270 likes | 384 Views
Nitrogén vizes környezetben. Dr. Fórizs István. Nitrogénizotópok gyakorisága. 14 N=99,6% 15 N=0,36% Dúsulási tényező ka = kiindulási anyag, t = termék ε t-ka = (R t /R ka -1)1000 [‰] Ha kicsi a ‘ka’ koncentrációja, vagy kicsi a frakcionáció, akkor ε t-ka ≈ δ t - δ ka.
E N D
Nitrogén vizes környezetben Dr. Fórizs István
Nitrogénizotópok gyakorisága 14N=99,6% 15N=0,36% Dúsulási tényező ka = kiindulási anyag, t = termék εt-ka = (Rt/Rka-1)1000 [‰] Ha kicsi a ‘ka’ koncentrációja, vagy kicsi a frakcionáció, akkor εt-ka ≈ δt - δka
Biológiai közbenjárás (baktériumok) • Az élőlények mindig a kisebb energiájú kémiai kötéseket bontják szívesebben (14N). • Következmény: a produktum izotóposan minding könnyebb, mint a visszamaradó anyag. • NH4+→ NO3+ (δ15NNH4> δ15NNO3) • NO3+→ NH4+(δ15NNO3> δ15NNH4)
Átalakulási folyamatok N2 megkötés • Természetes N2 megkötés 90-130 Tg/év. • Mesterséges N2 megkötés 140 Tg/év. • Rendszerint elhanyagolható a frakcionáció. • Távlatok??
Átalakulási folyamatok Asszimiláció N-tartamú vegyületek (ammónium, nitrit, nitrát) beépülése szerves anyagba • Biológiai folyamat • Rendszerint elhanyagolható a frakcionáció.
Átalakulási folyamatok Mineralizáció (ammonifikáció) Szerves N-ből ammónium keletkezik • Biológiai folyamat • Rendszerint elhanyagolható a frakcionáció.
Átalakulási folyamatok Nitrifikáció Ammónium átalakulása nitráttá • Több lépéses biológiai folyamat • Oxidatív (aerób) környezet (pl. talaj) • (Vegyérték -III → +V) • Jó közelítésben: 1 O atom légköri, 2 O atom vízmolekulából. • Frakcionáció: εNO3-NH4 = -12 — -29‰. • !!Ammónia-szökésnél előfordulhat: δ15NNO3> δ15NNH4 kezdeti
Átalakulási folyamatok Denitrifikáció Nitrát redukciója • Biológiai folyamat (ált. Thiobacillus denitrificans) • Reduktív környezet NO3- + 5/4CH2O → 1/2N2 + 5/4HCO3- + 1/4H+ + 1/2H2O (Egyidejűleg a d13CDIC csökken) Szerves anyag helyett a Mn2+, Fe2+, szulfid és CH4 is lehet elektron donor.
Nitrát ivóvízben • Csecsemőknél a „kék halál” okozója lehet. • Szabvány határozza meg a megengedett maximális mennyiséget. • Max: 40 mg/L nitrát. • Vagy 10 mg/L Nnitrát (≈44 mg/L nitrát).
Bio-alma • A helyi zöldséges azt állítja, hogy ő olyan almát árul, ahol a gyümölcsöst csak szerves trágyával kezelték, műtrágyával nem. • Próbaképpen megmérjük az egyik alma δ15N értékét, +19‰? • Igazat mondott?
Denitrifikáció • δR = δR0 + ε ln(C/C0) (ε < 0) • A δ érték lineáris a koncentráció logaritmusával. • A vízben N2 többlet keletkezik. • A δ15N és a δ18O értékek együtt változnak (lineáris kapcsolat, ahol a meredekség 0,5). • ε15N ≈ -16‰, ε18O ≈ -8‰
Szennyezés szikkasztóbólAravena et al. 1993 d15Nnitrát értékek
Savas eső hatása a talaj nitrát-forgalmára (Durka et al. 1994) • Légköri nitrát d18O értéke: 60-73‰. • Talajban képződött nitrát d18O értéke: 0,8-5,8‰ (mikrobiális nitrát, 1 O atom légkörből, 2 O atom a vízből származik)
Savas esők hatása • Az egészséges fenyőerdőben a légköri eredetű nitrát 16-30%-a került a területről távozó forrásvízbe. • A savasodás következtében pusztuló fenyőerdőben a légköri eredetű nitrát 59-114%-a került a területről távozó forrásvízbe.
Lakott területen nitrát szennyezésFukuda et al. 2004 • A felszín alatti kemolitoautotróf nitrifikáció (NH4+→ NO3-) esetében (kísérlet alapján) 1 O atom légköri, 2 O atom vízmolekulából származik: d18Onitrát = 2/3d18Ovíz + 1/3d18Olégkör A valóságban a mért d18O mindig pozitívabb +5—+10‰-kel.
Az eltérés lehetséges okai • A telítetlen zónában a talajnedvesség párolog (d18Ovíz növekszik). • Kismértékű denitrifikáció. • Mikrobiális légzés (O2-ből CO2 lesz, a maradék O2d18O értéke növekszik). • Csapadékkal leülepedő nitrát.
Keveredés A komponens d15N = -1 ‰ cNO3 = 10% B komponens d15N = -22 ‰ cNO3 = 1% B A keveredés: x rész A víz (1-x) rész B víz keverék = (xcAA + (1-x)cBB)/(xcA+ (1-x)cB)