Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vasi Őrtorony KE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vasi Őrtorony KE Emberközpontú vidék az Őrségtól Kőszeg-Hegyaljáig Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Vasi Őrtorony KE – Összefoglaló a térségről A(z) Vasi Őrtorony KE területe 82 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 49,460 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Építőipar szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 20%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Építőipar szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vasi Őrtorony KE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 49,460 Vép 3,555 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Építőipar Települé-sek száma 82 Ják 2,536 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 0 Gencsapáti 2,534 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 4 Táplánszentkereszt 2,491 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 17 6 Fő fejlesztési prioritások száma 17 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 17 30 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 28 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Vasi Őrtorony KE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 2,595,103 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 11 • 2,595,103 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 2,090,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 8 • 1,355,124 • A kulturális örökség megőrzése • 5 • 839,000 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 498,405 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 540,115 • Leader képzés • 1 • 27,500 • Leader rendezvény • 3 • 44,885 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 16,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 28,904 • Leader komplex projekt • 2 • 40,000 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Vasi Őrtorony KE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A helyi közösség legfontosabb problémája, hogy a lokális adottságok - elsősorban a szükséges finanszírozási háttér és az ezzel összefüggő térségi szintű stratégiai horizontú együttműködések hiányában – erősen alulhasznosítottak, így a települések többségében, illetve a térség egészében a foglalkoztatási és demográfiai folyamatok egymást erősítő negatív spirálja miatt a fenntartható fejlődése veszélyeztetett. • A térség legfontosabb lehetősége, hogy a külső környezetből származó pozitív energiák (dinamikus városok, közlekedési fejlesztések, Őrség imázsa, turisztikai keresleti trendek) által formált erőtérben endogén erőforrásait - elsősorban turisztikai és kulturális motívumokra alapozottan - tudatosan és kooperatív módon hasznosítva stabilizálja helyi gazdaságát, s egyre vonzóbb életstratégiáknak teret biztosító vonzó térségi-települési környezetet kínáljon a kívánatos pozitív demográfiai és társadalmi változásokat megindulása érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Vasi Őrtorony KE – A stratégia alapvető célja A stratégia célja, hogy az érintett térségben egy közösen megfogalmazott célstruktúra és prioritásrendszer rögzítése és az ezeknek megfelelő forrásallokáció nyomán egy belső erőforrásokra és sajátosságokra épülő, lokális innovatív kezdeményezések által táplált, s a helyi együttműködések által fenntartott önerős fejlődés induljon. Olyan, a helyi adottságokban, hagyományokban, lokális érték- és érdekrendszerekben illetve gazdasági kapcsolathálókban gyökerező gazdasági bázis létrejötte a cél, mely kellően stabil, kevéssé kiszolgáltatott külső erőknek és konjunkturális hullámzásoknak, egyúttal biztosítja a térség termelési tényezőinek optimális hatékonyságú és fenntartható felhasználását. A stratégia által előmozdítandó, a gazdasági és kulturális szférát egyaránt – többnyire egymást erősítő módon - dinamizálni hivatott, integrált megközelítésre törekvő kezdeményezések a helyi vállalkozói szféra megerősödése, a helyi jövedelemképződés fokozódása, valamint a helyi életstratégiák bővülő lehetőségei és egyre javuló kilátásai révén a települések többségében jelenleg megfigyelhető negatív társadalmi és demográfiai tendenciák megfordulhatnak, s az egész térség számára megnyílik a kiegyensúlyozott fejlődés és a tartósan növekvő életszínvonal perspektívája. