Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr

1. MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG iii. VÁNDORGYŰLÉSE 2005. NOVEMBER 24-26. SOPRON Az e-közigazgatásra vonatkozó ausztriai legjobb gyakorlat hasznosításának lehetőségei Magyarországon Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr Tel.: +36-20-3460742 Email: ponacz.mark@infoart.hu Web: http://www.sze.hu/etk

2. Internet hozzáférés Európában

3. Kutatási koncepció A tanulmány vizsgálati szempontjai: -- technológiai változások hatása a közigazgatásra, -- e-közigazgatás ausztriai tapasztalatai és annak adaptációs lehetőségei. A tanulmány tartalmazza: -- az e-közigazgatási helyzet elemzését, -- a szabályozási intézményrendszer leírását, és -- javaslatokat a legjobb gyakorlat átvételére.

4. A „posztmodern” gazdaságtan A posztmodern gazdaságot a következők vezérlik: 1. a gyártás új tényezői, -- úgymint az infokommunikációs technológiák és a magas szintű automatizáció valamint 2. a kompetitív előnyök új forrásai, -- úgymint az innováció, hosszú távú tanulás, know-how-k, személyre szabott szolgáltatások, stb. Folyamatos elmozdulás megy végbe a tudásgazdaság irányába.

5. A hazai információs társadalom fejlesztésének egyes kérdései A hazai információs társadalom megfelelő kialakulásához szükséges, hogy a társadalom tömegesen befogadja az informatikai eszköztárat (Glatz F. 2000) Feltétel: a tudomány-és technológiapolitika összehangolt cselekvése. Az infokommunikációs technológiák fejlődése egyrészről állami beavatkozást, állami támogatásokat igényel, másrészről átformálja az állami szektor működési folyamatait is. Automatizmusok Állami beavatkozás Tudásgazdaság Megvalósítás Tudástársadalom

6. e-Kormányzás Az e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.) Kutatási eredmények: • egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal • viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást • csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben

7. Az e-kormányzás egyes aspektusai • Hajtóerők: • bürokrácia csökkentése • új szolgáltatások bevezetése • tudásgazdaság bővítése • további gazdasági alkalmazások • demokratikus párbeszéd • közigazgatás tudásállománya nő • nyitottság és transzparencia • politikai fókuszba kerül az IT • Elvárások: • valós közösségi igények • back-office integrálása • adatbázisok felhasználása • Kihívás: • - hivatali munkakultúra megváltozása Változásmenedzsment eszközök szükségessége Stratégia Tervezés Implementáció Képzés HR PCM CM IT Vezetés Work-flow Elemzés Jövőkép-alkotás

8. e-Közigazgatás tervezése Magyarországon 1995. Nemzeti Informatikai Stratégia 1999. Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) -- demokratizálás és szolgáltató állam 2002. Magyar Információs Társadalom Stratégia készítése 2003. eKormányzat 2005 részstratégia: MeH EKK létrehozása Európai Unió: 1999. eEurope akcióterv, majd eEurope2002 és eEurope2005 -- széles társadalmi rétegek számára kívánja hozzáférhetővé tenni az elektronikus kormányzati, közigazgatási szolgáltatásokat, és -- ügyel az esélyegyenlőségre. eEurope2005: -- a 20 legkeresettebb szolgáltatásre vonatkozó indítvány z e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.) Kutatási eredmények: • egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal • viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást • csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben .

9. e-közigazgatási szolgáltatások benchmarkingja • Információs, tájékoztató jellegű szolgáltatások • Egyirányú interakció • Kétirányú interakció • Teljes online tranzakció -- A teljes ügyintézési folyamat online módon lebonyolítható, ideértve a fizetést és a kész dokumentumok, határozatok, engedélyek kézbesítését is. -- A kézbesítés bizonyos esetekben szintén tisztán elektronikus formában valósul meg, digitális aláírással hitelesített elektronikus ügyirat formájában.

