Más gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló rendszerek

1. Más gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló rendszerek

2. 12 éves lány, sajátos nevelési igényű 12 éves lány, figyelmes 14 éves fiú, segítőkész 14 éves fiú, önállóan nem tud tanulni 8 éves lány, dyslexiás 8 éves lány, okos MÁSOK VAGYUNK?

3. Más ember – más életút ? - anya-gyermek kapcsolat ? - családi környezet ? - gyermekközösségek ? - intézmények ? - célok, perspektívák ? - foglalkozás, munka, hasznosság ? - társadalmi integráció ?

4. ALAPFOGALMAK, hogy meg tudjuk közelíteni a gyermek problémáját… • Biológiai, organikusszinten,tehát a szervezet szintjén: sérülésről, károsodásról beszélünk. • A pszichés funkciók, képességek szintjén:képesség-, illetve funkciózavarokról. • Szociális szinten a megváltozott fejlődésmenetnek kihatása van a szocializációra: beilleszkedési zavar, társadalmi hátrány keletkezik.

5. AZ OKOK MÉLYSÉGE, hogy jobban tudjuk a fejlesztést a probléma okaihoz illeszteni… Képességek szintjén PERCEPCIÓS MOTOROS KOGNITÍV ------------------------ MOTIVÁCIÓS EMOCIONÁLIS SZOCIÁLIS Személyiség szintjén MÉLYEBBRŐL HAT

6. Szakértői Bizottság határozata alapján! SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY SNI (2007-ig) Fogyatékkal élő: - mozgássérült - hallássérült - látássérült - beszédfogyatékos - tanulásban akadályozott (IQ: 70-50) - értelmileg akadályozott (IQ: 50-30) - halmozottan sérült - autizmussal élő A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott: - hyperkinetikus syndroma - kóros pszichés zavar - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia - mutizmus (2008.07.31. után a felülvizsgálatok eredménye alapján, ha a megismerés és magatartás tartósan és súlyosan nehezített: SNI)

9. A gyermek megismerésének és fejlesztésének hierarchiája • ismeretek • képességek • a személyiség jellemzői • környezeti tényezők • fiziológiai alapok

10. TANTÁRGYI TUDÁS KOGNITÍV SZOCIÁLIS Egyéni fejlesztési terv SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTÉR FIZIOLÓGIAI ADOTTSÁGOK

11. Diagnózistól visszacsatolásig • 1. Komplex pedagógiai diagnózis • 2. Fő fejlesztési irányok • 3. A fejlesztés kiemelt területei • 4. A területek lebontása feladatokra • 5. A feladatok beépítése a tananyagba • 6. Ütemezés, prioritás • 7. Munkamegosztás a fejlesztésben • 8. A megvalósítás színterei • 9. Visszacsatolás, kontrollvizsgálatok

12. Részletes fejlesztési terv

13. A fejlesztési ciklus meghatározása ANAMNÉZISFEJLŐDÉSI ÜTEM • iratanyag • szülő • előző szint LASSÚ RÖVID CIKLUS GYORS HOSSZÚ CIKLUS

14. Külön órakeretek felhasználása Általános hiba: csak a külön órakeret felhasználása a fejlesztésre…

15. Színterek, szervezeti keretek • Mit lehet megoldani • tanórán közösen? • differenciált osztálymunkában? • egyéni foglalkozás keretében? • kiscsoportban? • kiemelve? - szakember bevonásával • szabadidőben? • otthon?

16. Készségek, képességek főbb csoportjai: - Pszichés funkciók (a tanuláshoz szükséges alapozó képességek): figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, szerialitás, gondolkodás, képzelet - Összetett képességek: mozgás- és mozgáskoordináció, téri és időbeli orientáció, beszéd, nyelvi képességek, kreatív képességek - Szocializációs készségek: - szociális interakciókat befolyásoló, - feladatvégzéshez szükséges, - társadalmi normák betartásához szükséges - A tanulási technikák megtanítása (lényegkiemelés, kulcsszavak, vázlat)