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Vasi Őrtorony HK a nyugati határszél 82 települését érintő együttműködés. Az érintett települések együttes területe 1.051 km2, állandó népessége 49.460 fő. Az alacsony népsűrűség (47 fő/km2) jelzi a terület nagyobb részének aprófalvas jellegét. A településeket összeköti és természetes közösséggé formálja földrajzi helyzete, az érintett települések számos alapjellemzője és kulturális kapcsolatrendszere: az egykori Vas vármegye centrumát felfűző évezredes közlekedési tengely mentén kialakult, számos jellemzőben és (tematikus) motívumban megragadható kötelékek mellett közös sajátosság a határmentiség és nemzetiségek markáns jelenléte is. A társadalmi-kulturális összetartozás azonban nem jelent teljes homogenitást, a térségen belüli jelentős belső eltérések úgy az adottságok sokszínűsége, mint a fejlettségi szint tekintetében megmutatkoznak. Az érintett települések három statisztikai kistérséget képviselnek, ezzel együtt több városi centrum hatásai is érvényesül itt, ami önmagában eltérések forrása: a szombathelyi agglomerációhoz szorosan kötődő falvak számára sok tekintetben más feltételek adottak, mint egyes határmenti zsáktelepülések vagy az Őrséghez tartozó néhány község számára. A terület összességében átlagon felüli fejlettségűnek mondható, amennyiben az itt képződő összes belföldi jövedelem - habár az országos mutatótól elmarad - mintegy 5%-kal magasabb az országos vidéki átlagnál és a vasi falvak átlagánál. Ezen általános minősítés mögött jelentős észak-dél különbség rejlik: míg a legtehetősebb községek zöme Szombathely közvetlen környezetében fekszik, addig a legalacsonyabb jövedelműek döntő hányada Körmendtől délre található. A különbségek elsősorban a megyeszékhely agglomerációs hatásaival, a közlekedésföldrajzi helyzettel és a demográfiai viszonyokkal függnek össze: a Szombathely környéki jól megközelíthető agglomerációs településeken élő kvalifikáltabb népesség életfeltételei jelentősen kedvezőbbek az őrségi elöregedett aprófalvakban élőkénél. A nem kívánatos különbségek mellett a sokszínűség pozitív jelentéstartalommal is bír: a helyi közösség területén elkülöníthető, egyes sajátosságok által összekapcsolt mikrotérségek (szűken vett agglomerációs gyűrű, határmenti nemzetiségi falvak, rábamenti községek, őrségi települések) markáns fejlesztési adottságai térségi szinten jól kiegészítik egymást és jó perspektívákat kínálnak egy számottevő szinergiákat ígérő közös stratégia számára. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az egyedi természeti értékek, a településeket számos ponton összekötő történeti-kulturális adottságok, a határmentiségből fakadó problémák és lehetőségek, illetve a két térségi városi centrum árnyékában létrejött perifériás helyzetből fakadó nehézségek és potenciálok összehangolt, stratégiai horizontú kezelésének igénye erős belső kohéziót képez a közös munkához. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Alpokalján, a Kőszegi-hegységtől az Őrségig húzódó térség az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb és legváltozatosabb vidéke. Történelmi, kulturális, és település-földrajzi szempontból egyaránt sokrétű. Tájszerkezete is sajátos, az Őrségi részen kifejezetten egyedülálló, számos egyedi táji elemmel, értékkel. A Kőszegi hegységtől a Vasi-síkságon át Őrségig csapadékos, átmeneti éghajlatú dombvidékek és síksági területek sora húzódik a kultúrtájba ékelődött nagy kiterjedésű lombos- és tűlevelű erdőkkel, ligeterdőkkel, láp- és kaszálórétekkel, sovány gyepekkel. Az Alpok közelsége a táj valamennyi elemére rányomta bélyegét, gazdaggá, egyedivé téve az ország más területeihez képest. Egyes részein az ember tájformáló tevékenysége határozza meg ugyan a térség képét, de a kevésbé urbanizált területein, Őrségben, a Rába-völgyben még különösen jelentős kiterjedésű természeteshez közeli élőhelyek vannak magas fajdiverzitású életközösségekkel. Ez a magyarázata, hogy az Őrségi Nemzeti Park része a térség több mint egynegyede, 17 őrségi és a Körmendi kistérség négy településével, összesen több mint 20 ezer ha területen. A térségben jelentős értéket képvisel a tucatnyi természetvédelmi terület (pl. 7 kastélypark, nárai sárgaliliomos rét, csörnöc menti égeres láprét, stb.) A térség 51 települését érinti a Natura 2000 hálózat. Az ún. „Élőhelyvédelmi Irányelv” nyomán a térségben kijelölt Közösségi Jelentőségű Területek (SCI) közül Kiemelt jelentőségű temészetmegőrzési terület pl. a Rába és Csörnöc-völgy, Őrség, Pinka, Kerka mente, Váti-gyakorlótér, Sárvíz-patak mente,) és Különleges természetmegőrzési terület a Köles-tető. Különleges madárvédelmi területként (SPA) van kijelölve az Őrség teljes területe. A bőséges csapadék és a kedvező domborzati, lefolyási viszonyok következtében sűrű felszíni vízhálózat alakult ki a tájon. A terület a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A Vasi-hegyhát és a Kemeneshát tövében a Rába völgysíkján kanyarog hosszú kilométereken át a Csörnöc-Herpenyő, a Rába baloldali mellékágai közül a legbővízűbb a Pinka (egykor egymást érték a vízimalmok,kisebb vízerőművek is épültek rajta). 