Az egészségügyi ellátó rendszer átalakulása és annak hatása a szociális ellátórendszerre

1. DR. VARGA GÁBOR TESZK igazgató SZIME Konferencia Győr, 2012. szeptember 28. Az egészségügyi ellátó rendszer átalakulása és annak hatása a szociális ellátórendszerre

2. A Semmelweis Tervben megfogalmazottak alapján zajló egészségügyi struktúraváltás, közel másfél éves folyamatos szakmai konzultációt követően jutott el a végső döntés szakaszába. A Semmelweis terv megvalósítása során állami kézbe kerültek a korábban önkormányzati fenntartású megyei és városi fekvőbeteg ellátó intézmények, több esetben azok járóbeteg szakrendelőivel együtt.

3. Intézmények átadása-átvétele • 2012. január 1 – megyei fekvőbeteg intézmények átvétele fenntartói jogkörben Térségünkben 5 kórházat érintett: Petz Aladár M. Oktató Kórház, Veszprémi Csolnoky F. Kórház, Zala Megyei Kórház, MarkusovszkyKórház, Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet • 2012. május 1 – városi fekvőbeteg intézmények átvétele fenntartói és tulajdonosi jogkörben Térségünkben 15 fekvőbeteg intézményt érintett, illetve további 2 intézményt érintő vagyonátvétel történt

4. Módosult ellátás A struktúraváltás következtében országosan számottevően csökkent az aktív ágyak száma. A megszűnt aktív ágyak helyett az intézmények krónikus, egynapos, nappali kórházi és járóbeteg konverziót igényelhettek. Azok az intézmények, ahol a sürgősségi betegellátáshoz kapcsolódó aktív ellátás megszűnt, de ezekben a szakmákban járóbeteg ellátást folytatnak, 24 órás ügyelet fenntartásáért havi fix díjra jogosultak.

5. Egynapos műtétek preferenciája • Nyugat-Európában 40-60%, az USA-ban pedig az előre tervezett műtétek akár 80%-át is egynapos sebészet keretében végzik. Magyarországon eddig 8% körüli volt az egynapos sebészetben végzett beavatkozások aránya. • A betegek és a szolgáltatók együttes érdeke, hogy az egynapos ellátásban is végezhető beavatkozások ne többnapos kórházi benntartózkodással járó aktív osztályon történjenek. • A bonyolultabb műtétek esetében a beteg érdeke, hogy jól felszerelt, műszerezettségében korszerű kórházban kerüljön ellátásra.

6. A szakmai kollégiumok átdolgozták a szakmai minimumfeltételekre vonatkozó követelményeket, és progresszivitási szintek szerint sorolták be a HBCS-ket. Javaslatot tettek a szakmák progresszivitási szintje alapján arra, hogy mely ellátó intézmények milyen progresszivitású ellátást végezzenek az adott szakmában (több városi intézményben szűnt meg pl. a szemészeti és urológiai osztály). • Az intézményekben működő szakmák progresszivitási szintjének besorolása után megtörtént az ezekhez tartozó területi ellátási kötelezettség kialakítása, amely „finomhangolása” jelenleg is zajlik.

7. PROBLÉMÁK • Orvos és szakdolgozó hiány • Bérelemeléssel kapcsolatban felmerült problémák • Magyar Államkincstár számlavezetésével kapcsolatos problémák • Az OMSZ és a GYEMSZI térségi felosztásának különbözőségéből fakadó anomáliák • Növekvő likviditási problémák • Ügymenetek lassulása, adminisztrációs terhek növekedése

8. 8 RÉGIÓ

9. A Nyugat-dunántúli térség ellátási területe: • Győr-Moson-Sopron megye • Vas megye • Zala megye • Veszprém megye • Somogy megyéből 4 település Nyugat-dunántúli térség

10. Nyugat-dunántúli térség adatai • Ellátandó lakosságszám: kb. 1 350 000 fő • Térség területe: kb. 16 000 km2 • Települések száma: 876 • Kórházak száma: 21+ 1 (Várpalota) • Orvos létszám: kb. 1515 fő • Szakdolgozói létszám: kb. 6523 fő

11. Nyugat-dunántúli térség adatai • Aktív ágyszám 2012. július 1-ig: 5 229 • Aktív ágyszám 2012. július 1 után: 4 944 • Aktív ágyszám csökkenés 2012: 285 • Krónikus ágyszám 2012. július 1-ig: 4 842 • Krónikus ágyszám 2012. július 1 után: 4 952 • Krónikus ágyszám növekmény 2012: 110 • Összes ágyszám 2012. július 1-ig: 10 071 • Összes ágyszám 2012. július 1 után: 9 896 • Összes ágyszám csökkenés 2012: 175

12. 2012. I. félév • A térség aktív ágyszámának részesedése az országos aktív ágyszámból: 11,8% • A térség krónikus ágyszámának részesedése az országos krónikus ágyszámból: 17,94 % TÉRSÉGI ÁGYSZÁMOK RÉSZESEDÉSE AZ ORSZÁGOSBÓL

13. 10 ezer lakosra jutó aktív ágyak száma megyénként 10 ezer lakosra jutó aktív ágyak száma országos összesen: 44,38

14. 2012. I. félév ÁGYKIHASZNÁLTSÁG %

15. 2012. I. félév • Teljes HBCS esetek számaösszesena térségben: 122 923 • Részesedés az országosból: 11,81% • Elszámolt HBCs súlyszám összesen a térségben: 133 556 • Részesedés az országosból: 11,37%

