A női nemi szervek

1. A női nemi szervek Külső nemi szervek: szeméremdomb, kis- és nagyajkak, csikló.Belső nemi szervek: petefészkek, petevezetékek,/vagy méhkürtök/ méh, hüvely és a széles méhszalag.

2. Szeméremdomb A szeméremdomb zsírpárnája a nemi éréskor (a serdülőkorban) nyeri el végső kidomborodó, kiemelkedő alakját és jelenik meg a szőrzet is. A női nemi szőrzet felfelé éles határral végződik a szeméremdomb felett.

3. Szeméremajkak A szőrzet kétoldalt kiterjed a nagy szeméremajkakra is. A szőrzet szerepe a védelem. Ez alatt kissé beljebb húzódnak a finomabb bőrredőkből álló kis szeméremajkak. A nagy- és a kisajkak közötti redőben faggyúmirigyek nyílásai találhatók, amelyek ide ürítik a jellegzetes szagú váladékukat. A nagy szeméremajkak mögötti, a hüvely és a végbélnyílás közötti területet gátnak nevezzük. A gát bőre alatt található izomzat a hasüreg lefelé gyakorolt nyomását fogja fel, ezért fontos szerepet tölt be. A kis szeméremajkak között nyílik a hüvely külső nyílása. Ennek bemeneti részébe (ún. tornác) nyílnak a Bartholin-mirigyek kivezető csövei, melyek a hüvely síkosságát biztosítják. A hüvelybemenetben foglal helyet a rugalmas rostokban gazdag, bőven erezett, kötőszövetből álló lemez, a szűzhártya (himen).

4. Ennek alakja és nagysága rendkívül változó, s az első közösülés alkalmával általában kisebb-nagyobb vérzés kíséretében több helyen bereped. Előfordulhat az is, hogy vérzés nélkül kitágul, tehát a vérzés hiánya nem bizonyítja, hogy a nő nem volt szűz a nemi érintkezés előtt. Csikló A csikló a hüvelybemenet előtt foglal helyet, ahol a kis ajkak felül találkoznak. Benne barlangos testek találhatóak, amelyek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek, és csiklómerevedést okoznak. A csikló ilyenkor eredeti nagyságának akár ötszörösére is megnövekedhet. Magát a csiklót és a kisajkak felső részét nemi izgalmi zónának is szokás nevezni. A nők erotikus állapotát ennek a területnek az érintése fokozza. A csikló alatt közvetlenül a húgycső nyílása található.

5. Hüvely (vagina) A hüvely (vagina) 6-8-10 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt, simaizomzattal körülvett izmos falú, rugalmas cső. A cső falai összefekszenek és a nyálkahártyán sajátos baktériumok tejsavat termelnek, amely védelmet nyújt más baktériumok elszaporodása ellen.

6. A hüvely élettani feladata többszörös: 1. Közösülés alkalmával magába fogadja a megmerevedett hímvesszőt és a hüvelyben ritmikusan mozgó hímvessző a hüvelyfal dörzsölő hatására váltja ki a gerincvelői központban a magömlés ingerét. 2. A hüvelyen keresztül ürül ki menstruációkor a lelökődött méhnyálkahártya és a vér. 3. A megnyúló és kitáguló méhszájon, majd a hüvelyen áthaladva születik meg a magzat.A hüvely felső végén foglal helyet a méhnyak, a középen lévő méhszájjal. A hüvely redői a méhnyak előtt és mögött is egy-egy boltozatot képeznek. Közösüléskor a kilövellő ondó egy része részben ezekbe a boltozatokba, részben pedig közvetlenül a méhszájba kerül.

7. Méh (uterus) A méh lapított, körte alakú, kb. 10–11 cm hosszú, üreges, tömör falú szerv. A húgyhólyag és a végbél között helyezkedik el, mindenkori helyzete éppen ezért a hólyag és a végbél teltségi állapotától is függ. Fő részei: - méhtest (corpus uteri, és a - méhnyak (cervix uteri)

8. Fala három rétegű: • Az üregét a méhnyálkahártya az endometrium béleli • Falának legnagyobb részét a méhizomzat myometrium képezi. • Kívül a hashártya perimetrium borítja. • A méhnyak nyálkahártyájának mirigyei nyákszerű váladékot • termelnek, mely csap alakjában kitölti a méh nyákcsatornáját. • Bár ez a nyákcsap tömör, mégis átjárható a himivarsejtek • számára.