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A táj egyik legelterjedtebb talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj (Gyöngyös-sík), a Pinka-fennsíkot és az Őrséget jobbára pszeudoglejes barna erdőtalaj fedi. A Rába-völgyben savanyú kémhatású öntés-réti és típusos-réti talajok képződnek.Az Őrség természetes növénytakarója szinte teljes egészében erdő volt, az erdősültség ma 52 %-os (a valamikori döntően lombos erdők mára átalakultak döntően erdeifenyvesekké, melyek az összes erdőnek mintegy 2/3-át adják).A terület kitermelhető ásványkincsekben szegény, kavicsot és homokot bányásznak nagyobb mennyiségben pl. a Rábán (Körmend, Magyarszecsőd). A térség ényi részén (Torony, Ják, Nárai, Pornóapáti), közel a felszínhez jelentős mennyiségű, ám csekély fűtőértékű lignit rejtőzik. Kitermelése az utóbbi években ismét felvetődött, megvalósulása jelentősen károsítaná a tájarculatát. A régió a „szeles területek” közé tartozik, kifejezetten alkalmas szélerőművek telepítésére. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint az akciócsoport területén négy község, Halogy, Pankasz, Kondorfa és Nagykölked minősül hátrányos helyzetűnek. Közülük Halogy és Nagykölked a „társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések” közé, Pankasz az „országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések” közé sorolódik, míg Kondorfa minkét csoportba bekerült. A négy község mindegyike térség kedvezőtlenebb pozíciójú déli felén fekszik. A két fenti kategóriába eső községek esetében különösen nagy problémát okoznak a térség nagyobb részén megfigyelhető demográfiai és gazdasági problémák, különösen az elöregedés, az alacsony születésszámmal és elvándorlással összefüggő népességfogyás, az átlag alatti iskolázottsági szint és a munkahelyek hiánya. Mindezen általánosan jellemző hiányosságokon túl további sajátos problémaként Halogy a szennyvízhálózat hiánya, átmenő út rossz állapotát, Kondorfa a mezőgazdaság hatékony támogatásának hiányát és az alacsony hatékonyságú önkormányzati támogatásokat, Nagykölked a nagyon rossz állapotú közösségi épületeket, Pankasz pedig az intézmények (iskola és óvoda, egészségügyi szolgálat) működtetési problémáit és a roma lakosság helyzetét emeli ki, míg lehetőségként mindenütt a turisztikai adottságokat kihasználása jelent prioritást a települési sajátosságokra építve (pl. vadban és halban gazdag területek, kulturális programok, vallási turizmus, ill. műemlékek). Megjegyzést érdemel, hogy a hivatalosan hátrányos helyzetűnek minősített falvak mellett további hasonló vagy rosszabb helyzetű községek is találhatók a területen: a de jure „elmaradott” Halogy például további 15 települést előz meg az egy lakosra eső jövedelemszint helyi közösségen belüli rangsorában. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti besorolásban „hátrányos helyzetűnek” minősített kistérségek közül kettőt (Őriszentpéteri, Vasvári) érint a helyi közösség összesen 17 településen. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 19%-kal a(z) Építőipar szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 19% Építőipar 18% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 39% 8% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.1%, ami -0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.1% • Változás 2003-hoz képest -0.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A helyi közösség népességének egyre kisebb hányada jelenik meg a munkaerőpiacon, egy évtizeddel ezelőtthöz képest két százalékponttal csökkent az aktív keresők aránya, amely 2006-ban 44,5 %. Ez nagyjából megfelel a Vas megyei átlagnak, de a térségen belül nagy különbségek vannak. Ennél kisebb a népesség aktivitása az őrségi és a hegyháti aprófalvakban, és valamivel jobb az aktivitás Szombathely környékén az agglomerációba tartozó településeken. Az aktivitás csökkenése mellett lassan, de biztosan növekszik az inaktívak, és kissé csökken az eltartottak aránya – egyenes arányban az élveszületés csökkenésével. 2007-ben a térségben 19619 fő volt a foglalkoztatottak száma, ez a lakosság 40 százaléka. Azonban nagy különbségek figyelhetők meg a térségen belül. Kedvező, hogy a korábbiakhoz képest valamelyest nőtt az aktív keresők átlagos iskolázottsága a térségben, meghaladta a 11 osztályt, amivel magasabb, mint a megyében. Növekedett a diplomások aránya is, a népszámláláskor meghaladta a 12 százalékot a 25 éven felüliek körében. Az idegen nyelvtudás összességében javult, különösen az angol nyelvet illetően, de az idegen nyelven beszélők közül a legtöbben németül beszélnek. Mindez egyértelműen kedvező a foglalkoztatottak elhelyezkedését illetően. A térség aktív keresőinek közel fele a városokban, elsősorban Szombathelyen dolgozik. A munkába járók zöme napi ingázó, arányuk a Szombathely közeli településeken a legnagyobb, onnan a keresőknek közel a 2/3-a Szombathelyre jár be. A rendszerváltozást követően, a piacgazdaság kiépülésével átalakult a keresők foglalkozási szerkezete. Erőteljesen lecsökkent az agráriumból élők aránya, amely most hét százalék körüli, ugyanakkor kismértékben nőtt az iparban, és nagymértékben a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. A térségben is jellemző az országgal ellentétes trend, vagyis a késői iparosodás. Hazánkban ugyanis egyre kevesebben dolgoznak az iparban, de Vas megyében, és ebben a térségben is éppen ellenkezőleg nőtt tehát az ipari dolgozók aránya. Különösen magas a szombathelyi agglomeráció településeiben, míg a Hegyhát és az Őrség falvaiban jóval magasabb a mezőgazdaságból élők aránya. