Bűnbe-esők vagy bűnbakok

1. Bűnbe-esők vagy bűnbakok avagy az egészségügyi szolgáltatás és büntetőjogi felelősség kapcsolatának jelene és jövője

2. Tartalom- a bűn útja? • Büntető jogi felelősséget érintő BH-k • Bővülő foglalkozási szabályok • Ok-okozati összefüggés új értelmezése • Formális szabályszegés • Tájékoztatás és büntetőjogi felelősség • Típusműhibák (idegen test, diagnosztikai tévedés, gyógymódválasztási szabadság,kockázat,fertőzés) • Büntetések • Eljárási kérdések (rendkívüli halál, orvos, mint tanú, szakértés, sértett) • Büntető jogi felelősség és média • Eljárások egymás között

3. Megismerhető bírói gyakorlat • Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségének vizsgálatával foglalkozik 1 jogegységi döntés (genetikai károsodással született gyermek), több mint 10 elvi határozat (tájékoztatás, gyógymódválasztási szabadság, diagnosztikai tévedés, valószínűség szerepe stb.) és 20 fölötti BH-ban megjelent eseti döntés • Megismerhető döntések érdemi kérdésekben- működő precedens rendszert alkotnak • Az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó büntetőjogi felelősség csak 3 érdemi BH-t ismer (kevesebb ügy jut el bírósági szakba, a BH-k csak részben fogják át a bírói gyakorlatot)

4. Érdemi büntető Bírósági határozatok • 77/2006 BH csak a foglalkozási szabályszegés, absztrakt veszélyeztetés nem elegendő:foglalkozási szabály megszegésével végrehajtott beavatkozásnak közvetlenül kell veszélyeztetnie egészséget, testi épséget • 129/2002 BH konkrét eset a rendelkező részben egy körzeti orvosi mulasztással késedelmes beutalással kapcsolatban, ami halált és maradandó károsodást okozott- halált okozó veszélyeztetés megállapítása, foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés mellett • 182/1996 BH: formális szabályszegés nem jelent közvetlen veszélyeztetést, diagnosztikai tévedés büntetőjogi értékelése, indokolásban a tájékoztatás büntetőjogi értékelése

5. Bővülő foglalkozási szabályok • Az Egészségügyi törvény előírásai: megfelelő ellátás (7.§.) elvárható gondosság(77.§ ) skálája: elvárható: amit el kell, célszerű, indokolt, lehetséges, nem kizárt végezni. • A polgári jog a lehetséges, nem kizártnál a büntetőjogi felelősség az „el kell-nél” tart, vannak esetek, mikor a gyakorlat már ettől eltér, várható a célszerű, indokolt irányba történő elmozdulás, az elvárható gondosság kétféle értelmezése közeledik egymáshoz

6. Protokoll-dzsungel • Vizsgálati és terápiás rend (Szakmai Kollégium dolgozza ki, szakminisztérium adja ki) 2005-től nagyszámban jelent meg, változó tartalommal, időbeli hatállyal • Módszertani levelek, egyéb külső protokollok visszaszorulnak, hiánypótló szerep • Ha nincs az első két kategóriába előírás vagy nincs foglalkozási szabály, vagy új irányzat (az egyik mentesülés csökkenése): a bíróság tovább keres: szakma ajánlása, finanszírozó, ellátó intézmény belső protokollja, de szakkönyvek, szakcikkek még csak polgári felelősségnél

7. Ok-okozati összefüggés • Polgári jogi felelősség igazolt,ha a kezelés során és nem okán történt valami, illetve igazolt, ha nem kizárt az oksági kapcsolat, tehát a felróható magatartásnak szerep van a károsodásban • Büntetőjog:általános gyakorlat a közvetlen, kizárólagos oksági kapcsolat • Várható változás: már a 129/2002 BH indokolása is közvetett ok-okozati összefüggésről szól, a bírói gyakorlat többször eltérhet a kizárólagosságtól, igaz nem jut el a nem kizárt feltételig vélhetően a nagy valószínűség jelent majd közvetett okságot