9. Petefészek (ovárium) A petefészek páros, zöldmandulához hasonló idomú és nagyságú, mirigyes szerv. A méh falához és a hashártyához is szalagok rögzítik. A petefészek állományát sejtszegény kötőszöveti állomány, illetve petefészek tüszők alkotják (folliculus), melyekben petesejt (oocyta) található. Ezek a tüszők termelik érésük során a tüszőhormont, majd a petesejt kiválása után a sárgatest-hormont.

10. A petefészekben a petesejt egy érési folyamaton megy át, és kialakul belőle és a körülötte lévő sejtekből az úgynevezett tüsző. Ez a tüsző termeli az ösztrogéneket, más néven tüszőhormonokat. Nagyjából a folyamat közepén a megérett petesejt kiszabadul a tüszőből (ez az ovuláció), és bejut a petevezetékbe. Ha ekkor találkozik a hímivarsejttel, megtermékenyül és beágyazódik a méhbe. Amennyiben nincs fogamzás, akkor a petesejt 2-3 nap alatt elpusztul.

11. Petevezeték, méhkürt(tuba uterina; salpinx) Páros, csőszerű kismedencei szerv, hossza mintegy 10-13 cm amely a széles méhszalag felső szélén a petefészek közvetlen környezetéből a méh üregébe vezet. A petesejt továbbításásra szolgál. Vége rojtozott, szinte ráfekszik a petefészek felszínére. Fala három rétegű, kívül a hashártya borítja, középen az izom, mely a perisztaltikus mozgást biztosítja, belülről nyálkahártya béleli. A tüszőrepedés (ovulatio) során apetfészekből kiszabadult petesejt ezen keresztül halad a méh ürege felé. hímivarsejtek (spermium) ebbe felhatolva termékenyítik meg a petesejtet

13. Menstruációs ciklus A méhnyálkahártya 22-35 napos ciklusban előkészül a pete befogadására. Ha megtermékenyítés nem következett be, ez az átalakult nyálkahártya a petefészekhormonok hatására 22-35 naponként vérzés kíséretében lelökődik és újraképződik. Ez a folyamat négy szakaszra osztható: 1. Havivérzés: 3-7 napig tart. Ezalatt összesen 100-200 ml váladék ürül, amelyből mintegy 50 ml a tiszta vér. 2. Regeneráció: 3-4 nap. Vérzés során kialakult „seb” begyógyulását jelenti. A fázis végére a nyálkahártya 1 mm vastagságú.

14. 3. Proliferációs fázis: 8-10 napig tart. Ideje alatt a nyálkahártya jelentősen megvastagszik, kiépülnek benne az erek és a mirigyek. A nyálkahártya mintegy 5-6 mm vastagságú. 4. Szekréciós fázis: 12-14 napig tart. A nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek, amelyek előkészítik a nyálkahártyát az esetlegesen megtermékenyült petesejt befogadására. A fázis végére a nyálkahártya vastagsága 8-11 mm. A petefészek ösztrogént és progeszteront termel. A petefészek hormontermelése a hipotalamusz szabályozása alatt áll, mégpedig úgy, hogy a hipotalamusz GnRH (serkentő hatású hormonokkal) révén irányítja az LH és FSH termelését az agyalapi mirigyben (hipofízis)

15. Rendellenes nőgyógyászati vérzések okai: • - Központi idegrendszer zavarai: • - Organikus agybetegségek (daganatok, fertőző betegségek, mérgezések…) • - Hipotalamus zavarai: GnRH elégtelenség… • - Hipotalamus diszfunkciói: elégtelen táplálkozás, túlzott fizikai aktivitás, stresszes helyzetek, PCOD, gyógyszer vagy kábítószer hatása… • Agyalapi mirigy zavarai • - Pszichogén okok: • - Akut érzelmi zavarok • - Anorexia nervosa (kóros soványság)

16. - Krónikus betegségek • - Éhezés, alultápláltság • - Endokrin zavarok: • - Pajzsmirigy alul- vagy felülműködése • - Mellékvese alul- vagy felülműködése • - Magas prolaktin szint • - Anyagcsere betegségek (vese és máj erede • - Nemi szerv eredetű: • - Veleszületett defektusok • - Korai menopauza • - Sebészi beavatkozás utáni • - „Érzéketlen petefészek szindróma” • - Daganat a petefészekben • - Vég-szerven lévő okok: részleges méheltávolítás, konizáció utáni szűkület… • - Élettani okok: terhesség szoptatás, menopauza

17. A nemi szervek rákos betegségek kialakulásának oka lehet: • Dohányzás, (a dohányzás egyértelműen egy olyan független faktor, mely növeli a méhnyakrák előfordulási valószínűségét) • Törekedjünk a biztonságos szexre, és ne váltogassák sűrűn a partnereiket. • - Életkor, (pl. a petevezetékrák általában a posztmenopauza időszakában alakul ki, a nők 50-60 éves kora között) • - Családi hajlam öröklődése, • - Genetikai mutáció.

