Az abszolutizmus kormányformái a Magyar Királyságban

1. Az abszolutizmus kormányformái a Magyar Királyságban A Habsburgok abszolút monarchiája 16-18.sz. ▬ A neoabszolutizmus évei 1849-1867 - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

2. ElőzményekAz Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14. század) birtokadományozási politika trónöröklés és trónharcok kiskirályok és tartományúri hatalom a királyi tekintély romlása A vegyesházi – királyok kora

3. Rendi képviseleti monarchia Trónharcok és hűbéri szemlélet Királyi birtokszervezet felbomlása Adományrendszer Rend és rendiség Rendek a Királyi Mo-n és Erdélyben

4. 1526- Az államgépezet megosztása „Közjogias állam” kialakulása (15-16. sz.) Kir. udvar, erdélyi vajda intézményei → Erdélyi Fejedelemség Bécsi kormányzat: Magyar szervek Bécsben Új szervek létrejötte Császári intézményrendszer

5. Szakkormányzat szervei • kancellária – kancelláriák/országos méltóságok adminisztrációja (13-18. sz.) • magánjellegű – familiárisi rendszer • „hivatalnokképzés” • Abszolutizmus → bürokratikus hivatalgépezet kialakítása • Modern államapparátus ↔ Bécs agresszív modernizációja

6. Abszolutizmus előfeltételei Európában • Technikai találmányok, földrajzi felfedezések (lőpor, papír, nyomtatás, tengeri-távolsági hajózás, • Gazdaság átalakulása • Gyarmatok • Vagyoni értékek, árak átrendeződése • Jobbágyság kötöttségeinek lazulása – megerősödő polgárság

7. Abszolutizmus szellemi előfeltételei Európában • Reformáció • Politikai gondolkodás az erős államról, a jog egyedüli forrásaként megjelenő uralkodóról (Bodin, Hobbes), a közjóról, az állam feladatairól, alattvaló és uralkodó; hivatalnok és monarcha kapcsolatáról. • Királyi hatalom egységesítése • Államtudományok fejlődése: kameralisztika, rendészettudomány (policey-wissenschaften)

8. Egységes birodalom - Einheitsstaat • Elmaradott szociális és politikai struktúrák • Mária Terézia reformjai, cél→Einheitsstaat • A rendi, rendek által működtetett önkormányzati közigazgatás felszámolása • Megszületik az állami hivatalnokrendszer és a bürokrácia • der aufgeklärte Absolutismus – a felvilágosodott abszolutizmus →az osztrák reform-abszolutizmus képében

9. A közjó szolgálatábanII. József – jozefinizmus Tervek a magyar közigazgatás átalakítására • Megyerendszer teljes átalakítása • Új „felettes” egységek: Kerületek (Bezirk) - Kerületi főispánok/biztosok (Bezirkskomissare) • Helytartótanács/Gubernium→közvetlen feladatok • Megyei gyűlések funkciójának lecsökkentése

10. A „Hivatali utasítás” bevezetéseAmtsunterricht • Cél: az egységes közigazgatás megteremtése, nemcsak alapelveiben, hanem részleteiben is • Ügyviteli szabályzat -Sachbearbeitungsordnung der Behörden, „Amtsunterricht“. • Hivatalnokok felsorolása, munka- és pihenőideje • A hivatal vezetője a megyében: alispán – „vicispán” - Vizegespann

11. A birodalmi „szmsz” • 1. Rész – a hivatalokba beérkezett kérelmek és ügyek feldolgozása és kezelése, • regisztrációja, a függelékben található nyomtatvány/jegyzőkönyv -formulák segítségével • 2. Hivatalnokok – az akta útja • 3. Az ügykezelés útja-módja a hivatalon belül • 4. Kiadmányozás • 5.Irattározás

12. A neoabszolutizmus kora • A magyarországi változások 1848-49 • 1849-1854. május 1-ig ostromállapot Magyarországon. • 1849 - 1950 a katonai kormányzat időszaka: minden alárendelve a katonai rendszernek, a nemzetiségek egyenjogúsítása, hivatalnokok kiküldése. • Öt kerületet (tartományt) szerveztek: Magyar királyság fennmaradó területeiből Külön kezelve: az Erdélyi Nagyfejedelemségét, Horvát-szlavonországot, a Határőrvidéket és a Temesi bánságot a Szerb vajdasággal. Öt katonai körzet Sopron, Pozsony, Nagyvárad, Kassa, Pest-Buda. • Bach rendszer 1849. június - 1860 júniusa

13. Az osztrák monarchikus diktatúra Az első évtized neoabszolutista rendszerének legfőbb (közjogi) jellemzői: • 1. nincs népképviselet, illetve az ilyen jellegű testületek valójában rendi intézmények, • 2. kevés az alapjog (különösen az emberi jogok biztosítása hiányos), • 3. a hatalommegosztás szünetel, a császárt illeti meg, • 4. nincs garantált bírói függetlenség, • 5. a tartományok csak közigazgatási egységek, • 6. kísérletek történtek az autonómia megteremtésére (községi és tartományi), de végül is nem kerültek bevezetésre.

14. Az alkotmányfejlődés csomópontjai • 1849. március 4. Az oktrojált olmützi alkotmány • A szilveszteri pátens(ek) 1851. december 31., más néven az 1852-es alkotmányos alapelvek • 1860. Októberi Diploma • Februári Pátens (1861)

15. Országbírói értekezlet - ITSz • 1861. januárjában az Októberi Diploma és a Februári pátens között kezdte meg munkáját az Országbírói Értekezlet, melynek feladatává tették az ideiglenes joganyag megállapítását. • Ideiglenes Törvénykezési Szabályokkal újra életbe lépnek a korábbi magyar szabályok.