Id őmilliomosok-e a szegények?

1. Időmilliomosok-e a szegények? A szegények időfelhasználása a KSH időmérleg adatai és a KSH HKÉF adatgyűjtése alapján Havasi Éva

2. Válaszkeresés, kérdések • Különbözik-e a szegények időfelhasználása a nem-szegények időfelhasználásától, s ha igen, akkor miben? Igaz-e, hogy időmilliomosok (naplopók) a szegények? „Nem elég számolni, ki is kell nézni az ablakon” (FergeZs.) • És folytatva a gondolatot: nem elég kinézni az „ablakon”, hanemaz ott szerzett élménnyel, tudással, tapasztalattal a hátunk mögött, újra neki kell állni számolni! - Empirikusan igazolhatóak-e a szemünk előtt zajló jelenségek? Általánosak-e, vagy esetlegesek? Kiállják-e a reprezentativitás és a validitás próbáját?

3. Személyes motiváció • Saját - szegénynegyedekben végzett „kismintás” – kutatási eredményeinket igazolja-e, megerősíti-e a „statisztika”? (2009-2010-ben Koczé Angélával, Albert Fruzsinával és Dávid Beával közösen végzett vizsgálat, két megye két kistérségének 6 településén)

4. Szegénységi típusok, 1.Lerobbantak • „Tárgyaikban szegények”: lakásminőségük, a lakásuk komfortja, felszereltsége alapján lehatárolt szegények • szélsőségesen rosszak a lakáskörülményeik (nincs a lakásban WC, illetve fürdőszoba, vagy alapozás nélküli a ház, hátrányos helyzetű, „szociálisan nem megfelelő” lakóövezetben laknak, nincs villany, vagy fűtés) és/vagy háztartásuk felszereltsége rendkívül alacsony színvonalú.

5. Szegénységi típusok, 2. Nélkülözők • „Megélhetési szegények”: egy főre 50 ezer Ft/hó/fő alatti jövedelemmel rendelkezők (medián 60% körüli érték) és háztartásuk szükséges kiadásait saját bevallásuk szerint „nagyon nehezen”, vagy „nehezen” tudták csak biztosítani (de tárgyaikban nem szegények)

6. Szegénységi típusok, 3. Nincstelenek • „Mélyszegények”: akik tárgyaikban is szegények és megélhetési szegények is (halmozott szegénység)

7. A szegények kiemelt típusainak főbb jellemzői • 1. A tárgyaikban szegények – LEROBBANTAK (1,1 millió ember) • Főként idősek, nagyon idősek (70 év fölötti 23%), 28% egyszemélyes háztartásban él • ¼ rossz-nagyon rossz egészségi állapotú, felük krónikus beteg • Valamelyest nagyobb arányban városiak/fővárosiak • Iskolázottságuk korstruktúrájukat tükrözi (14% felsőfokú végzettségű idős) • Nyugdíjas 45%, dolgozik 34% • Jövedelmük alapján nem szegények (88,7 ezer Ft/hó/fő 2011-ben) • 2. Megélhetési szegények – NÉLKÜLÖZŐK (1,35 millió ember) • 20 év alatti 36% (10 év alatti 17%), ez az országos átlag duplája, idősek aránya az országos egynegyede • 77%-ban van gyerek, 23%-nál 3-vagy több • 40% községlakó és inkább vidékiek • Alacsonyabb iskolai végzettség, kedvezőtlen munkaerő-piaci pozíció (26% dolgozik, 15% munkanélküli, az inaktívak főként tanuló gyerekek), döntően egykeresős családok • Jövedelmük 40,2 ezer Ft/hó/fő, 2011-ben • 3. Mélyszegények – NINCSTELENEK (790 ezer ember) • 20 év alattiak aránya 40% • Kisgyermekesek, fiatalok, de idős alig van köztük • Jellemzően nagycsaládosok (20%-ban 4 vagy több gyerek van) • 47% községlakó, budapesti (13%) • Felük olyan háztartásban él, ahol nincs kereső (dolgozik 15%, munkanélküli 20%, 5% tanuló és egyéb inaktív) • Egyharmaduk krónikusan beteg (22% rossznak/nagyon rossznak ítéli egészségét) • Jövedelmük 33,7 ezer Ft/hó/fő, 2011-ben

8. Időfelhasználási típusok • Tipizálási szempont: a „társadalmilag kötött tevékenységek” részaránya a nap 24 órájából • „Időmilliomosok”: akik idejük legfeljebb 20%-át fordítják társadalmilag kötött tevékenységre, azaz tágan értelmezve „munkára” (az alkotóktól a parazitákon át a betegen fekvő nyugdíjasig) • „Átlagos időfelhasználók”: akik idejük 20-45%-át fordítják tágan értelmezett munkára. • „Időszegények”: akik idejük minimum 45%-át „munkára” fordítják. (a megszállott munkaőrülttől az áldozatvállalókon át a gürcölő, agyondolgozott emberekig) • A társadalmilag kötött tevékenységek: a kereső-termelő tevékenység, a tanulás, a háztartási-, ház körüli munka, vásárlás, ügyintézés, gyermekellátás és közlekedés

