A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI

1. A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI

2. A takarmányok emészthetősége • A takarmányok táplálóanyagait az állati szervezet nem tudja teljes egészében megemészteni. • oka, hogy a táplálóanyagok bizonyos részei az állati szervezet enzimjei által bonthatatlanok • emészthetőnek a táplálóanyagok azon részét tekinthetjük, amelyek az emésztés során felszívódásra alkalmas vegyületekké bomlanak le. • csak az emészthető táplálóanyagok használhatók fel létfenntartására, növekedésre, termékek előállítására. • A fel nem szívódott anyagokat a szervezet a bélsárral kiüríti. • A takarmányok emészthetőségét állatkísérletekkel közvetett módon állapítják meg

3. Emészthető táplálóanyag • emészthető táplálóanyagtartalom = takarmánnyal elfogyasztott táplálóanyag - bélsárral ürített táplálóanyag • az állat által elfogyasztott, valamint a bélsárral kiürített táplálóanyagok különbsége

4. Emésztési együttható A kísérleti szakaszban pontosan mérjük az elfogyasztott takarmány és az ürített bélsár mennyiségét. T-B Emésztési együttható (%) = -------------- x 100 T ahol T = takarmánnyal felvett táplálóanyag B = bélsárral ürített táplálóanyag

5. A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők I. (állattól függő) • Az állatfaj: az egyes állatfajok emésztőkészülékének eltérő anatómiai felépítésével és működésével magyarázható. Pl.: kérődzők több rostot tudnak emészteni a bendőmikrobáknak köszönhetően • Az állat fajtája és egyedisége • Az állat kora A fiatal kérődző állat, amíg a bendő működése, a mikrobás emésztés nem indul meg, együregű gyomrú állatnak számít. Kifejlett korban az életkor mindaddig nem befolyásolja az emésztést, amíg az állat fogazata jó állapotban van.

6. A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők II.(állattól függő) • A felnevelés A fiatalon tömegtakarmányhoz szoktatott egyedek kevésbé igényesek a takarmány minősége iránt és jobban emésztik a táplálóanyagokat, mint intenzíven, koncentrált takarmányokon nevelt társaik. • Az egészségi állapot A lázas betegség, a gyomor- és bélhurut, a gyulladás, a bélhámelfajulás és más betegségek erősen csökkentik az emésztést

7. A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők III.(takarmány függő) • A nyersrost tartalom A magas rosttartalmú takarmánynövények sejtfalai kemény burkot képeznek a sejt körül. A táplálóanyagok nehezen és csak kis részben szabadulnak ki. A rosttartalom 1%-os növekedésével 1,5—2,5 %-kal csökken a szervesanyag emésztése a sertés és a baromfifajoknál. • A táplálóanyagok aránya A jól kiegyensúlyozott adagban valamennyi táplálóanyag emésztése jobb, mint az egyoldalú takarmányban. A legfontosabb a megfelelő energia-fehérje arány, illetve a megfelelő zsírtartalom

8. A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV. • A takarmány étrendi hatása • Étrendi hatáson a takarmánynak az emésztésre, a gyomor- és bélperisztaltikára, a bélsár konzisztenciájára, ezen keresztül az állat közérzetére és egészségi állapotára gyakorolt hatását értjük. • A takarmányok lehetnek • jó étrendi, • hashajtó- (laxáns), • dugító- és • felfúvó (puffasztó) hatásúak. • A takarmányok előkészítése • A táplálóanyagok emésztését a takarmányelőkészítő eljárások egy részével javíthatjuk. A takarmányok előkészítésének más is lehet a célja (pl. a takarmány ízének javítása, takarmányfelvétel növelése, homogenizálás lehetővé tétele stb.). • pácolás • szecskázás, • darálás • puffasztás, • pelyhesítés és • extrudálás. • A hőkezelés az extrahált szójadara esetében lebontja a tripszininhibitort, így a szója emészthetősége javul.

