Az én fejlődése

1. Az én fejlődése Dr.Veres Sándor Design: dr.Czeglédi János munkája alpján

2. Az élet kezdetén Az élet már a születés előtt kilenc hónappal kezdetét veszi, de tulajdonképpen akkor, amikor a gyermek megjelenik a szülők gondolataiban. Frenkl Sylvia

3. HOLDING Szimbiózis

4. Az én fejlődése az élet első három évében • Margaret Mahler: Az ember pszichés születése (1975) • Szimbiózis • Leválás • Individuáció: • Self-reprezentánsok • Heintz Hartman: • Self • Individuáció • Identitásérzés • Normál autizmus, normál szimbiózis ideje

5. Az individuáció alszakaszai • 1. differenciáció • 2. gyakorlás • 3. újraközeledés • 4. az egyéniség konszolidációja és érzelmi tárgyálandóság

6. I. A leválási és az individuációs folyamat előfutárai • 1. Normális autisztikus fázis • Nem pszichótikus • Szendergésszerű állapot • Belső szükségletek riasztják fel • A méhen belüli állapot pótlása (bőr, melegség, vesztibuláris, tapintás) • Szükségleteit ki kell találni • Megkapaszkodási ösztön (Hermann Imre, 1943) – fogó reflex • Moro reflex • Anya állandó jelenléte

7. Harlow – resus majmok „műanya” • Bolwby (1958) kötődés (attachment) – érzelmi kapcsolat • Testi közelség fenntartása • Kitüntetett jellentőségű • Hat-nyolc hónapos korra – de már korábban is

8. 2. A szimbiótikus fázis • A második hónaptól negyedik-ötödik hónapig tart • Kezdetben nem tudja megkülönböztetni feszültségeit saját aktivitása vagy anyja gondoskodása szünteti meg – most kezdi észlelni, hogy „kintről” jön a segítség • Már megkülönbözteti a „fájdalmas/rossz” és a „kellemes/jó” érzéseket • Ez lehet később a hasítás alapja (egy lelki struktúra elveszti integritását)

9. A szimbiózis fázisa • a hasítás során a self vagy a tárgy jó és rossz aspektusait külön észleljük. Az ellentétek egyidejű átélésére csak érettebben vagyunk képesek • Az anyát saját részeként éli át • Orális fázis, a szopással ismer meg mindent • „jó anya” –képe • „ősbizalom” Erikson • „minden hatósági fantáziák” • „elég jó anyai gondoskodás” Winnicott

10. A szimbiózis fázisa • Az anya által megteremtve az illúziók feltételét, lehetővé válik ezek leépítése

11. II. A leválási és individuációs folyamatok • Első alszakasz: A differenciáció • A negyedik-ötödik hónaptól a hetedik-kilencedik hónapig • Hosszabb ideig ébren, most már a külső észlelet hangsúlya • 6 hónap célirányos nézés, leválás próbálgatása – eltolás • Átmeneti tárgyak, átmeneti jelenségek • Téri távolság növekedése anya és gyermek között • Szótagok használata

12. A differenciáció • Átmeneti tárgy az anya mellét szimbolizálja • Ez a kulturális élmény alapja • 7-8 hónap anya utóvizsgálata • Rene Spitz 8 hónapos cscsemő szorongása • Szeparációs szorongás • Szimbiótikus fázisban zavar a kapcsolatban nehezebb a differenciálódás • Csak a kielégítettség esetén tud létrejönni • „jó” és „rossz anya”

13. Második alszakasz: A gyakorlás • A tizediktől a tizennyolcadik hónapig • 1. Korai gyakorló fázis • 2. A valódi gyakorló fázis – járás • Külvilág felfedezése • Nárcisztikus megszállás • Önértékelés növekedése • Felegyenesedett járás

14. Harmadik alszakasz: Az újraközeledés • Tizennyolcadik hónaptól hároméves korig • Spitz felegyenesedett járás • Jean Piaget – fogalmi intelligencia kezdete • Önállóság kora Erikson • „a psziché születése” • Az egyensúly másfél évesen megbomlik – kontaktus és ebújás

15. Az újraközeledés • Segédként éli meg az anyát • Anális korszak • Szülői szeretet elvesztésétől való félelem • Dac korszak • Én személyes névmás • Kapcsolatuk belsővé tétele Ujraközeledési krízis Mágikus gondolkodás

16. Az újraközeledés • Mahler szerint huszonnegyedik hónapban lecseng • 1. A beszédfejlődés kezdete, a belső folyamatok s a külvilág tárgyainak megnevezése, ami kontrollt biztosít a külső és a belső környezet felett az „én” személyes névmás használata • 2. Az introjekciós folyamat, azaz bevetítés: a „jó”, gondoskodó anyával és apával való azonosulás, valamint az előírások bevetítése, a felettes-én alakulásának jelei. • 3. A szimbolikus játék, amely eszköz vágyai, fantáziái megjelenítésére.