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Hazánkban és Vas megyében is az átalakulás kísérőjelenségeként megjelent a munkanélküliség, azonban a megyében soha nem érte el a kritikus 10 százalékot. A térségben a munkanélküliség 1993-ban volt a legnagyobb, valamivel 11 százalék alatt, de napjainkra nem éri el az öt százalékot (4,6 %). Igen nagy különbségek vannak a térségen belül. Általánosságban meg lehet fogalmazni, hogy a városokhoz közeli, kvalifikáltabb és fiatalabb populációjú településeken alacsonyabb, másutt magasabb a munkanélküliség. Különösen kedvező, alacsony a munkanélküliség a Pinka menti, az osztrák határ mellett fekvő zömmel nemzetiségek által lakott településeken. A regisztrált munkanélküliek közül több az ellátottak aránya, mint a megyében, többen kapnak munkanélküli segélyt, amelynek az összege is magasabb a Vas megyei átlagnál. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 8 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Halastó székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 1 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,489 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • SAB Gép-, és Berendezésgyártó Kft. • Vép • 2811 Fémszerkezet gyártása • 402 • 20,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • BAMED AG Magyarországi Fióktelepe • Vaskeresztes • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 250 • 294,854 3 • FIKSZ Varró és Építőipari Kft. • Hegyhátszentjakab • 1822 Felsőruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 140 • 300,000 4 • Klutschi Products Hungaria Kereskedelmi Kft. • Rádóckölked • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 140 • 210,000 5 • Csercsics Faipari Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Torony • 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 125 • 1,050,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • MEINDL Ipari- és Kereskedelmi Kft. • Kám • 1930 Lábbeligyártás • 120 • 14,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Gaál Szivacsfeldolgozó Kft. • Halastó • 2416 Műanyag-alapanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 85 • 380,000 8 • PANDAN Műanyagfeldolgozó és Környezettechnikai Kft. • Balogunyom • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 83 • 400,000 9 • BARÁTSÁG Mezőgazdasági Termelőszövetkezet • Söpte • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 82 • 32,794 10 • Szombathelyi Tangazdaság Zrt. • Táplánszentkereszt • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 62 • 11,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A gazdasági helyzetet egy erős kettősség jellemzi: az országon belüli földrajzi helyzet és a két jelentős iparral bíró centrum hatásai miatt számos térségi mutató kedvező, de az érintett települések többsége belső perifériának számít, a „fejlettség” jelei és a dinamikus folyamatok alig érezhetők. A perifériás lét jellemzői közül a falvak többségében leginkább kézzelfogható módon a munkahelyek, az intézmények és szolgáltatások hiánya, illetve leépülése érzékelhető. A jelentős súlyú gazdasági szereplők száma, ezáltal a munkahelyek mennyisége csekély (a 10 legnagyobb foglalkoztató mindösszesen 1914 munkahelyet biztosít), a vállalkozási aktivitás összességében gyenge, a gazdasági szerkezet a térség déli részén különösen egyoldalú. Az alkalmazottak túlnyomó többsége ingázó. A komoly potenciált rejtő turizmus mutatói is alacsonyak, átlagon felüli dinamizmust csak a falusi turizmus mutat. A turizmus kínálta lehetőségek terén különösen fontos területet jelentenek a természeti adottságok (különösen a nemzeti parki és Natura 2000 területek révén) és a helyi kulturális örökség. A térség északi felének gazdaságát alapvetően Szombathely (annak mintegy 3400 társas vállalkozása, dominánsan pedig az a 34 legjelentősebb cég, amely mindegyike több mint 250 alkalmazottat foglalkoztat) határozza meg: egyfelől nagyságrendjénél fogva meghatározó súllyal alakítja a folyamatokat és az azokat leíró mutatószámokat, másfelől a városhoz szűkebb-tágabb vonzáskörzete olyan erősen kapcsolódik (a munkaerőbázishoz való jelentős, tízezer fős nagyságrendű hozzájárulás, a városi piacot kiszolgáló termelők, az üzleti partnerségek szálai stb.), hogy bármely változás a centrumban azonnali tovagyűrűző hatásokat gerjeszt a környező községekben. A déli részen elsősorban Körmend gazdasági hatása érvényesül elsősorban annak ipari üzemein keresztül. A város munkaerő vonzása egy 10-km-es, a várossal szoros kapcsolatban álló magterületen túl elsősorban egy délnyugat felé (az Őrség irányába) erősen elnyúló ellipszis alakú körzetben markáns, a ide ingázók száma mintegy 2000 főre becsülhető. A közösség településein Szentgotthárd munkaerő-vonzása is számottevő (kb. 300 fő), de Zalaegerszeg és Vasvár hatása is érzékelhető. