Az európai integráció fejlődése

1. Az európai integráció fejlődése Polyák Zsuzsanna

2. Az Európa Tanács 23.o. • 10 nyugat-európai ország hozta létre 1949-ben • Közös politikai értékek mentén szerveződött: jogállamiság, demokrácia, alkotmányos elvek és emberi jogok tiszteletben tartása. • Hány tagja van ma a tanácsnak?

3. Az ún. Római Szerződések (1957) 28.o. 1. Európai Gazdasági Közösség (EGK) 2. Európai Atomenergia Közösség (Euratom) • Az ESZAK (Montánunió) mintájára jött létre • Melyik 6 ország írta alá a szerződéseket?

4. EGK céljai • Közös piac létrehozása - vámunió - közös kereskedelempolitika - tőke és munkaerő szabad áramlása • A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása • Az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése

5. Az Európai Közösségek 34.o. • 1965-ben az ún. Egyesülési Szerződéssel összevonták az ESZAK, a EGK és az Euratom intézményeit Európai Közösségek néven. • Később az EK-hez csatlakozott: Dánia, Írország, Anglia, Görögország, Spanyolország és Portugália.

6. Az Egységes Európai Okmány 37.o. • 1986-ban írták alá a tagállamok. • Célja: az egységes belső piac létrejöttét akadályozó fizikai, pénzügyi és technikai korlátok felszámolása. • Eszközei: - közösségi jogalkotás és - jogharmonizáció.

7. A Maastrichti Szerződés (1992) 39.o. • Létrehozza az Európai Uniót • Céljai: - gazdasági, politikai és monetáris unió - 1999-ig közös valuta • Bevezeti az uniós állampolgárságot és a • szubszidiaritás alapelvét. • Létrejön az ún. három pilléres szerkezet.

8. A három pillérre épülő Unió 110.o. 1. Európai Közösségek - Európai Közösség - Euratom - Európai Szén- és Acél Közösség 2. Közös kül- és biztonságpolitika 3. Bel- és igazságügyi együttműködés (ma rendőrségi és bűnügyi együttműködés)

9. Az Amszterdami Szerződés (1997) 46.o. Céljai: • Az Unió működésének átfogó reformját szolgáló rendelkezés-csomag kidolgozása. • Megfelelő alap biztosítása a bővítéshez, a hatékony működéshez és a további fejlődéshez. • Mely szerződés hiányosságait küszöböli ki, ill. egészíti ki ez az új szerződés?

10. Foglalkoztatás- és szociálpolitika az EU-ban

11. A szociálpolitika fejlődése 300.o. 1. A jogalkotás területén • Római Szerződések • 1974. Szociális Akcióprogram • 1989. Szociális Charta elfogadása. Területei: - szabad mozgás - foglalkoztatás és bérezés - élet- és munkakörülmények javítása

12. - szociális védelem - gyülekezési jog és kollektív alku - szakmai képzés - férfiak és nők közötti egyenlő elbánás és bérezés - a munkavállalók döntésekben való részvétele és informáltsága - egészségvédelem és munkahelyi biztonság - gyermekek és kamaszok védelme - idősödő személyek, fogyatékos személyek

13. A Szociális Egyezmény elfogadása - A Maastrichti Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv. - Csak felhatalmazást ad a tagállamoknak, hogy jogilag kötelező érvényű jogszabályokat fogadjanak el a szociálpolitika területén. - Az Egyezmény alapján születik meg az első közösségi irányelv 1994-ben

14. 2. A támogatások területén 1958. Európai Szociális Alap létrehozása • Fő céljai 1993-ig: - a fiatalok munkanélküliségének kezelése, csökkentése • 1993 - 1999 között - a hosszú távú és a fiatalok munkanélkülisége elleni programok - munkavállalók átképzése

15. 2000 - 2006 között - az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek és politikák adaptálása, modernizálása (strukturális célkitűzés) - egyenlő esélyek a munkaerőpiacon (EQUAL közösségi kezdeményezés)

16. Előtérben a foglalkoztatás303.o. • A 90-es évekre a munkanélküliség uniós átlaga 10 % • Az Amszterdami Szerződésben a tagállamok vállalják, hogy nemzeti stratégiáikat összehangolják a foglalkoztatás területén.

