I . ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL

1. I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL Mire jó a számítógép? Ismerkedés a számítógéppel Számítógép-használati rend A számítógép részei Tárak Nyomtatók Dolgozat

2. I. Ismerkedés a számítógéppel Mire jó a számítógép?

3. Állomány (fájl): a feldolgozandó adatokat ebben tároljuk • Alkalmazás: adatfeldolgozást végző program • Felhasználói szoftver: azok a programok, utasítássorok, melyek valamilyen feladat megoldására alkalmassá teszik a számítógépet

4. Jogtisztaság • Azok a programok jogtiszták, melyekről igazolni tudjuk, hogy rendelkezünk a felhasználás jogával.

5. Jogtisztaság bizonyítása • Ha eredeti installációs anyaggal rendelkezünk. • Visszaigazolt regisztrációval. • Licenccel. • Vásárlás számlájával.

6. Felhasználói szoftver vásárlásakor mit kapunk? • Telepítőlemez(eket) • Kézikönyvet • Regisztrációs kártya (a gyártónál bejegyeztetjük vele a vásárlást)Miért éri meg? • Felhasználói támogatás miatt (help) • Módosításokat, fejlesztéseket ingyen kapunk. • Az újabb verzió vásárlásakor kedvezmény

7. A szg. alkalmazási területei • Szövegszerkesztés • Adatbázis-kezelés • Táblázatkezelés • CAD (Computer Aided Design) • Játék • Stb.

8. KutatásMi a különbség köztük? • Kereskedelmi szoftver • Shareware szoftver • Freeware szoftver • Public domain szoftver

9. A számítógép részei

10. A témához kapcsolódó érettségi tétel: 6. Neumann-elv. A személyi számítógép részei.

11. Neumann elvek • A szg. legyen teljesen elektronikus • Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen • Kettes számrendszert használjon • Az adatok és a programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek • A szg. Legyen univerzális (Turing-gép)

12. Turing-gép Alan Turing (1912-1954) 1936-ban leírta egy olyan szg. Matematikai modelljét, mely mint legegyszerűbb lehetséges univerzális szg.-automata véges matematikai és logikai problémát tud megoldani.

13. A szg. részei • Gépház-perifériák • Alaplap (integrált áramkör, chip) • Processzor (órajel) • Billentyűzet (ASCII) • Egér • Monitor

14. KUTATÁS Minden, amit tudni érdemes a • Processzorról • Billentyűzetről • Egérről • Monitorról

15. TÁRAK

16. Az adattárolás alapfogalmai • Bit:(binarydigit =bináris számjegy) az információ alapegységeértékei: 0 (hamis), vagy 1 (igaz) • Byte: 8 bites tárolási egység1 byte=8 bit

17. Bináris prefixumok

18. Tárak típusai • Memória /Operatív tár • Háttértárak • Floppy • Merevlemezes tár • Szalagos tároló • Optikai tárolók • DVD

19. Operatív tár RAM ROM PROM EPROM FLASH ROM • SRAM (PB SRAM) • DRAM Csatolás szerint: • SIMM • DIMM

20. RAM=Random Access Memory(véletlen hozzáférésű memória) • A gép kikapcsolásakor elveszti tartalmát • Tartalma akárhányszor újraírható és olvasható • Tárolórekeszei közvetlenül címezhetők • Egy elemi memóriacella egy byte-nyi jelet tárol • Két fajtája van a statikus-, és a dinamikus RAM-ok

21. SRAM (statikus RAM) • Nem igényel folyamatos frissítést, az egyszer beírt jel a feszültség megszűnéséig megmarad • Egy memóriacellát 8-30 nsec alatt lehet elérni(másodpercenként kb. 60 milliót) • A bitek kis billenőkörökben tárolódnak (állapotuk felülírásig vagy az áram megszűnéséig megmarad)ac • Nagy a helyigénye a chipeken, így főleg gyorsítótárakban (cache-memory) alkalmazzák, ahol a tárolási kapacitás néhány száz kB • Leggyorsabbak a PB SRAM-ok (PipelinedBurstStatic RAM=adatcsatornás csoportos statikus memória): 4-8 nsec elérési idő

22. DRAM (dinamikus RAM) • Olcsóbb az előállítása, mint az SRAM-oknak • Kis kondenzátorokban tárolják a jeleket, így tartalmát folyamatosan újra ki kell olvasni és újra kell írni • Kicsit lassabbak-60-80 nsec elérési idő

23. Memóriamodulok csatolása • SIMM (SingleInlineMemoryModule): 72 érintkezős, 32 adatbites, 8/4 foglalat hozzá az alaplapon • DIMM (DualInlineMemoryModule): 168 érintkező, 64 bites, 2/4 foglalat

24. ROM (Read-OnlyMemory) • Kikapcsolás után is megtartja a jeleket • Tartalma nem írható át tetszőlegesen • Azokat a programokat égetik bele, amik a szg. Indulásakor és működésekor feltétlenül szükséges • Fajtái:PROM (ProgrammableRead-OnlyMemory), EPROM (ErasableProgrammableRead-OnlyMemory) • FLASH ROM

25. Háttértárak Mágneses tárak Optikai tárak CD DVD • Floppy • Merevlemez/ winchester • Mágnescsík(hitelkártyán, beléptető kártyákon stb.) • Stremer

26. Papírusztekercs vagy DVD? JOG: Elsőrendű és másodrendű bizonylat

27. Nyomtatók fejlődése • Hagyományos írógép (mechamikus) • Elektromos írógép • Mátrix nyomtató • Tintasugaras nyomtató • Lézernyomtató

28. Nyomtatók fő paraméterei • Az egy hüvelykre kinyomtatható pontok száma: dpi (dot per inch, 1 inch=2,54 cm),latinuldigitus; németülZoll (ejtsd: coll); angolul inch (ejtsd: incs) • oldal/ perc • Ppi=festékpont per inch

29. Mátrixnyomtatók jellemzői • 9 tűsek: 72 dpi, majd 144 dpi • Tű+ festékszalag • Ma 24 tűsek, 12-12 tű két oszlopban (360 dpi) • Zajos a tűket mozgató tűágyúk miatt • Alacsony ppi ( a lézernyomtatók dpi-je közel azonos, mégis szebb a lézernyomat) • Leporellóra nyomtat

30. Tintasugaras nyomtatók • Festékcseppeket lő ki • A nyomtató feje 50-60 festékkamrát tartalmaz • Nyomtatás: a festékkamra összenyomásával vagy a tartály hirtelen felmelegítésével • Kb. 360 dpi a minősége • Soronként nyomtat

31. Lézernyomtatók A fénymásolóhoz hasonlóan működik Oldalanként nyomtat Szelénhengerrel működik A festékport ráégetik a papírra (a kijövő papírlap meleg) 4-6 oldal/ perc, 300 dpi A drágábbak: 30-40 oldal/ perc, 1200 dpi

32. Nyomtatók kijelzései • POWER (zöld led) • ON LINE • PAPER OUT • LOAD • EJECT • MÁTRIXOKON: LF (LINE FEED), FF (FORM FEED)

33. Mire nyomtatunk? • Leporelló (2000 lap) • Egyes lap • 1 ív=A0-ás lap, félbehajtva A1-es, azt félbehajtva A2-es, félbehajtva A3-as… • Az írógéplap az A4-es (297 mm×210 mm)

34. Papír tömege • 1 négyzetméternyi papír tömege • Kutatás: Nyomtatók és üzemeltetésük ára