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A térség jövője szempontjából fontos a centrum települések fejlődési pályájának alakulása is, de kulcsfontosságú, hogy a helyben foglalkoztatás előmozdítsa érdekében minél több olyan kezdeményezés induljon, mely a mikrotérségi-települési sajátos adottságoknak megfelelő tevékenységekkel, elsősorban a lokális aktorokra építve, fenntartható módon tudjon helyben megélhetést kínálni a lakosság egyre nagyobb hányada számára. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 18 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 25 Sporttal kapcsolatos tevékenység 61 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 34 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Oktatással kapcsolatos tevékenység 22 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 10 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 3 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 36 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségben - mikrotérségenként és településneként jelentős szóródást mutatva - kifejezetten élénk a nonprofit szervezeti aktivitás. A 242 szervezet célját és tevékenységét illetően meglehetősen heterogén, a civil kezdeményezések számos területre kiterjednek. Legnagyobb számban a falvakban szokásos módon a sportegyesületek és a polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenységek (elsősorban önkéntes tűzoltó egyesületek) képviseltetik magukat (minden negyedik, illetve minden heteik tartozik e kategóriába). A térség kulturális hagyományainak erős voltát tükrözi a 18 kulturális szervezet működése, örvendetesen nagyszámú a szabadidős és a területfejlesztési szerevezetek száma is. (A nonprofit szervezetek aránya a közösség tagságában is leképeződik. Elsősorban sporttal, kultúrával és falufejlesztéssel, falugondnoki szolgálattal, közbiztonsággal és önkéntes tűzoltósággal kapcsolatos nonprofit szervezetek a közösség tagjai.) AA tevékenység szerinti besorolás mindamellett nem ad reális képet a helyi civil aktivitás tartalmáról, hisz az aprófalvas településszerkezetből adódóan 1-2 jelentős egyesület jut minden településre, melyek többnyire többféle tevékenységi besoroláshoz is illeszkednek (pl. pl. kultúra, hagyományőrzés, településfejlesztés, sport egy egyesületen belül). Ezek többségének szerepe jóval nagyobb egy község életében, mint a statisztika általuk eggyel növekedése tükröz: a település aktív lakosságának összefogása, tevékenységeinek szervezése, a közösség különböző fórumikon történő képviselete vagy a település legtöbb problémájával összefüggő pályázati aktivitás egy néhány száz fős faluban döntő jelentőségű. A nonprofit szervezetek a helyi közösségi élet számos motívumát, a térségfejlesztés számos szféráját képviselik, így jelen vannak a határmentiségből adódó nemzetiségi hagyományokat ápoló horvát és német kulturális egyesületek, a hagyományápolás sokszínűségét demonstráló szereplők (népdalkör, néptánccsoport, íjászegyesület, népi mesterségek, római kori emlékek, p. Nádasd), a megye horgász egyesületeit magába foglaló horgászszövetség, falusi vendéglátók egyesülete, Vasi Honismereti Egyesület és megyei ifjúsági alapítvány, az aktív környezetvédőként is funkcionáló vadásztársaságok, a vallási turizmushoz köthető illetve vallási útvonalak kialakítását célzó egyesületek (Miród forrás, Gencsapáti, Szatta), de a közösségben jelen vannak - civil szervezetként - a történelmi egyházak képviselői is. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A humán szférában - az egészségfejlesztés, prevenció, ismeretterjesztés területei mellett - hangsúlyosan megjelennek a művészeti tevékenységek (szobrászat, művészeti alkotóház, népművészeti és hagyományőrző egyesületek) melyek számos fejlesztési elképzelést fogalmaztak meg a térség számára (Rumi Rajki István Szoborpark, szobrász szimpózium, kovács műhely, népi építészeti értékek megmentése, szoknyás haranglábak, őrtornyok megjelenítése stb.) A sportok között jellemző a helyi szintű futball, a teke és a lovassport egyesületek, mely utóbbiak egyben hagyományőrző programokat is szerveznek 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 602 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 48,858 49,063 49,104 49,176 49,460 Éves változás 72 284 205 41 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 602 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 64% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Vasi Őrtorony akciócsoport 82 települést foglal magában, melyből 39 db a szombathelyi, 24 db a körmendi, 15 db az őriszentpéteri és 2-2 db a vasvári és a szentgotthárdi kistérséghez