Környezetkárosító támogatások a magyar költségvetésben

1. Környezetkárosító támogatások a magyar költségvetésben Konferencia 2004 szeptember 2-3 Budapest Ungvári Gábor MAKK - Magyar Környezetgazdaságtani Központ

2. A vizsgált terület:a vízfelhasználás szabályozása • A vízkészlet járulék • Amiről nem lesz szó: (a csövek), azaz az (ivó)vízszolgálatás szélesebbkörű árképzése • A VKI a díj szabással külön nem foglakozik. Környezeti és készletgazdálkodási költségekről beszél az infrastruktúra megtérülésén túl.

3. Mi az összefüggés vízkészlet felhasználása és a környezet között? • Módosítja a természetes vízkörforgást - társadalmi és ökológiai célú felhasználás harmóniája vagy konfliktusa • A kapcsolat az ökológiai szolgáltatások volumenén keresztül jelentkezik (Millennium Ecosystem Assessment) • Módosítja a jövő generációk rendelkezésére álló készleteket

4. Kérdések: • A szabályozórendszer ösztönöz-e a takarékosságra? • Érvényesíti-e a készletek fenntarthatóságának szempontjait? • Mennyire eredményes abban, hogy a készletek társadalmi és ezen belül gazdasági szempontból a legnagyobb hasznot hajtó tevékenységek számára legyenek biztosítottak?

5. Magyarország víz felhasználása • Megkülönböztetendő: ivóvíz, mezőgazdasági, energetikai felhasználás • A felhasznált mennyiség csökkenése megállni látszik • A felhasználás víztípusok szerinti szerkezete nem előnyös - a legszűkebb készlettípusok súlyának növekedése • Akut térségek, ahol a felhasználás meghaladja a pótlódást

6. A felhasználás jogi keretei • Hatósági jellegű és szabályozó jellegű eszközök • Vízkészletjárulék, minden vízfelhasználásra • VKJ mentességek: • 500 m3 éves felhasználás alatt, • különféle védekezési célok, • ökológiai célú vízhasználat felszíni vízből • ha a technológiai előírások 50%-nál magasabb ivóvíz felhasználást írnak elő

7. Alapszorzó és differenciálás • VKJ = "V" (m3) x "A" (Ft/m3) x "m" x "g” • a) A "V" az igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség. • b) Az "A" alapjárulék • c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám "m" értéke: nem mért vízhasználat esetén: 2,0, mért vízhasználat esetén: 1,0. • d) A használat és a készlet jellegétől, függően módosító "g" szorzószám

8. Alapdíj szorzó • az összes díjbevétel nagyságrendjét határozza meg; 2002 7,1 Mrd Ft • Ft/m3 : 1,5 (1999); 1,9 (2002); 3,4 (2004) • a díjbevétel megoszlása: a fele az energetikai szektor befizetése • ebben a fiskális és a készletgazdálkodói érdekek konfliktusa van jelen • 2002 után jelentős alapdíj emelés (26%, 42%)

9. Differenciálás

10. Készlettípus, minőség és felhasználási cél szerint • Készlettípus szerint nem differenciál kellő mértékben ahhoz, hogy módosítson az előnytelen szerkezet kialakulásán • A visszapótlódás időhorizontjából adódó bizonytalanságot nem jeleníti meg • A lakossági fogyasztás, nincs differenciálás készlet típus szerint, ez a csoport a felszín alatti vízkészletek legnagyobb fogyasztója • Nincs differenciálás a lakossági mennyiségre

11. Felhasználás szerinti differenciálás • Tükrözi a hazai vízkészleteink sokrétűségét • Eset és nem vízrendszer szempontú különbségtételek • Keverednek a hidrológiai és a gazdaság (szociál) politikai szempontok • Megalapozott-e a készlet szabályozás kapcsán más szempontok érvényesítése

12. A differenciálással kapcsolatban felvethető kérdések • A készletek nem különíthetőek el a felhasználási cél szerint. • A szabályozó számára sincs információ a hatékony allokációt biztosító díjról • Díj vagy ár? • Termelési tényező, hozzájárul gazdasági értékteremtéshez, a piac beárazza • Hiányzó intézményi keretek

13. A differenciálással kapcsolatban felvethető kérdések • Kieső közösségi bevételek. (Teljes díjkedvezmény 2,2-4,7 Mrd Ft 2002-ben) • A differenciálás miatt nem közvetít információt az erőforrás felhasználás más tevékenységek esetén elért hatékonyságáról • Az alacsony (kedvezményes) díj nem ösztönöz takarékosságra • Járadékszedés? Ösztönzés a mennyiség növelésére.

14. Megfelelő-e a díj? • Nagysága? Alacsony részarány a víz árában • A díj nemzetközi összehasonlításban átlagos, inkább alacsony (összevetés a tanulmányban) • Differenciálás mértéke? • Nagyobb szórás indokolt lenne a készletek szűkösségének közvetítésére • Differenciálás szabályai? • A felhasználás hidrológiai hatásain alapuló megkülönböztetések

15. Nem kezelt kérdések - környezeti költség? • Az ökológiai rendszerfolyamatokkal harmonizáló felhasználásra nincs ösztönzés, vízkészlet és vízháztartás közötti különbség • Használat és elhasználás közötti különbségek hiánya (kivéve visszasajtolás) • Víz bőséges és szűkös időszakok közötti különbségtétel hiánya (csak védekezés) • Aszály esetén mentesség - nem közvetíti a rendszerszinű érdekeltséget az extenzívebb, vízmegtartást is szolgáló területhasználat fenntartására

16. További kérdések • Mit kell közvetítenie a felhasználók felé? (Helyi vagy globális szűkösséget?) • A megfelelő mennyiségeket mérjük-e? Mezőgazdasági vízfelhasználás 400-700 millió m3/év, mezőgazdasági vízkivétel 1600-1700 millió m3/év • Virtual Water koncepció - a nemzetközi kereskedelmi tevékenység implicit víz szükséglete - nettó hazai víz export, szántóföldi növények 4 km3/év, állati termékek 1 km3/év (IHE-Delft, Value of water research report series No 13)

17. Köszönöm figyelmüket