9. A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV. • Takarmányváltoztatás • A megszokott összetételű takarmányadag meghatározott bendő- és bélmikroflórát alakít ki. Hirtelen bekövetkezett nagymértékű takarmányváltoztatáskor bélsárpangás vagy hasmenés is felléphet.

10. A takarmányok táplálóértékének kifejezése • Naturális takarmányegységek • Szénaérték: • azt fejezte ki, hogy a vizsgált takarmányból mennyire volt szükség ahhoz, hogy a hízóökrök testtömeg-gyarapodása azonos legyen az egységnyi mennyiségű réti széna etetésével elért testtömeg-gyarapodással. • Abrakegység: • széna helyett 0,5 kg árpa és 0,5 kg zab keverékét használták egységként

11. A takarmányok táplálóértékének kifejezése II. • Nettó energiára alapozott takarmányértékelési módszerek: • A keményítőérték: • egy olyan viszonyszám, amely kifejezi, hogy valamely takarmány 1000 grammjában lévő összes táplálóanyag hány gramm keményítővel termel azonos mennyiségű testzsírt, ha azt az életfenntartó szükségleten felül etetjük. • energetikai takarmányértékélési rendszer

12. Az energetikai takarmányértékelési rendszer • A felvett és a szervezetből távozó energia mérése és összevetése adja az energiamérleget, amely az állati szervezetben zajló energetikai folyamatok egyenlegét fejezi ki. Ezen változások összessége az un. energiaforgalom. • Az energia mérésére szolgáló egység a joule (J)

13. Az energetikai takarmányértékelési rendszer II. • Az energiaátalakulás folyamata az állatban

14. Egyes állatfajok takarmányainak kifejezése az energetikai takarmányértékelésben • a sertés-, a ló-, és a nyúltakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki. • a baromfitakarmányok energiaértékét metabolizálható energiatartalommal (ME) mérjük. (Az emészthető energiatartalom elvileg a baromfifajoknál is alkalmas lenne a takarmányok energiaértékének kifejezésére, de a baromfifajok kloákájában a bélsár és a vizelet keveredik, ezért nem lehet pontosan megállapítani az emészthető energiatartalmat.) • a kérődzők takarmányainak energiaértékét a nettó energiatartalommal (NE) mérjük. • életfenntartási (NEm), • tejtermelési (NEl), • testtömeggyarapodási (NEg) nettó energiát különböztetünk meg attól függően, hogy az állatok milyen célra használják fel a takarmány energiáját.

15. A takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányai • Energia-fehérje arány: • kifejezi, hogy egy MJ energiára hány gramm nyersfehérje jut. • Fehérjekoncentráció (fehérje %): • kifejezi, hogy a takarmányban lévő fehérje hány százaléka a takarmány szárazanyagtartalmának vagy 1 kg-jának • Energiakoncentráció: • kifejezi, hogy a takarmány vagy a takarmányadag 1 kg-jára (vagy 1 kg szárazanyag-tartalmára) mennyi energia jut.

16. A takarmányok értékesülésének mutatói I. • A takarmány-értékesülési mutatók folyamatos figyelemmel kísérése lehető­vé teszi, hogy a takarmányértékesítést zavaró tényezőket idejében észrevehessük és gyorsan kiküszöbölhessük.

17. A takarmányok értékesülésének mutatói II. • fajlagos takarmányfelhasználás (takarmányértékesítő képesség): • Egységnyi mennyiségű állati termék előállításához felhasznált takarmány mennyisége

18. A takarmányok értékesülésének mutatói III. • energiaértékesülési százalék (transzformációs hányados): • kifejezi, hogy az állati termék energiatar­talma hány százaléka az elfogyasztott takarmány energiájának

19. A takarmányok értékesülésének mutatói IV. • fehérjeértékesülési százalék: • kifejezi, hogy az állati termék fehérjetar­talma hány százaléka az elfogyasztott takarmány adag fehérjetartalmának