tartozik. A térség alapvetően apró-, sőt törpefalvas vidék, hiszen a 82 településből az aprófalvak (1000 fő alattiak) aránya 82,9 %, a törpefalvaké (500 fő alattiak) 65,8 %. Az ezer fő feletti falvak mindössze 17,1 %-ot tesznek ki (14 db), melyből csaknem az összes (11 db) a szombathelyi kistérségben van. A térségben 2007. január elsején 49216 fő lakott, ebből 33,7 ezer fő a szombathelyi, 9,6 ezer fő a körmendi, 4,2 ezer fő az őriszentpéteri, 1,1 ezer fő a szentgotthárdi és 545 fő a vasvári kistérséghez tartozó településeken. A lakosságszám 2001-hez viszonyítva kissé csökkent (- 953 fő), de a térségen belül nagy különbségek vannak. A szombathelyi kistérség településeiben növekedett valamelyest a népesség, ugyanakkor a többiben, de különösen az Őrségben csökkent. A népességszám csökkenés mögött elsősorban a negatív természetes szaporodás áll, hiszen többen halnak meg, mint amennyien születnek. Különösen igaz ez a megállapítás az őrségi és a Körmend környéki falvakra. A térség vándorlási egyenlege összességében pozitív, vagyis többen vándorolnak ide, mint amennyien elköltöznek. Az idevándorlók zöme a városokból, elsősorban Szombathelyről költözik, általában a nagyváros körüli agglomeráció falvaiba. Így a legnagyobb vándorlási többlettel a Szombathely környéki falvak (Sé, Gencsapáti, Balogunyom) rendelkeznek. A térség népességére a nőtöbblet jellemző. Ezer férfira 1071 nő jut, amely magasabb, mint a megye átlaga, és lassan növekszik. Az akciócsoport területének népessége az elmúlt évtizedek során folyamatosan elöregszik, hasonlóan a megyéhez. Napjainkban az időskorúak aránya már 21,0 százalék, több, mint a gyermekkorúaké (14,9 %), ami azt jelenti, hogy az un. öregségi index (a 60-x évesekre jutó 14 év alattiak aránya) 1.41, és ez rosszabb a megyei átlagnál. Az elöregedési folyamat elsősorban az őrségi és a körmendi kistérség falvait jellemzi, leginkább az 500 fő alatti törpefalvaknál ölt veszélyes mértéket. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 A lakosság döntő többsége magyar, a kisebbségek, nemzetiségek aránya elenyésző (2,1 %), közülük ki kell emelni a német kisebbséget, akik elsősorban a szombathelyi kistérség határ menti falvaiban élnek (pl. Pornóapáti, Vaskeresztes), a horvátokat szintén a határ menti falvakban (Narda, Felsőcsatár) és a cigányokat (Torony, Vép). A lakosság legnagyobb mértékben a hit előírásai szerint élő római katolikus. Ezen kívül az Őrségben élnek jelentős arányban protestánsok, elsősorban evangélikusok. A térség demográfiai szempontból nagyon heterogén településekből áll. Óriási különbségek vannak a városkörnyéki agglomerálódó falvak és a városoktól távoli apró- és törpefalvak között. Az első csoportba tartozókban növekszik a népesség, a nemi arány kiegyenlítettebb, egészségesebb a korösszetétel, addig a másik csoporthoz tartozók népessége erősen csökken, nagy a nőtöbblet és veszélyes mértékű az elöregedés. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 17 21% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 21% • Mindhárom mobilhálózat 17 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 78 95% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A helyi közösség területének infrastrukturális helyzete összességében valamivel jobb, mint Vas megye falvaié, ugyanakkor a térségen belül jelentős területi különbségek vannak elsősorban a kommunális infrastruktúrán belül a szennyvíztisztításban és a csatornázottság mértékében. A térségben alapvetően kiépült a közlekedési infrastruktúra. Vasúti fővonalak azonban döntően a szombathelyi kistérség területén sűrűsödnek, a város vasúti csomópont jellegéből fakadva, ugyanakkor a térség déli részén, különösen az Őrség ide tartozó részén csak Nagyrákos és Pankasz rendelkezik vasúti vonallal. A térségben igen sűrű a közúti hálózat, hazánkban itt jut a leghosszabb közúthálózat 100 km2-re. A közutak közül azonban hiányoznak a gyorsforgalmi utak (autópályák és autóutak), sőt az elérhetőségük is nagyon rossz, távoli. A nemzetközi főutak közül az E 65-ös és az E 66-os halad át a térségen, a kettő Körmend határában keresztezi egymást. A hazai főutak közül áthalad a térségen a 76-os, 87-es és a 89-es út, melyek közül az utóbbi kettő Szombathelyen találkozik. Az egyéb, úgynevezett összekötő utak hálózata gazdag, az állaguk, minőségük azonban nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Sajnálatosan igen gyakoriak, az un. zsák-települések (elsősorban az Őrségben), amelyekbe bevisz ugyan a közút, de onnan nem megy tovább. Mindez a közúti szállításban és a települések elérhetőségében jelent komoly problémát. Kerékpárutakat keveset találunk, azok többsége a megyeszékhelyről indul. A térség kommunális infrastruktúrája a megyei átlagnál jobban kiépült. Az áramellátás teljesnek tekinthető, a minősége kielégítő, bár feszültségingadozások és áramkimaradások gyakoriak. A vezetékes gáz ellátottság már nem teljes, különösen a térség déli részén hiányos. A települések 84 százalékában jelen van, a lakások rákötésének mértéke meghaladja a 75 százalékot. A vezetékes víz ellátottság teljes, már az 1980-as években teljesen kiépült. Gazdagok és megbízhatóak a térségi vízbázisok, de több helyen vastalanításra volt, és van szükség. A lakások vezetékes vízzel való ellátottsága 95 százalék körüli. Sokkal rosszabb a helyzet a közcsatornázás tekintetében, mivel csupán a települések 40 százaléka rendelkezik közcsatorna-hálózattal, elsősorban a szombathelyi kistérséghez tartozókban. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A rákötés mértéke ennél valamivel nagyobb, hiszen az agglomeráció települései népesebbek. Nagyon hiányos viszont a csatorna-hálózat és a szennyvíztisztítás a térség déli részén a Hegyháton és az Őrségben. A rendszeres hulladékszállítás papíron teljes és megoldott, az összegyűjtött hulladékot Harasztifaluba, vagy Szombathelyre szállítják, azonban komoly gondot okoz a térség egészében az illegális hulladék elhelyezés, veszélyeztetve a talajt, és a talajvizet. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.01 0.18 0.19 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 31% 26% 10% 28% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Acsád • Község • 713 • Közszféra • 3.86% • 74,511 • 0.279 • 0.000 Balogunyom • Község • 1,273 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.14% • 676,009 • 0.000 • 0.000 Bozzai • Község • 326 • 6.20% • 583,660 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bucsu • Község • 606 • 4.82% • 526,851 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csákánydoroszló • Község • 1,818 • 3.03% • 553,564 • 1.071 • 0.039 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csempeszkopács • Község • 333 • 5.40% • 544,809 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Daraboshegy • Község • 98 • 10.53% • 379,335 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dozmat • Község • 219 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.84% • 572,585 • 0.000 • 0.000 Döbörhegy • Község • 176 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.33% • 379,884 • 0.000 • 0.000 Döröske • Község • 105 • 0.00% • 342,249 • 0.000 • 0.714 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Egyházashollós • Község • 603 • 4.90% • 528,739 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Egyházasrádóc • Község • 1,364 • 3.67% • 596,463 • 0.887 • 0.098 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Felsőcsatár • Község • 475 • 0.94% • 494,175 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Felsőjánosfa • Község • 214 • 4.48% • 385,625 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 3/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Felsőmarác • Község • 290 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.27% • 499,721 • 0.000 • 0.000 Gencsapáti • Község • 2,534 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.39% • 725,647 • 0.000 • 0.081 Gyanógeregye • Község • 178 • 3.92% • 378,769 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Halastó • Község • 114 • 5.33% • 394,157 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Halogy • Község • 304 • 5.35% • 339,245 • 0.000 • 0.125 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Harasztifalu • Község • 181 • 1.92% • 406,139 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hegyháthodász • Község • 184 • 5.17% • 410,301 • 0.000 • 0.130 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 4/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Hegyhátsál • Község • 173 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 428,982 • 0.000 • 0.000 Hegyhátszentjakab • Község • 299 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.49% • 479,758 • 9.013 • 2.528 Hegyhátszentmárton • Község • 67 • 5.26% • 488,551 • 0.000 • 1.328 Horvátlövő • Község • 216 • 2.40% • 570,816 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ivánc • Község • 706 • 4.90% • 418,078 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Ják • Község • 2,536 • 3.78% • 579,264 • 0.000 • 0.065 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kám • Község • 437 • 5.28% • 551,259 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 5/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Katafa • Község • 396 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.00% • 571,292 • 0.000 • 0.000 Kemestaródfa • Község • 250 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.00% • 508,164 • 0.000 • 0.000 Kerkáskápolna • Község • 95 • 9.90% • 283,495 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisrákos • Község • 242 • 6.88% • 426,637 • 0.000 • 1.777 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisunyom • Község • 403 • 2.88% • 638,310 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kondorfa • Község • 584 • 11.50% • 385,895 • 0.000 • 0.865 