10. Az e-kormányzás külső és belső erőtere és kapcsolati rendszere

11. Az eKormányzat 2005 átfogó programjai 1. „alapinfrastruktúra kiépítése” 2. „e-szabályozás bővítése” 3. „e-hatékonyság építés” 4. „e-szolgáltatások” 5. „e-kultúra fejlesztés” 6. „EU integráció”

12. Az e-kormányzás intézményrendszere I. MeH Elektronikus Kormányzat Központ -- saját hatáskörben valósít meg immanens e-kormányzati feladatokat, -- koordinálja más szereplők e-kormányzattal kapcsolatos feladatvégzését, illetve -- orientálja a közigazgatás szereplő által önállóan végzett e-kormányzati feladatokat

13. Az e-kormányzás intézményrendszere II. Kormányzati Egyeztető Tárcaközi Bizottság -- iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályok kidolgozása, -- a nyílt forráskódú szoftverek felhasználási lehetőségeinek a megvitatása, -- nyílt forráskódra építő Szoftver Kompetencia Központ kialakítása, -- az elektronikus fizetés lehetőségeinek feltárása (SEMOPS -projekt), -- az államigazgatási szolgáltatások szempontjából legfontosabbnak ítélt 46 kormányzati intézmény honlapjának a tartalmi-formai egységesítése, -- a kormányzati portál tartalmának fejlesztése, -- az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályozása, -- a digitális aláírás bevezetésével kapcsolatos szabványosítási törekvések koordinálása, valamint az -- eKormányzat 2005 stratégia megvalósításának nyomon követése és javaslatok megtétele

14. Az e-kormányzás intézményrendszere III. Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság -- szolgáltató államhoz kapcsolódó reformfolyamatok felgyorsítása érdekében jött létre 2003-ban -- később felruházták a központi közigazgatás informatikai korszerűsítésének és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének koordinációs feladataival -- fő feladata az Európai Bizottság közleményében ajánlott, az elektronikus kormányzás keretében a polgárok és vállalkozások számára nyújtandó húsz szolgáltatás megvalósításának támogatása, illetve -- a nagy ügyfélforgalmú államigazgatási szervek elekronizálással kapcsolatos törekvéseinek összehangolása -- tagjai olyan szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal és a vállalkozásokkal, és nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak

15. Az e-kormányzás támogatási rendszere 1. Hazai támogatások 2. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai -- „e-közigazgatás fejlesztése” intézkedés keretében 2 komponens: 2. a) a helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése, 2. b) a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztések támogatása 2005 augusztusáig: -- az első komponens (e-közigazgatási szolgáltatások) keretében 29 önkormányzat és területfejlesztési társulás nyert százmillió forintos nagyságrendű támogatást -- a második komponens (az adatvagyon másodlagos hasznosítása) keretében 16 nyertest hirdettek ki egyenként legalább ötvenmillió forintos támogatással.

16. Az e-kormányzás szerepe a regionális növekedésben A növekedés általánosan elfogadott mérőszáma a nemzeti termék volumenének változása. Ez az alábbi tényezőktől függ: -- lakosság számától, -- technikai haladástól, -- régiószintű technikai fogadóképesség, -- régió térszerkezete, -- gazdasági ágazatainak szerkezete, -- infrastruktúra, -- környezet állapota, -- politikai intézményrendszer, -- a régió társadalmának szerkezete.

17. Ausztriai helyzet elemzése • A jogalkotás 2002 óta teljesen elektronikus Ezen belül elektronikus folyamatok a következők: layout, workflow, (egyszeres) regisztráció, változatkezelés, szakértői vélemények nyilvánosságra hozatala, jogilag hiteles elektronikus kiadás. • 2004-ig valamennyi minisztériumban bevezették az ELAK rendszert az ELAKimBUND-projekt keretében. (12 minisztérium, 7.500 felhasználó) • Ezzel párhuzamosan fut az e-Recht-System. (Harmonizáció szükséges) • Rokon rendszerek: Németországban a DOMEA, Svájcban a GEVER.

18. Az e-kormányzás kapcsolatrendszere

19. E-kormányzat testületei

20. Történelem... 2003-2005. _

23. Az ausztriai elektronikus ügykezelés tanulságai • Politikai támogatottság • Koordinált projektfolyamatok, központosítás • Az érintettek folyamatos tájékoztatása, bevonása a folyamatokba • Szervezeti alapok, kézikönyvek és üzemeltetői modell kidolgozása • Infrastruktúra telepítésének dimenzionálása • Technológia-semleges, nyitott (nemzetközileg elismert) szabványok és előre definiált interfészek alkalmazása

24. Köszönöm a figyelmüket!