A felnőttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban

1. Dr. Pulay Gyula főigazgató, ÁSZ Kutató Intézet előadása MTA Munkatudományi Bizottság 2010. Április 28. A felnőttképzési rendszerek hatékonyságanemzetközi összehasonlításban

2. A tanulmány háttér-információkat, szempontokat ad „a felnőttképzés feltételrendszere, eredményessége, szerepe a gazdaság munkaerő-igényének kielégítésében” című számvevő-széki ellenőrzéshez. Az EU a felnőttkori tanulás területén milyen stratégiai célokat tűzött ki, ill. milyen cselekvési programot indított el. Hollandia, Lengyelország, Németország felnőttképzési rendszerének jellemzőit. A magyar intézményrendszer mennyiben felel meg az EU által megfogalmazott célkitűzéseinek. Hatékonyság A tanulmány témakörei

3. Az életen át tartó tanulás gazdasági célja: a többféle és jobb munkahelyhez szükséges kompetenciák megszerzése, és folyamatosan frissítése. Társadalmi cél: a társadalmi egyenlőség, kohézió elősegítése, a kirekesztődési folyamat visszafordítása. EU modell: államilag szabályozott, állami támogatásokkal, szolgáltatásokkal befolyásolt felnőttképzési piac, amelyet a képzésre szorulók valóságos szükséglete vezérel. EU célok

4. A jó működés feltételei: a képzési szolgáltatók rugalmasan alkalmazkodjanak a tényleges képzési szükségletekhez; a felnőttképzési programokba bekapcsolódjanak és eredményesen részt vegyenek a hátrányos helyzetű emberek is. EU feltételek

6. A felnőttképzés hazai támogatásának két csatornája (adókedvezmény, normatív támogatás) megszűnt. Maradt: a Munkaerőpiaci Alapból a rászorulóknak nyújtott támogatás, a szakképzési hozzájárulás felnőttképzésre elszámolható része. Jelentősen növekedtek az uniós források. Az egész életen át tartó tanulásban a magyar 25-64 éves népesség mindössze 3,1 %-a vesz részt, szemben az EU25-ök 9,6 %-os átlagával. Alulreprezentáltak a hátrányos helyzetben lévők, akiknek a legnagyobb szükségük lenne kompeten-ciáik fejlesztésére. A hazai rendszer néhány jellemzője

7. A 25-64 éves korcsoportban az egész életen át tartó tanulásban résztvevők aránya 2008-ban (%)

8. Az egész életen át tartó tanulásban résztvevők arányának emelkedése 2000-2008. között a 25-64 éves korcsoportban (%)

9. Az alacsony és a magasabb iskolai végzettségűek aránya ( százalékban) a nyilvántartott álláskeresők és a munkaerő-piaci képzésbe belépők között

10. A sikeresen vizsgázók megoszlása szakmacsoportok szerint 2008-ban

11. A munkaerő-piaci képzésből kikerülők elhelyezkedési arányai*

12. Egy főre jutó támogatás összege a 2007-ben és 2008-ban befejezett programoknál (ezer forint)

13. Az ajánlott és elfogadott képzést 2008-ban be-fejezettek létszámának megoszlása és elhelyezkedési arányai iskolai végzettség szerint

14. A felnőttképzés az az eszköz, amellyel a kirekesztődési spirál megtörhető. E téren a felnőttképzési rendszer hogyan teljesít? Az egész életen át tartó tanulás stratégiai célja a humánerőforrás minőségének javítása, Ehhez új kompetenciák megszerzésére, van szükség. A felnőttképzési rendszer mennyiben valósítja meg e stratégiai célt? A felnőttképzés hazai szabályozása a képzési kínálattal szemben komoly minőségi és fogyasztóvédelmi követelményeket állít. Ezek a gyakorlatban hogyan érvényesülnek? Szempontok az ellenőrzéshez 1.

15. A felnőttképzés szabályozása piaci modelljének két nagy veszélye az, hogy a piac kínálat-vezéreltté válik, és a leginkább rászorulók nem jutnak hozzá a nekik szükséges képzéshez. Hogyan működnek azok az eszközök, amelyek révén e piac kereslet-vezéreltsége erősíthető, és megakadályozható, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők alulreprezentáltak legyenek a felnőttképzésben? Indokolt a vizsgálatban kiemelten foglalkozni az EU pénzek felnőttképzési felhasználásával. Szempontok az ellenőrzéshez 2.

16. A felnőttképzés szabályozása az EU-ban legkorszerűbbnek tartott elveket követi. A felnőtt- és a munkaerő-piaci képzések támogatása azonban nem elég célirányos. Az EU támogatások révén a képzésekre felhasználható erőforrások jelentősen nőnek. Szükség lenne egy olyan munkaerő-piaci képzési stratégiára, amely jobban igazodik a munkaerőpiacon leginkább hátrányban lévők valóságos szükségleteihez, és eredményesebben szolgálja elhelyezkedésüket. Szakmai következtetések

17. Köszönöm a figyelmet!