9. Időmilliomosok és időszegények általános jellemzői • 1.IDŐMILLIOMOSOK (2,5 millió 10-84 éves) • Sokat alszanak (587 perc) közel felük (46%) napi 10 óránál többet, negyedük kel fel csak 7 óra előtt és még átlagosan még napi 2 órát pihenéssel töltenek • 19% végez valamilyen kereső-termelő tevékenységet, minimális időtartammal • Összes társadalmilag kötött tevékenység napi 2,5 óra • Napi 3,5 órát nézik a tévét, van beszélgetés, olvasás, séta, kirándulás és sport + van hobbira fordított idő is • 2. IDŐSZEGÉNYEK (1,7 millió 10-84 éves ember) • Keveset alszanak (426 perc,) 20%-uk hajnalban (fél 5 előtt) kel,¾-ük 7 óráig felkel • 20% legalább napi 10 órát tölt kereső munkával, 14% legalább 12 órát • A nem fizetett munkára fordított idő is magas (312 perc, 5 óra!), 40%-ukra jellemző az 5 órát meghaladó nem kereső tevékenységre fordított kötött idő • Lényegében nincs szabadidejük, egyetlen szórakozásuk a tévézés (napi 63 perc, 69% nézte), ezen kívül némi beszélgetésre és rövid olvasásra (7 perc) marad idő

10. Szegénységi- és időfelhasználási típusok Forrás: KSH HKÉF 2011 és KSH Időmérleg-felvétel, 2009/2010 A (lerobbant, a nélkülöző és a nincstelen) szegények együtt megközelítően3,2 millióan vannak. Ebből az időmérleg vizsgálatnál lejönnek a 10 év alattiak és a 84 évesnél idősebbek. (A szegénységben élő 10 év alatti gyerekek száma437 ezer. A szegények száma az időmérlegben egyébként 2,86 millió.)

11. Az idővel való rendelkezés szegénységi érintettség szerint, % Forrás: KSH Időmérleg-felvétel, 2009/2010

12. Időmilliomos szegények - TENGŐDŐK • TENGŐDŐ SZEGÉNYEK (845 ezer 10-84 éves) • Főként „a tárgyaikban szegények” (lerobbantak) tartoznak ide, túlreprezentáltak a mélyszegények is • Idősek és nagyon idősek túlsúlya jellemző, de vannak fiatalok is (alacsonyabb végzettséggel, kedvezőtlen munkaerő-piaci pozícióval) • 41% nyugdíjas, 23% tanuló és 16% munkanélküli, kereső tevékenysége csak 21%-nak van (kis időráfordítással) • Minden második közülük tartósan beteg (48%-nál van krónikus betegség említés), átlagnál sokkal rosszabb egészségi állapotúak • 47% gyakran fáradt, kimerült • Nem csak kereső munkára, hanem otthoni munkákra is keveset fordítanak, társadalmilag kötött tevékenységekre fordított idő mindössze 120 perc! • 89%-uk nézi a tévét, napi átlagban 4 órát, a „beszélgetés említése” 53% • Megjelennek a szegényekre jellemző tevékenységek is (vízhordás, befűtés, gyűjtögetés, itt lennének a lomizók, vasazók stb.)

13. Időszegény szegények - GÜRCÖLŐK • GÜRCÖLŐ SZEGÉNYEK (507 ezer 10-84 éves + 10 év alatti gyerekek mintegy 2/3-a) • Többségük megélhetési/nélkülöző szegény (64%) de ide tartozik a Nincstelen mélyszegények egy része is • Aktív életszakaszuk teljében levő felnőttek gyerekkel (1-2), de a három- és többgyermekesek súlyaránya az országos átlag háromszorosa • 71%-uk kereső munkát végez, de van köztük 6% munkanélküli • Egészségesek, de korukhoz és relatíve jó egészségi állapotukhoz képest nagy arányban kimerültek, fáradtak (48%) • Megjelennek a tipikusan szegényekre jellemző tevékenységek, de kisebb arányban, mint az időmilliomosoknál • Társadalmilag kötött tevékenységre fordított átlagos idő 740 perc (12 óra!), ebből kereső munkára átlagosan napi 500 perc (8 óra) megy el • Sokan hajnalban kelnek, sokat dolgoznak, sokat közlekednek • Egyetlen szórakozás a tévézés, 74%-uk nézi, átlagosan 88 percet

14. Konklúziók • A dologtalan, életerős, csak a családi pótlékot és a segélyt váró szegények képe helyett, egy árnyaltabb világlátásra van szükség, amelyet igazolható módon, bárki számára felülvizsgálható statisztikai adatokkal tudunk alátámasztani. • 1. A szegények egy része (átlagos arányait tekintve hasonló módon a nem-szegényekhez – 28% szemben a 30%-kal) rengeteg „szabadidővel” rendelkezik, IDŐMILLIOMOS. Ők a „fölösleges” emberek, akik nem kellenek a munkaerő-piacon, idősek, betegek, reményvesztettek. Náluk az IDŐTLENSÉG PERSPEKTÍVÁTLANSÁGGAL PÁROSUL. • 2. A szegények egy másik része éjt nappallá téve dolgozik, „gürcöl” a megélhetésért, ami azonban csak a „túlélésre” biztosít fedezetet. Náluk az IDŐTLENSÉGBEN MINDEN A MUNKÁRÓL SZÓL. • 3. A „munkaidő” és a „szabadidő” a szegények esetében sokszor szétválaszthatatlanul „összefolyik” az időtlenségben.

15. Végül • Nem elég kinézni az ablakon, számolni is kell, és „nem elég számolni, ki is kell nézni az ablakon.” Ez adja a statisztika relevanciáját a hétköznapi ember számára. • Az „időtlenségben” megmutatkozó PERSPEKTÍVÁTLANSÁG a szegények egy részénél és a KÜZDELEM, az ember feletti erőfeszítés a megélhetésért a másik részénél igazolja szegénytelepi kutatási tapasztalatainkat is. • (Megérett az idő egy célirányos szegénységfelvételre, kiegészülve a szegények időmérlegével, számba véve a mélyszegénység specifikus rájuk jellemző tevékenységeit.)

16. Köszönöm a figyelmet!