8. Ok-okozat - esély • Polgári jogi felelősségnél a gyógyulási, túlélési esély felróhatóság körébe tartozik • Büntető jogi felelősségnél az esélyt az ok-okozati összefüggésnél értékelik és arra nem alapoznak felelősséget csak a bizonyosságra • Lehetséges változás :polgári jog:nagyobb túlélési esély ( mértéke irreleváns), büntetőjog: túlélés nagyobb esélye (50% felett) is megalapozza a felelősséget, de marad az ok-okozati összefüggésnél

9. Formális szabályszegés • Polgári jogi felelősségnél a működési engedély, vagy pl. kutatási engedély hiánya felvetheti a megbízás nélküli ügyvitelt a szigorú felelőséggel (minden kárért , ami a beavaktozás nélkül nem jött volna létre) • Büntetőjog: 182/1996 BH alapján csak a működési engedély, felelősségbiztosítás, kutatási engedély, szakmai minimumfeltétel (tárgyi, személyi) hiánya önmagában nem eredményez felelősséget. • Lehetséges változás: fentiek mellett csökken-e a veszélyhelyzet, ha igen legalább veszélyeztetés

10. Tájékoztatás I. • Polgári jog: A 428 és 200 elvi határozatok alapján beteg dönt, lehetséges, ismert és káros következménnyel járó hatásokról tájékoztatni kell • Eütv: egyéniesített formában, teljes körű tájékoztatás előírása • Etikai szabályok, amelyek szintén lehetnek foglalkozási szabályok ( elvárható gondosság alapja) • 30/2007 EüM rendelet: Orvosi Rendtartás:”tájékozott belegyezésen keresztül szakmailag elfogulatlan információ birtokában dönt az érdekelt (beteg)”..”kezelés előtt, alatt és után az ellátás során bekövetkezett tévedésekről és elkövetett hibákról is tájékoztatni kell.”

11. Tájékoztatás II. • 182/1996 BH indokolása: „A nem megfelelő tájékoztatás sérthette a sértettek személyiségi jogát, korlátozhatta a döntési lehetőségüket, önmagában azonban egyik beteg életét, testi épségét sem veszélyeztette közvetlenül” • Lehetséges változás: A döntési jog korlátozása is sérti közvetlenül a testi épséget, hiszen ha nem járulok hozzá a beavatkozáshoz nincs lehetőség sem a károsodásra. A tájékoztatásnak legalább hasonló szerep kell, mint a polgári eljárásokban, ahol az esetek több mint 50%-a ezen dől el.

12. Diagnosztikai tévedés • Polgári jog: 630 elvi határozat indokolása, lehetséges vizsgálatok hiányában nem is jut olyan helyzetbe az orvos, hogy tévedhessen. Tévedés, mint felelősséget kimentő tényező kivételes lehetőség • Büntetőjog: tévedés lehetősége mindig adott, kivétel ha felelősséget eredményez, amikor foglalkozási szabály megszegése folytán jön létre • Lehetséges változás: a tévedés nem csak akkor eredményez felelősséget, ha azért jött létre mert egy olyan vizsgálat maradt el, amit el kell végezni, hanem azért is ami legalább célszerű, indokolt lett volna.

13. Idegen test • Polgári jog: 429/2005 BH indokolása, az idegen test bennmaradása önmagában felróható. Nem csak számolni kell jól is kell számolni • Büntetőjog: Ha betartották a beavatkozás előtti és utáni ellenőrzési kötelezettséget nincs felelősség • Lehetséges változás:sebészetnél már van a műtéti területen hagyott idegen testekről szakmai protokoll, várható több szakmában is (talán szakma függetlenül is) szigorú előírásokkal ,ha azt betartják nincs felelősség