17. 1998. A foglalkoztatáspolitikai irányvonalak pillérei: 1. A foglalkoztatási képesség javítása 2. Vállalkozásösztönzés javítása 3. A vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének fejlesztése 4. Az egyenlő esélyek feltételeinek megerősítése Ez lett az alapja az ún. Európai Foglalkoztatási Stratégiának

18. A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai 306.o. • A foglalkoztatás- és szociálpolitika közösségi szintű koordinációjának további erősítése várható. • 2000-ben elfogadták az EU hosszú távú gazdasági stratégiáját az ún. lisszaboni stratégiát, melynek célja, hogy

19. az EU 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt. • Fő eszközei: - foglalkoztatási szint emelése - a munkaerő képzése

20. 2000-ben fogadták el az ún. Európai Szociális Napirendet is, melynek célterületei: 1. Több és jobb munkahely teremtése 2. Rugalmasságra és biztonságra épülő munkakörnyezet elősegítése 3. A szegénység és diszkrimináció elleni küzdelem 4. A szociális védelem modernizálása

21. 5. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása 6. A bővítés szociális dimenziójának megerősítése Eszközei: - technikai haladás (EURES) - monetáris unió - mobilitási lehetőségek

22. Az Európai Unió bővítése A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere

23. A csatlakozás feltételei: a koppenhágai kritériumok (1993)396.o. • Stabilan működő demokratikus intézményrendszer (politikai kritériumok) • Működő piacgazdaság (gazdasági kritériumok) • Képesség a tagságból származó kötelezettségek teljesítésére (jogi, intézményi kritériumok)

24. Mely szerződés rögzíti először a csatlakozás feltételeit? • Mik ezek a feltételek?

25. Új tagállamok felvételének eljárási menete • A pályázó ország benyújtja belépési szándékát az Európai Tanácshoz. • A Tanács véleményt kér a pályázó ország tagságra való alkalmasságáról az Európai Bizottságtól. • A Tanács dönt a csatlakozási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha ez pozitív:

26. az EU csatlakozási tárgyalásokat kezd a jelölt országgal. • Az Európai Parlament - közvetlenül a csatlakozási szerződés aláírása elött - szavaz a csatlakozni kívánó ország felvételéről. • A felek aláírják a szerződést és minden aláíró ország ratifikálja azt. • Követelmény-e az EU részéről, hogy a csatlakozni kívánó ország népszavazással erősítse meg szándékát?

27. Az esseni csúcs (1994)398.o. • Az Unió körvonalazta az ún. előcsatlakozási stratégiát, mely a szorgalmazta az integrációs folyamat felgyorsítását. • Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a társultakkal szorosabban együttműködik. • Kialakult az ún. strukturált párbeszéd. Mit jelent ez?

28. Döntöttek a Fehér Könyv kiadásáról, mely egy átfogó, az egységes belső piacra való felkészülést is elősegítő programjavaslat. • Mi volt a Fehér Könyv fő célja?

29. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy: - készítsen országjelentést minden közép- és kelet-európai jelölt országról - dolgozza ki, hogy milyen hatással lehet a keleti bővítés az Unió politikáira ill. azok finanszírozhatóságára

30. Agenda 2000 a csatlakozás szempontjából 400.o. Az Európai Bizottság által készített programdokumentum (2000 és 2006 közötti időszakra), mely tartalmazta: • az EU követendő stratégiájának tervezetét • a 10 közép- és kelet-európai országról készített országvéleményt

31. Együtt tárgyalta az EU reformját, jövőstratégiáját, és a bővítés kérdéseit. • Javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. • Meghatározta azokat az országokat, amelyek nem alkalmasak a csatlakozási tárgyalások elkezdésére. Melyek ezek az országok? • Mit jelent az ún. „5+1” ?

32. A luxemburgi döntések a bővítési folyamatról 403.o. • A fő kérdés az volt, hogy a csatlakozási tárgyalásokat mely országokkal kezdjék meg: a) Differenciált módon, csak az 5+1 országgal b) Regatta elv szerint, azaz a 12 jelölt közül - Törökországot kivéve - mindenkivel. • Mit jelent pontosan a regatta elv?

33. Mik a hátrányai az a) és b) javaslatnak? • A bővítés mind a 11 országot érintette de a csatlakozási tárgyalásokat differenciált módon kezdték meg. • Milyen céllal hozták létre az évente megrendezett ún. Európai Konferenciát?

34. Az előcsatlakozási segélyeket a 2000. évtől a háromszorosára emelték • Létrehoztak két új alapot: 1. SAPARD - mezőgazdasági szerkezetváltásra 2. ISPA - infrastrukturális fejlesztésekre

35. A helsinki csúcs döntései (1999) 412.o. • A Luxemburgban kimaradt országokkal is meg kell indítani a tárgyalásokat • Törökország tagjelölti státuszát hivatalosan is megerősítették • Ígéretet tettek, hogy az Unió 2002-ig befejezi az intézményi reformokat.

36. Probléma a csatlakozási tárgyalások lezárásánál • Az EU-nak nincs egyeztetett koncepciója a bővítési folyamatról Alternatívák: 1. Bővítés két hullámban 2. „Big bang” koncepció. Mi ennek a hátránya? • Az Európai Bizottság kiadja az ún. Stratégiai Dokumentumot (2000)

37. A bővítés kritikus kérdései 420.o. • Hogyan biztosítható az integráció eddig elért szintje? • Hogyan lehet megőrizni az EU közösségi politikáinak eredményeit ill. hogy lehet kiterjeszteni az új tagállamokra? • Hogyan lehet fenntartani az intézményrendszer működőképességét 25-30 tagállam esetén? Forrás: Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001