szabadság és a gazdasági szabadság, illetve eredményesség összefüggése. Milton Friedman (Nobel-dijas) : az a jó, ha kicsi az állami szerepvállalás, az állami jövedelem-elvonás. • Fraser index: a legszabadabb országok növekedtek a leggyorsabban. KKE: a megnövekedett szabadság meghozhatja a gazdasági növekedését. Vállalatgazdaságtan 2007

22. Állami szerepvállalás és állami vállalat Vállalati nézőpontból az állami szabályozás irányulhat: • a vállalat működésére (adók, támogatások, előírások, vállalatalapítási feltételek stb.) • a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok szabályozása. Csak bizonyos dimenziók vonatkozásában lehetséges. A vállalat számára az állami szerep vállalás tényezői: • korlátok, amelyeket nem lehet közvetlenül áthágni, • olyan befolyásoló tényezők, amikre oda kel figyelni, mert az előny lehet belőle kovácsolni, • olyan lehetőségek, amelyek befolyásolásával (lobbyzással) előnyre lehet szert tenni a versenytársakkal szemben. Vállalatgazdaságtan 2007

23. ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS • Az állami szerepvállalás egyik hajtóereje az érdekcsoportok sikeres lobbyzása. • Az állam, mint a vállalati működés érintettje: • fejlesztést támogató (támogatások, innováció, környezet stb.), • partner: állam résztulajdonos a magánvállalkozásban, • fogyasztó: állam, mint megrendelő, • versenytárs: állami vállalat és magánvállalt versenyhelyzetben. Vállalatgazdaságtan 2007

24. Állami vállalatok • Állami vállalat:olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározott intézménye) többségi tulajdonnal rendelkezik. • Az állam céljai elérése érdekében befolyásoló szerepét vállalat alapítással is gyakorolhatja: Ilyen cél lehet: • kormányzati törekvések támogatása (fejlesztési politika stb.), • bizonyos közjavak mérsékelt áron való előállítása, • példamutatás, társadalmi légkör javítás pl. bérszínvonal növelése, • versenytárs teremtése a monopóliumokkal szemben. Vállalatgazdaságtan 2007

25. ÁLLAMI VÁLLALATOK • Állami vállalatok sajátossága a magánvállalattal szemben: • a tulajdonos különbözősége. Állam: nem konkrét személy. Képviselői vannak jelen. • a sikerkritérium nem feltétlen csak pénzügyi jellegű lehet. Gazdaságon kívüli tényező figyelembe vétele. • az állami vállalat irányításában erőteljesebb a dolgozói részvétel, • állami vállalat: rendszerint szélesebb politikai nyilvánosság előtt működnek. • Tény: általában az állami vállalatok alacsonyabb hatékonyságúak. De az is igaz, hogy esetenként kedvezőtlen feltételek mellett hozzák létre őket. Vállalatgazdaságtan 2007

26. Globális vállalatok és az államok • Transznacionális vállalatok. Egy-egy cég gazdasági teljesítőképessége meghaladja egy-egy ország gazdaságáét. Számukra a kormányok a helyi társadalom képviselői. • A gazdasági racionalitás világméretű térhódítása. Előnyei és hátrányai is vannak. • A globális vállalatok térnyerése és a nemzetállamok szerepének csökkenése több tényező által kiváltott jellegzetessége korunknak. Vállalatgazdaságtan 2007