14. Kórházi eredetű fertőzés • Polgári jog: felelősséget eredményez: • A.) ha szolgáltató nem tudja bizonyítani, hogy nem kórházi eredetű a fertőzés, • B.) felelősség csak akkor van, ha nem időben vették a fertőzést észre, nem történt tenyésztés, nem a leghatékonyabb antibiotikum terápiát alkalmazták • Büntetőjog: az esetek többségében szakértő nyilatkozata alapján a fertőzés a beavatkozás kockázata, nincs felelősség • Lehetséges változás: büntetőjogban érvényesül a polgári jogi felelősség B. ) változata, mikrobiológus szakértők szerepe

15. Beavatkozással járó melléksérülések • Polgári jog: bírói gyakorlat: beavatkozás nem kontraindikált, a következményről a tájékoztatás a beavatkozás előtt megtörtént, a károsodás lehető leghamarabb észre lett véve és az indokolt gyógykezelést megkapta a beteg (objektív feltételek), orvos megfelelő gyakorlattal rendelkezett (szubjektív feltétel) • Büntetőjog: szakértő nyilatkozata alapján a melléksérülés mindig kockázat • Lehetséges változás az objektív feltétek hiánya eredményezheti a büntetőjogi felelősséget, szubjektív feltétel nem kerülhet át

16. Gyógymódválasztási szabadság • Polgári jog:1306 elvi határozat, orvos választhat a gyógymódok közül, de utóbb döntéséért felelős, a „jó a jobb és legjobb” ellátási lehetőségek közül az elvárható a legjobb, ami utólag vizsgálható-tulajdonképpen nincs gyógymódválasztási szabadság • Büntetőjog: teljes gyógymódválasztási szabadság van, ha már a „jó”, tehát alkalmazható gyógymódot végezte nincs felelősség • Lehetséges változás: nem lesz elegendő az egyébként elégséges („jó”) gyógykezelés, ha más alternatívák is vannak legalább a „jobb” kezelés elvárható, bár nehéz kérdés lesz az alternatívák felállítása.

17. Beavatkozás kockázata • Polgári jog: 429/2005 BH indokolása: „a megelőzést szolgáló biztos módszer hiánya nem utalhatja a véletlent a műtéti kockázat beteget terhelő következményei körébe, amelyet az orvos a tőle elvárható gondosság esetén elháríthat” Ami az elvárható gondossággal elhárítható nem lehet kockázat • Büntetőjog: szakértő dönti el, minden ami a foglalkozási szabályok („kell” előírása) betartása mentén következik be az kockázat • Lehetséges változás: kockázat fogalma szűkül a szükséges és indokolt előírások betartása mellett fellépet következményt tekintjük kockázatnak

18. Büntetések • Végrehajtható szabadságvesztés halált okozó veszélyeztetés esetén sincs • Szélesedő felelősség több halált okozó marasztalást eredményezhet, megjelenhet a végrehajtható szabadságveszés, • Foglalkozástól eltiltást ritkán alkalmazzák • Várható több esetben , csak a határozott idejű kiszabása, növekvő időtartammal ( ne csak egy-két év legyen) • Sértetti igény a fenti két változás, ami akár más eljárások megindításának elmaradását is jelentené különösen halálesetes ügyekben, de ettől még nem ezért kell azoknak megvalósulni

19. Eljárási kérdések I. • Rendkívüli haláleseti eljárás szerepének növekedése: • nem csak boncolás elrendelése, tanú meghallgatások is, tényleges „bűn-keresés”, • célszerű a kórházaknak közigazgatási eljárásként kezelni és ügyfélként eljárni • Az orvos, mint tanú: • tanú jogi képviselője mind büntető, mind közigazgatási lejárásban • titoktartás nem mentesít, hiszen felmentést ada a sértett, • tanúvallomás megtagadásának lehetősége ismeretlen tettes elleni eljárásban, közigazgatási eljárásban is