18. Méh jóindulatú daganatai Méhizomdaganat (myoma uteri) A myoma uteri a női szervezet leggyakoribb jóindulatú daganata, közel a nők felénél alakul ki! A myoma tokkal körülvett, a méh simaizomszövetéből kiinduló jóindulatú daganat. Háromféleképpen helyezkedhet el a méhen belül: - A méh külső felszínén, a méh savós hártya borítása alatt, ezt hívják szubszerózus daganatnak. - A méh falában található az intramurális daganat. - A méh üregén belül, a nyálkahártyája alatt, ezt szubmukózus daganatnak nevezik. A myoma kialakulásának pontos oka nem ismert.

19. myoma tünetei: A myoma a nők nagy részénél nem okoz tüneteket. A tünetek megjelenése függ a myoma méretétől, lokalizációjától és attól, hogy a közeli medenceüregi szervektől milyen távolságban helyezkedik el. A nagyra nőtt myomák a következő tüneteket okozhatják: - Leggyakoribb tünet a vérzés - Nyomásérzés, - Hasüregi fájdalom, - Nyomásérzés a húgyhólyagban, gyakori, vagy éppen gátolt vizelés, - Székelés közben a végbélben érzett fájdalom, nyomásérzéssel együtt, A belső méhüreget deformáló myoma akár meddőséget, koraszülést is okozhat.

20. myoma diagnózisa: Elsődleges és legcélravezetőbb diagnosztikai eszköze az ultrahang, amellyel a hasüreget vizsgálják meg, s amely segít méretének pontos megállapításában, illetve más belső nemi szervi daganattól való megkülönböztetésében, pl. a petefészek daganat esetén. Az UH vizsgálatot kiegészíthetik a méhüregbe folyékony kontrasztanyag beinjekciózásával is (az eljárás neve: hiszterográfia). A kontrasztanyag segít még a szubmukózis daganat kimutatásában is.

21. Adenomyosis Jóindulatú növedék, melynek során a méh nyálkahártya borítása (endometrium) a méh izomfalában foltokban megjelenik. Általában idősebb nőknél fordul elő, UH képe a myomához hasonlatos, de nincs körülhatárolt tokja. Kialakulásának oka nem ismert. Feltételezhető, hogy korábbi, méhet ért trauma (pl. császármetszéssel szülés) szerepet játszik kialakulásában. Ritkán okoz tünetet, de előfordul fájdalmas menstruáció, erősebb vérzés, ciklusközi vérezgetés, fájdalmas közösülés. Diagnózisát mikroszkópos szövettani vizsgálattal állítják fel, de előfordul, hogy fizikai vizsgálattal és UH segítségével is meg tudják állapítani létezését. Jelenleg egyetlen hatékony gyógymódja a hiszterektómia, azaz a méh eltávolítása.

22. Endometriosis Az endometrium a méh belső felszínét borító szövet, a méh nyálkahártyája, amely havonta, a hormonok hatására, megvastagszik és leválik, menstruáció formájában. Ha ez a szövet a testben máshol található, ugyanez a folyamat megy végbe, viszont a levált szövet nem tud a testből eltávozni. Ezt az állapotot nevezzük endometriosisnak. Az endometriosis a nők mintegy 15 %-ánál fejlődik ki. A méhen kívül a sejtcsomók elszaporodnak, végül nagyobb daganatszerű képleteket képeznek. Az endometriózisos csomók leginkább a hasüregben fedezhetők fel, megtapadhatnak a petefészkeken, a petevezetőkön, a méhet függesztő szalagokon, a hüvely és végbél között, a méh külső felszínén, a méh vastag izomrétegében, a húgyhólyagban, a medence hashártyáján. Előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozásokban, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a hólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban, vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, az agyban és a végtagok ízületeiben is észleltek már endometriális csomókat

23. Méh rosszindukatú daganatai • - A petefészkekben igen sokféle rosszindulatú daganat alakulhat ki. Ezek döntő többsége cisztás mirigyrák adenokarcinóma. • A méh falának a rosszindulatú daganata a leiomyomasarcoma, a méh simaizomzatából indul ki. • - A méhnyakrák améhhüvelybenyúló, mintegy 3 cm hosszúrésze, melynekfeladata a méhüregfertőzéstőlvalóvédelme, a méhnyaknyáktermeléseés a spermiumokfelvezetése a méhüregbe, továbbá a méhbentermelődőmirigyváladékés a menstruációsvértávozásánakbiztosítása.

