A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés

1. Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés

2. Kkv-k magyar gazdaságban betöltött helye • Számosságukat tekintve a működő összes vállalkozásból 99,8%-ot képviselnek • Az üzleti szférában foglalkoztatottak közel 70%-ának biztosítanak munkát • A GDP-nek több mint a felét állítják elő • Teljes magyar export 38,6%-át bonyolítják

4. Állami szerepvállalás a Kkv-k erősítése érdekében • Üzleti környezet feltételeinek javítása jogszabály módosítás révén • Kkv-k működéséhez szükséges pénzügyi konstrukciók kialakítása és koordinálása • Kkv monitoring rendszer kialakítása és irányítása • Vállalkozásfejlesztési Tanács és munkabizottságai működtetése • Stratégiák kialakítása: Széll Kálmán Terv, Új Széchenyi Terv, Wekerle Terv

5. Vegyes kamarák szerepe • A vegyes kamarákat a kamarai rendszer hozta létre • A z összekötő híd szerepét vállalják fel • Feladatuk a vállalkozások külpiacra jutásának segítése • Magyarország Szerbia fontos export- és importpartnere (Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában és a 9. importőr), valamint közel 500 vegyesvállalat van jelen Szerbiában indokolt volt a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása 2009-ben

6. Regionális együttműködés • Kiemelt jelentőséggel bír • a kölcsönös beszállítói kapcsolatok építését és a munkaerő foglalkoztatást növelő közös megoldások alkalmazása, • a vállalkozói erőt fokozó hálózatosodás, • EU-s források lehívása - Határon Átnyúló Együttműködési Program (IPA) 2007-2013. között rendelkezésre áll több mint 13 milliárd forintnyi forrás • Jelentős kétoldalú dokumentumok és szervezetek • Magyar-Szerb Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság (NGM) • Magyar-szerb kkv-k fejlesztését célzó tárcaközi megállapodás • Magyar-Vajdasági Gazdaságfejlesztési Tanács a Régióért

7. Magyarország és a Kárpát-medencei Térség • A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk • Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9% • A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult • Számottevő még a kihasználatlan potenciál • Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, 2008-2009-es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat

8. Kárpát-medencei Gazdasági Térség • Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban • Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése • A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!)

9. Kárpát-medencei Gazdasági Térség Eszközök és intézmények • Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer(külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal, gazdasági vegyes bizottságok) • Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.) • Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap), együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel • Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet • Makroregionális léptékű stratégiai tervezés - Wekerle Terv

10. Wekerle Terv – kidolgozásának indokai • A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása • A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítéséhez • Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra • A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági növekedés súlypontja Közép-Európára helyeződik át • Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív előnyök • Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is versenyképessé válni • Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználása • A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása

11. Wekerle Terv kapcsolódási pontjai

12. Wekerle Terv alapelvei Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése Helyi vállalkozók vertikális integrációja A külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat-európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése. Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődését A helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében

13. Wekerle Terv célrendszere

14. Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése • A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő • További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik • A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül • A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre • Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévé • A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődés • A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.

15. Határ menti infrastruktúrafejlesztés • Ásotthalom és BačkiVinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út: • 2011. november 24-én átadásra került • jelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- BačkiVinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítésére • cél: forgalomba helyezésének feltételei 2012. december 31-ig megvalósuljanak Régi röszkei határátkelőhely tervezett újranyitásának vizsgálata folyamatban van.

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szatmáry Kristóf államtitkár Cím: 1055 Budapest Honvéd u. 13-15. E-mail:kristof.szatmary@ngm.gov.hu