17. Negyedik alszakasz: Az egyéniség konszolidációja és az érzelmi tárgyállandóság kialakulása • Az érzelmi tárgyállandóság megszilárdulása • „Jó” és „rossz” anya képe • A korábban elkülönült anyakép a jó kapcsolat következtében – döntően „jó anya”kén rögzül. • Két feltétel: • 1. a bizalom • 2. Az állandóság

18. Az érzelmi tárgyállandóság folyamata: • 1. A csecsemő és az anya szimbiózisa, a csecsemő és az anya (anyamell) egységének a megélése • 2. Az egység meglélésére vonatkozó fokozatos illúzióvesztés: • 3. Az átmeneti tárgy – mint az anya és az anya hiánya közti áthidaló forma – összeköti a belső, jó és a valódi anya képét.

19. Az érzelmi tárgyállandóság folyamata: • 4. Nyolchónapos korban az anya már „nem énként” biztonsággal elkülönül. (célirányos tekintet, idegenektől való szorongás) • 5. Egyéves korban az eltávolodás-sal, a járással a gyermek a cselekvésben éli át én-élményét. • 6. A beszéd megjelenésével a cselekvéses séma bővül a szó-szimbólummal. Az első tagadás, az első „nem” és az „én” személyes névmás kimondása az én-fejlődés fontos mozzanatait jelentik.

20. Az érzelmi tárgyállandóság folyamata: • 7. A belső képek kialakulása a gyermek biztonságát növeli: képessé válik az észlelésre, a megfigyelésre, a megismerésre, az emlékezésre, a gondolkodásra és önmaga megértésére • 8. Az érzelmi tárgyállandóság kialakulása: a gyermek már az anya nélkül is jól tud tevékenykedni. Ezt a távollévő szeretettárgy képének megőrzése teszi lehetővé, valamint a „jó” és „rossz” tárgy összreprezentánssá egyesülése.

21. Az érzelmi tárgyállandóság folyamata: • A gyermek a beszéd képességével, azaz a szószimbólumokkal már képes az eseményeket előrevetíteni. • Érzelmi tárgyállandósága már stabil, tudja, anyja tőle függetlenül létezik. • Képes hosszabb ideig külön lenni, várakozni – óvodakor. • Ugyanakkor, fél a szülő szeretetének elvesztésétől.

22. Az érzelmi tárgyállandóság folyamata: • Három éves már rendelkezik egy belső képpel a külvilágról, ehhez viszonyít, vizsgálja a valóságot. • Mágikus elemekkel teli a világképe. A gondolatok mindenhatósága jellemzi – Ferenczi. - Gondol valamire és megvalósul • Önmagát különállónak éli meg. Spitz az elő „nem” szócska – én és a nem én különválása. • Testséma: nemi identitás felfedezése

23. Az érzelmi tárgyállandóság folyamata: • Anál-szadisztikus szakasz: ambivalencia a szülőkkel kapcsolatban – szobatisztaságra nevelés – ambivalens a produktummal kapcsolatban • Mahler: az érzelmi biztonságot adó kapcsolatban a gyerek értékesnek érzi-e magát, akik mindenhatósági érzésükben korán csalódtak hajlamosak a világot jó és rossz részre hasítani. Anyjukban csalódtak, önértékelésük bizonytalan.

24. Self • „Én” – self értelemben Hartman . Önmagát a világtól elkülönült lényként élje meg, akinek múltja, jelene és jövője van s aki az időben és a térben ugyanaz a személy. • Self önmagunkkal kapcsolatos érzések és észlelések együttese. Önészlelés következtében kialakuló pszichés tartalom, tudatos és tudattalan egyaránt lehet.

25. Az Én • Freud szerint a személyiség központját jelenti, a pszichés folyamatokat integrálja. • Az ösztönénből (id) válik le a külvilág nyomására • Feladata az alkalmazkodás • Lovas és lovasa metafóra • Többnyire tudatos – szorongás elhárítása • Tudattalan elhárítás – kerülő utak (álmok, tévcselekvések, elszólások, stb.)

26. A modern csecsemőkutatás kísérleti eredményei

27. Összefoglalás