A szókészlet tagolódása, rétegződése

1. A szókészlet tagolódása, rétegződése

2. A szókészlet követi vagy éppen előidézi a társadalommal együtt mozgó nyelv változásait. • Két osztályozási szempont: • Diakron:a szavak eredetét, születését, a szókészlet fejlődéstörténetét vizsgálja. • Szinkron:a mindenkori adott szókészlet rétegzettségét a szavakat használó embercsoportok hovatartozása szerint alakítja ki.

3. a területi-földrajzi hovatartozás alapján kialakított szókészleti réteg  a tájnyelvi szavak, a regionalizmusok • a társadalmi csoportnyelvi szókészleti réteg  a szociolektusok • tudományágak, szakmák terminológiája, szakszókincse: fékhenger, kúpkerék, perselyez (autószerelés); diópánt, falc, holkergyalu (asztalosság), metafora, szinekdoché, ütemkiegyenlítődés (irodalomtudomány). • a társadalomban sajátos helyet elfoglaló kis csoportok szókészleti rétegei  diáknyelv, kaszárnyanyelv, zsargon, argó, jassznyelv

4. A szókészlet eredet szerint rétegei • A gondolkodás differenciálódásával egyenes arányban nőtt és nő a szókészlet nagysága, (esetleg: a szavak számának növekedésével együtt fejlődött a gondolkodás). • Egy ősi szókészlet-magra fokozatosan rakódtak és rakódnak új és új szókészleti rétegek. • A nyelvtörténet négy jelentős réteget különít el: • a) ősi alapnyelvi réteg • b) belső keletkezésű szavak • c) jövevényszavak • d) idegen szavak

5. Az ősi alapnyelvi réteg • ezek aszavak adják nyelvünk szókészletének sajátos arculatát • 1000–1200-as nagyságrendű réteg • szerepe jelentős  a mindennapi élet legalapvetőbb fogalmai tartoznak ide • rokonságnevek: apa, nő, feleség; • természeti jelenségek: ég, éj, ősz; • állatnevek: fecske, hal, lepke; • közhasznú szavak, lakásrészek, elemi cselekvésű igék, személyes névmások • használatuk gyakori, és gazdag a szócsaládjuk (számos képzett és összetett szavakat hozunk létre belőlük) • Pl.: szem: szemel, szemlél, ökörszem, stb.

6. Belső keletkezésű szavak • a szóképzés és a szóösszetétel a szóalkotás legfontosabb módjai • Képzés: szív + (e)s → szíves; szem + telen → szemtelen. • Összetétel: szív + kamra → szívkamra; lát + cső → látcső. • Ritkább szóalkotási módok: • szóelvonás: kapál → kapa; nagymosás → nagymos • rövidülés: laboratórium → labor • szóvegyülés: citrom + narancs → citrancs; csupa + kopasz → csupasz • népetimológia: nyugdíj → nyögdíj • A szóteremtés a „semmiből” létrehozott szavakat eredményez. Ezek a hangutánzó, illetve hangulatfestő szavak: andalog, szöszmötöl, hess.

7. Jövevényszók • a nyelvbe kívülről, más nyelvekből bekerült szavak rétege • ez a kölcsönzés annyira régi, hogy jövevényszavaink idegen eredetét csak az etimológia tartja nyilván • a toldalékok gazdagsága révén beépültek a magyar nyelvbe, a köznyelvi tudatban már magyar szavakként élnek • Közöttük időbeli eltolódások vannak, attól függően, hogy a „kölcsönző” néppel, nyelvvel a magyarság milyen időszakban került kapcsolatba.

8. nagyon régiek  az iráni eredetű szavak: tej, vaj, tehén; • a török jövevényszavaknak két időbeli rétege van: • a honfoglalás előtti korból: bika, borjú, tyúk, sarló, kéve • a későbbi átvételek a honfoglalás utániak, egyesek a török hódoltság idejéből származnak: basa, aga, betyár, kaszab(ol), korbács • a szláv nyelvekből átvett szavak szintén a honfoglalás előtti kortól származhatnak egészen napjainkig • az államigazgatással, a kereszténységgel kapcsolatos szavak: király, megye, kereszt, szent, pap, karácsony; • a családi élet, lakberendezés szavai: cseléd, unoka, pince; • a földművelés állattartás köréből való szavak: zab, szalma, asztag, málna. • német jövevényszavak  a városias életmód, illetve a hadi élet kifejezései: lant, farsang, kastély, polgár, ostrom, pisztoly.

9. Idegen szavak • kölcsönzéssel átvett szavak • megőrizték idegen „kívülálló” jellegüket • az idegen szó használható, ha: • nincs magyar megfelelője, és a társadalom számára fontosfogalmat jelöl: film, alumínium, norma, vitamin • nincs magyar megfelelő és széles körben ismert, bár nem fontos fogalmat jelöl: bár, sanzon, sláger • jelentésben, hangulatában eltér a magyar megfelelőtől: náció ≈ nemzet; akta ≈ ügyirat; klinika ≈ kórház • magyar megfelelője nehézkes, pontatlan: energia, profit, antikvitás • használatának hangulat- és környezetidéző ereje van, műveltségszó: tajga, szamovár, trojka • köztes esetek: az idegen szó használata megengedett, bár nem kötelező: autó ≈ gépkocsi; patika ≈ gyógyszertár; probléma ≈ kérdés • A mai magyar nyelvre legnagyobb hatást az angolszász eredetű idegen szavak gyakorolják.

10. Állandóság és változandóság a szókészletben • Egy adott korban a nyelv egységét egy viszonylag állandó szómennyiség biztosítja. • Az időben változó nyelvnek legmozgékonyabb összetevője a szókészlet. • A mennyiségi változás két véglete: • az archaizmusok  az elavuló, kipusztuló szavak: dézsma, bakó, kopja • a neologizmusok  az újonnan bekerült szavak: műhold, internet, betűreklám

11. a szavak elavulása, új szavak keletkezése, bekerülése mellett jelentős a nyelvváltozatok közti kölcsönhatás miatt bekövetkező belső mozgás • főként a kiegészítő, peremszókészleti rétegek felőli hatás következtében állandóan bővül, gazdagodik a köz- és irodalmi nyelv szókészleti rétege