24. Belső felületét élénkpiros mirigyhám, míg a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám borítja. A méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásánál alakul ki. A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó rákos elfajulás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. Méhnyakrák alatt a szövetekbe behatoló (invazív) daganatot értjük. A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák fordulhat.

26. Humán Papillóma Vírus (HPV) • HPV az egyik leggyakoribb rettegést keltő melléklelete a rákszűrő vizsgálatoknak. A HPV rendkívül elterjedt kórokozó, mely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat a szervezet laphám-felületein, a kezeken, lábakon, a hangszalagon, a szájüregben és a nemi szerveken. • A humán papillómavírus voltaképpen nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja, amelyek csak a hámsejtek magjában képesek szaporodni. Eddig több mint 130 ismert típusát azonosították, melyeket számokkal jelöltek meg attól függően, mikor azonosították az adott típust. Mindre jellemző, hogy hámszövettel borított szerveket támadnak meg, és csak emberekben okoznak fertőzést.

27. Daganatot okozó képességük alapján három HPV csoportot különböztetünk meg: HR – magas rizikójú (nagy valószínűséggel rákot okozó): 16, 18**,31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68 NA – nem azonosított, vagy átmeneti kockázatú: 2a, 3, 7, 13, 26, 27, 28, 29, 30, 34, 40, 51, 53, 54, 61, 62, 69, LR - alacsony kockázatú (nem okoz rákot): 6, 11*, 40, 42, 43, 44, 55, Körül-belül 30 típus a nemi szervek tájékán, a genitális traktusban fordul elő, és ez a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző csoport. *A humán papillómavírus 6-os és 11-es típusa a genitális szemölcsök mintegy 90%-áért felelős.** A humán papillómavírus 16-os és 18-as típusa a méhnyakrák és a CIN 2/3-esetek több mint 70%-áért felelős.

28. Hogyan terjed a HPV? - A humán papilloma vírus szexuális úton terjed. A fogamzásgátló eszközök közül egyedül az óvszer csökkenti a fertőzés kockázatát, azonban még e védekezési módszer sem ad teljes biztonságot számunkra.- A HPV-fertőzés kockázata fiatalabb életkorban és gyakori partnerváltásnál magasabb, de nő a megbetegedés bekövetkezésének a valószínűsége orális fogamzásgátlás, tartósan meglévő méhszájseb, valamint a humán papilloma vírustól különböző nemi fertőzések, továbbá szexuális úton terjedő betegségek esetén. - A fiatalabb korosztály (18-29 éves nők) körében gyakoribb a hormonális fogamzásgátlás, éppen ezért e csoport magasabb kockázatnak van kitéve. Pontosan ezért javasolt még az aktív szexuális élet megkezdése előtt cselekedni és ellátogatni a nőgyógyászhoz.

29. A vírus ellen a leghatékonyabban HPV-szűréssel és méhnyakrák elleni védőoltással védekezhetünk, ugyanis a humán papilloma vírusnak nincsenek tünetei, a partner megfertőzése még tünetmentes állapotban is lehetséges. A ma Magyarországon forgalomban lévő HPV-vakcinák kizárólag a két leggyakrabban előforduló, magas rizikójú HPV 16 és HPV 18 vírusok ellen adnak védettséget. A vakcinák az említett típusú vírusok egyik burokfehérjéjét tartalmazzák, amely ellen az emberi szervezet nagy mennyiségű ellenanyagot képes termelni. Az ellenanyagszint hosszú ideig - várhatóan 15-20 évig - egyenletesen magas marad, és ez biztosítja a tartós hatást és a védelmet a HPV 16 és 18-as típusú vírusok ellen.

30. - Az oltás azonban NEM helyettesíti a rutinszerű méhnyakrákszűrést, a rendszeres méhnyakrákszűrés továbbra is nagyon fontos.- A vakcina nem véd a genitális, vagyis a nemi szervek környékén elhelyezkedő, szemölcsöket okozó, alacsony rizikójú kategóriába sorolható HPV-típusok, valamint más szexuális úton terjedő fertőzések ellen sem.Mikor érdemes beoltatnom magam HPV ellen? A HPV elleni védőoltás megkapásának legmegfelelőbb időpontja a tinédzserévek eleje, az aktív nemi élet megkezdése előtti időszak.