16. 2012. I. félév • Elszámolt aktív ápolási napok a térségben összesen: 733 670 • Részesedés az országosból: 11,77% • Térségi case-mix index: 1,09028 • Országos case-mix index: 1,12861

17. 10 ezer lakosra jutó krónikus ágyak száma megyénként 10 ezer lakosra jutó krónikus ágyak száma országos összesen: 26,95

18. 2012. I. félév • Krónikus napok száma a térségben: 753 827 • Részesedés az országosból: 18,72% • Krónikus súlyozott napok a térségben: 1 066 135 • Részesedés az országosból: 19,30%

19. Funkcióváltó kórházak a térségben 2012: • Tapolca • Celldömölk • Csorna • Körmend • Integrálódó kórházak 2012: • Hévíz-Keszthely, • Szombathely-Körmend

20. A TVK alakulása térségi szinten ÉVES TVK ALAKULÁSA, térségi összes (21 kórház) 2012 évre: • eredeti: 228.616 • módosított: 224.140 (struktúraváltás miatt) 2013. évre (amennyiben nem változik a TVK elosztás): 215.157

21. Adósságállomány A térség kórházainak adósságállománya, 2012. szeptemberi állapot szerint: • 60 napon túli: 1,5-2 milliárd Ft • 30-60 nap között: 3-400 millió Ft • 30 napon belül: 6-700 millió Ft • Összesen: kb. 3 milliárd Ft

22. Vegyes finanszírozású intézmények A Nyugat-dunántúli térségben működő vegyes finanszírozású intézmények: • Sárvári Kórház simasági telephelyén • 62 ágyon OEP finanszírozással krónikus fekvőbeteg szakellátás, • 40 férőhelyen normatív állami hozzájárulásból pszichiátriai és szenvedély betegek szociális otthoni ellátása és foglalkoztatása • Celldömölki Kórház intaházai telephelyén • 70 ágyon OEP finanszírozással egészségügyi rehabilitációs ellátás, • 22 férőhelyen normatív állami hozzájárulás felhasználásával pszichiátriai betegek szociális célú ellátása és foglalkoztatása

23. Simaság és Intaháza Mindkét telephelyre jellemző, hogy • ugyanazon ingatlan szolgálja az egészségügyi és a szociális feladatellátást, • a felépítményeknek több közös használatú helyisége van, • a szakmai ellátást végző team nem válik szét szociális és egészségügyi részre, • csak a betegek elhelyezése különül el.

24. Finanszírozás • A simasági és az intaházai szociális otthoni feladatellátáshoz kapcsolódó normatív állami támogatást a celldömölki és a sárvári települési önkormányzat igényelte egészen 2012. áprilisáig és továbbutalta a feladatot ellátó egészségügyi intézményeknek. • Az egészségügyi intézmények átvételét követően, 2012. május 1-jétől a szociális otthoni feladatellátáshoz kapcsolódó normatív állami támogatást egyik önkormányzat sem igényelte.

25. A szociális intézmények fenntartására a Kormány által kijelölt szerv Simaság és Intaháza esetében, a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK). • A MIK azonban normatíva lehívására nem jogosult, feladatfinanszírozás keretében pedig a megjelölt ágyakra a források nem kerültek megtervezésre a MIK 2012. évi költségvetésébe.

26. A szociális tevékenység finanszírozásában patthelyzet alakult ki, a települési önkormányzatok már nem igénylik a szociális normatívát, a MIK-nek nincs forrása erre a feladatra, a GYEMSZI pedig nem rendelkezik olyan jogosítvánnyal, mely lehetővé tenné a normatíva igénylését. • Mindezek következtében az a helyzet állt elő, hogy a 2012. május 1-jét követően állami finanszírozás nélkül látja el mindkét egészségügyi intézmény a szociális otthoni feladatokat, mely működőképességüket ellehetetlenítheti, már most likviditási gondokat okoz számukra.

27. Az a javaslat körvonalazódott, hogy a BM keretéből, az NGM bevonásával az EMMI-be kellene átcsoportosítani a fedezet időarányos részét, ehhez a MIK egyedi előirányzat módosítási kérelmet készítsen elő, továbbá javaslatot fogalmazzon meg a szociális törvény módosítására, hogy az eü. intézmény is elláthasson szociális feladatot.

28. Szakmai szempontok • A simasági és intaházai „modell”, amely a pszichiátriai betegek szociális és egészségügyi ellátását egymás mellett, egymásra építve alkalmazza, a kedvező megoldások közé sorolandó és támogatandó modell. • Orvos- szakmai szempontból is a legrentábilisabb, legrugalmasabb és folyamatos beteg és esetkövetést biztosít. • Az egészségszervezési rendszernek nem kell uniformizáltnak lennie, az ellátói keretrendszer rugalmas alkalmazására kell törekedni, ezért ezt a modellt egyértelműen támogatni kell.

29. Javasolt olyan megoldás, jogi szabályozás kialakítása, mely végre tudomásul veszi és leképezi az egészségügyi és szociális ágazati szeparált finanszírozás csapdáit, s irányt mutat a Nyugat-Európában elterjedt vegyes finanszírozásra és vegyes profilú intézményi működésre.

30. Fő hatáspontok • Kapacitás-szűkülés az aktív ellátásban – 2500 ágy • Az átlag ápolási idő rövidül • Az egy napos ellátások szaporodnak (nappali, egy napos sebészet) • A funkcióváltó intézmények hatása a környezetükre • Nagytérségi ellátás-szervezés • TEK • Progresszivitás • Minimumfeltételek 6. Év végéig a járóbeteg ellátás 75 % feletti részének államosítása

31. Köszönöm a figyelmet!