20. Eljárási kérdések II. • Szakértői bizonyítás: • magánszakértők jelenetős szerep, egyenrangú a kirendelt szakértővel • szakértői kompetencia ( 161/2006 polgári BH erre is kiterjeszthető), • felülvizsgálat megszűnt több szakértői vélemény szakértői értékelése lehetséges, • nem a szakértő, a bíró dönt (84/2007 polgári BH) • Sértetti jogok:szélesedő jogosítványok, észrevétel indítvány lehetősége minél több eljárási szakban ne csak a bíróság előtt, hatékonyabb érvényesítés pl. szakértők kirendelésre indítvány, akár kérdésekkel is pótmagánvád szerep-felelősségszélesítés különösen ekkor képzelhető el hiszen az érdekelt kezébe kerül az eljárás, mint a polgári perben a felperes bizonyítási lehetőségei

21. Médiumok • Egészségügyi szolgáltatással összefüggő büntető ügy kevesebb van a médiumokban • Az ügyekkel összefüggésben nem a felelősségre vonási forma, hanem a mögötte levő tragikus események az érdekesek, a kártérítési vonal pedig előbb alakul hírré • A médiumoknak a büntető jogi felelősségre nincs kényszerítő ereje, míg a kártérítésre van • Valamennyi érintettnek nehezebb a nyilatkozatadási lehetőség biztosítása, hiszen több egészségügyi dolgozó is érdekelt lehet, míg kártérítésnél csak az intézmény és a károsult

22. Eljárások egymás között • A beteg, ha elégedetlen a szolgáltatás milyenségével 15 különböző eljárást kezdeményezhet • Az egyes eljárások egymás mellett indíthatóak nem kell azokat felfüggeszteni, bár egyeseket (pl fegyelmit az etikai eljárás lefolytatásáig) célszerű • Polgári és büntető eljárás jelenleg nagyon eltérőt vizsgál, így felfüggesztés nem indokolt, talán célszerűbb előbb a szélesebb felelősségű polgári eljárást lefolytatni és csak azt követően a büntető eljárást a szakvélemény kavalkád elkerülése érdekében • Az egyes eljárások során nyert bizonyítékok a másikban felhasználhatóak, akár eltérő eredményt is elérhetnek pl büntető eljárásban a szakvélemény alapján az esély nem eredményez felelőséget, de a polgáriban igen

23. Vért vagy bért • Halálesetnél a büntető jogi felelősség inkább, ami elsődleges sértetti kívánság az eljárások a nyomozás során ilyen minősítéssel indulnak, de később a halál, mint minősítő körülmény általában oksági összefüggés hiányában nem kerül megállapításra. Ilyenkor megszüntetik az eljárást, pedig veszélyeztetés még megállapítható lenne • Egészségkárosodásnál elsődleges a kártérítési igény, ezért az ilyen tartalmú büntetőeljárás ritka • Bírósági ítélet szinte mindig veszélyeztetésről szól • Szülészet itt is vezető terület, de inkább a már említett típus-ügyek alakulnak ki klinikai szakmáktól függetlenül

24. Az egészségügy dönti el Az egészségügyi szolgáltatással összefüggő felelősség területén az elkövetkezendő öt évben két nagy kérdés lesz: a kártérítés összegszerűsége (Eu, közlekedési ügyek hatása,emelkedő kártérítés megoldás a hatékony felelősségbiztosítás) büntetőjogi felelősség, ahol vagy szélesedik az említett módon a felelősség vagy megmarad a jelenlegi szinten, illetve ha szélesedik kérdés annak mértéke Bűnbakból bűnbe-esők vagy Bűnbe-esőkből bűnbakok

25. Léphet-e a magyar egészségügy kétszer ugyanabba a folyóba, megtörténhet-e vele, hogy a szakmai felelősség, mint a polgári területen az elmúlt 18 évben, átfordul a büntetőjogi felelősségnél is, ahol azt könnyebben teheti meg, hiszen csak másolni kell a kártérítési területről?Köszönöm megtisztelő figyelmüket!