31. Hogyan történik a HPV elleni oltás? A HPV elleni oltóanyag három részből, három adagból áll, amelyből az első beadása után egy hónapnak kell eltelnie a második oltásig, majd ezt követően öt hónapot kell várni a harmadik injekcióra. Tehát a folyamat körülbelül hat hónapot ölel fel, ahol kritikus fontosságú a határidők betartása. A vakcinát gyártó gyógyszercégtől függően a védettség eléréséhez szükséges idő lerövidülhet négy hónapra. Azoknak a személyeknek, akik megkapják az első oltóanyagot, javasolt a három részből álló teljes oltási sorozatot beadni. A három oltással akár 15-20 évig is aktívan működik az oltóanyag a páciens testében, ezáltal véd a humán papilloma vírus 16 és 18-as típusa elleni fertőzéstől. Ne felejtsük el, hogy a HPV elleni oltástól függetlenül minden esetben szükség van a rendszeres méhnyakrákszűrésekre.

32. - A HPV- fertőzések 90 %-a immunválaszunk segítségével 2 év alatt meggyógyul, így a kezelések célja az immunrendszer megerősítése. - A fertőzöttek 5-10%-ánál tartós fertőzés alakul ki, amelynek következtében jönnek létre pl. a nemi szervek és azok környékén lévő szemölcsök, amelyek azon túl, hogy nagyon kellemetlenek, időnként fájdalmas elváltozások, még lelkileg is rendkívül megterhelik az egyént. Ilyen a méhnyak hámsejtjeinek abnormális növekedése, de még nem rosszindulatú elváltozása is. - A tartós fertőzés több év alatt, rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet.

33. Méhnyakrák szűrése Hüvelyváladék A nők esetében a fertőzés első jeleit általában méhnyakrák szűrő vizsgálata mutatja ki. Ez egyszerű, szinte fájdalommentes vizsgálat. Az orvos a rákszűréskor a méhszájon bármilyen elváltozást lát, elvégzi a kolposzkópos vizsgálatot. A kolposzkóp binokuláris nagyító készülék, 8-32 szeres nagyítás, melyben fényforrás van a jobb látási viszonyok elősegítésére. Felismerhető a vizsgálattal a méhszájon lévő elváltozások: - gyulladás - hámhiány - kóros-hám - jó- és rosszindulatú daganatok.

34. A vizsgálat alkalmával 3 %-os ecetsavval, majd lúgoldattal ecsetelik be a méhszáj (porció) felszínét, ez megkönnyíti a korismézést, és elősegíti a korai, sikeres kórszövettani vizsgálatot próbakimetszés útján. A hüvelyváladékot tiszta tárgylemezre kenjük, vatta pálcával, vagy fémruddal. A kenetben festés után mikroszkóppal látható a különböző kórokozók (baktérium, gomba protozoonok), illetve a fiziológiásan is jelenlévő lactobacillus (Döderlein pálcikák). Hüvelykenet tisztasági fokai: I-II tisztasági fok: Nincs korokozó és a Döderlein pálcikák láthatók. III-IV tisztasági fok: Döderlein pálcikák eltűnnek lés helyettük baktériumok, gombák és Trichomonas láthatók.

35. Cytológiai vizsgálatnál a levett váladékot tárgylemezre kenve éteres, alkoholos oldatban fixáljuk. Ez a Papanicolau féle festés. Mikroszkóppal láthatóvá válnak a felületről letörölt sejtek. Az eredmény többféle lehet: P0: a minta nem értékelhető, szükséges megismételni a mintavételt P1: a citológiai eredmény ideális egészségi állapotot mutat P2: a citológiai eredmény jó, a legtöbb szexuálisan aktív nőnek ilyen eredménye van P3: a citológiai eredmény enyhén kóros, gyuklladásos elváltozást P4-P5: a citológiai eredmény méhnyakrákot mutat

36. Nagyon fontos, hogy a kenet ne csak laphámot, hanem hengerhámot is tartalmazzon. Közel 100%-ban a cc. A határfelületről indul ki. HPV infekciónál el kell végeztetni a tipizálást, gineco-cytológiával: CIN I: enyhe dysplasia (vagy szerv helytelen fejlődése) CIN II: középsúlyos CIN III. conisatio (kimetszés) (CIN=cervicalis intraepithalias neoplasia (daganatképződés))

37. Méhnyakváladék vétele bakteriológiai tenyésztéshez úgy történik, hogy a hüvely feltárása után a porciót golyóstamponnal letöröljük és steril kémcsőbe helyezett fémpálcára csavart vattával (D-cső) váladékot veszünk a méhnyakból, majd a pálcikát visszahelyezzük a steril csőbe. • Pszichés ártalom: • Testi, - lelki ártalom • Betegségtől való félelem • Családtól, munkahelytől való elszakadás • Szorongás • Beavatkozástól való félelem • Szeretet, gondoskodás hiánya • Megrendült, elveszett hit a gyógyulásban • Stb.