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Magyarnádalja • Község • 218 • 6.25% • 732,706 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 6/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Magyarszecsőd • Község • 489 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.27% • 546,064 • 0.000 • 0.000 Meszlen • Község • 242 • Közszféra • 2.86% • 105,220 • 0.000 • 0.000 Molnaszecsőd • Község • 442 • 4.29% • 539,822 • 0.328 • 0.344 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nádasd • Község • 1,350 • 4.02% • 553,894 • 0.000 • 0.046 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagykölked • Község • 152 • 2.56% • 301,501 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagymizdó • Község • 129 • 1.33% • 450,126 • 0.000 • 0.217 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyrákos • Község • 303 • 8.46% • 546,941 • 0.000 • 7.667 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 7/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nárai • Község • 1,136 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.49% • 576,842 • 0.000 • 0.000 Narda • Község • 532 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.12% • 475,194 • 0.000 • 0.000 Nemesbőd • Község • 655 • 5.29% • 668,560 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nemeskolta • Község • 389 • 2.08% • 492,664 • 0.000 • 0.000 Nemesrempehollós • Község • 310 • 3.96% • 542,672 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Őrimagyarósd • Község • 248 • 6.25% • 343,245 • 0.000 • 8.524 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Pankasz • Község • 477 • 15.35% • 405,757 • 0.000 • 0.499 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések főbb jellemzői 8/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Perenye • Község • 687 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.11% • 577,485 • 0.000 • 0.000 Pinkamindszent • Község • 170 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.26% • 618,858 • 0.000 • 0.000 Pornóapáti • Község • 390 • 2.93% • 571,559 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rábagyarmat • Község • 844 • 9.10% • 574,901 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rábatöttös • Község • 240 • 4.60% • 483,906 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rádóckölked • Község • 294 • 5.17% • 544,181 • 0.000 • 0.000 Rátót • Község • 263 • 3.20% • 562,417 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 46

48. Települések főbb jellemzői 9/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Rum • Község • 1,111 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.03% • 597,859 • 0.000 • 0.108 Salköveskút • Község • 476 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.70% • 562,564 • 0.000 • 0.000 Sárfimizdó • Község • 102 • 3.08% • 386,263 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sé • Község • 1,373 • 3.92% • 697,914 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sorkifalud • Község • 703 • 4.40% • 513,814 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sorkikápolna • Község • 265 • 3.61% • 566,542 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sorokpolány • Község • 858 • 4.36% • 547,908 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 47

49. Települések főbb jellemzői 10/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Söpte • Község • 812 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.60% • 679,813 • 0.000 • 0.123 Szaknyér • Község • 65 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.11% • 335,832 • 0.000 • 0.000 Szarvaskend • Község • 239 • 5.63% • 410,007 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szatta • Község • 86 • 14.20% • 509,822 • 0.000 • 6.721 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentpéterfa • Község • 1,054 • 3.00% • 526,250 • 0.000 • 0.316 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szőce • Község • 396 • 9.01% • 381,709 • 0.000 • 0.010 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tanakajd • Község • 764 • 4.54% • 662,659 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 48

50. Települések főbb jellemzői 11/12 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Táplánszentkereszt • Község • 2,491 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.32% • 653,181 • 0.000 • 0.136 Torony • Község • 1,709 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.47% • 478,179 • 0.817 • 0.077 Vasalja • Község • 364 • 5.80% • 545,088 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vasasszonyfa • Község • 381 • 2.80% • 539,763 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vaskeresztes • Község • 358 • 4.93% • 454,051 • 0.000 • 0.134 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vassurány • Község • 871 • 3.50% • 587,968 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vasszécseny • Község • 1,457 • 3.61% • 637,313 • 0.942 • 0.158 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 49