17. Legfőbb együttműködési pontok diagnosztizáláskor – a komplexitás érdekében fejlesztési folyamatban– a munkamegosztás szerint konzultációk alkalmával – a rugalmasság érdekében kontroll, értékelés során – a közös folytatás alapjaként EGY GYERMEKRE EGY FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÜL

18. A feladatok megosztása • Osztályfőnök = koordinátor egy-egy tanuló fejlesztésében(pl. fejl. terv készítése, esetmegbeszélések) • Szaktanár, délutános = a fejlesztési feladatokat beépítik a foglalkozásokba • Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus = a szakasz fejlesztő munkájának koordinátora, az igazgatóhelyettes közvetlen tanácsadója • Vezetők= irányító és ellenőrző munkájában kiemelt szerepe van a differenciált foglalkoztatásnak

19. Módszertani ajánlások…

20. Prevenció

21. Magyar, finn, olasz: A betű és a hang megfeleltethető egymással Angol: Az írott és kiejtett szó közötti átkódolás nehezebb, a szó egész képe határozza meg a kiejtést Olvasástanítás és nyelvek Hangoztató-elemző módszer Globális-szóképes módszer

22. PREVENCIÓ: A szenzitív szakaszban alkalmazott támasznyújtás = az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozását segítő szociális és tárgyi feltételek ( ingerek ) biztosítása a gyermek számára KORREKCIÓ: A fejlődési ív megakadását követő beavatkozás Az oki háttér feltárása A fejlődés fázisainak újratanulása, bejáratása EGYIK SEM TANTÁRGYI KORREPETÁLÁS VAGY FELZÁRKÓZTATÁS!

23. Olvasáshoz szükséges alapképességek fejlesztése

24. Mire van szükség az olvasáshoz? Motivációs bázis kialakítása: CÉLJA LEGYEN!

25. Mire van szükség az olvasáshoz? Mentális lexikon kialakítása: ÉRTHETŐ LEGYEN!

26. Mire van szükség az olvasáshoz? Szemmozgási beidegződés kialakítása: VIZUÁLIS TECHNIKÁJA LEGYEN!

27. Mire van szükség az olvasáshoz? helyes ejtés kialakítása: VERBÁLIS TECHNIKÁJA LEGYEN!

28. Mire van szükség az olvasáshoz? hallási differenciálás kialakítása: AUDITÍV TECHNIKÁJA LEGYEN!

29. Mire van szükség az olvasáshoz? verbális emlékezet kialakítása: FELIDÉZÉSI TECHNIKÁJA LEGYEN!

30. Mire van szükség az olvasáshoz? asszociatív gondolkodás kialakítása: DEKÓDOLÁSI TECHNIKÁJA LEGYEN!

31. Az olvasás alapköve- a különböző csatornákon keresztül megerősített képzet IDEG-REND-SZERI értelmezés EMLÉK- NYOM ÉRZÉK- SZERVI

32. Célzott képességfejlesztés

33. Fejlesztés és hatás

34. A differenciálás alapesetei • Mást kap • Könnyebbet kap • Több időt kap • Több segítséget kap

35. Egy speciális segítség a betűtanuláshozJátékos iskolakezdés Fonomimikai jelek alkalmazása a dyslexia-prevencióhoz

37. Tanulási technikák megtanítása

38. Szórejtvény (ha az olvasás-írás technikájával is gond van…) • Szavak csak magánhangzókból • Szavak csak mássalhangzókból • Keresztrejtvény (betűkihagyóknak)

39. Ötletbörze (ha a szókincs, a szóértés gyenge lábakon áll…) • Mi jut eszedbe erről a szóról? • SZÓGYŰJTÉS – fogalmak meghatározása köznyelven • szinonímák • ellentétek

40. Jelölések a lap szélén (ha nehezen értelmezi, elemzi a szöveget; ha egy nagy „massza” az egész…) • Mit ismertél? • Mi az új, ismeretlen információ? • Mihez tennél fel kérdést? • Szelektálás, szöveg tartalmának elemzése szisztematikusan, egyezményes jelöléssel

41. Ábrázolt összefüggések (ha szétesnek az ismeret-elemek, nincs közöttük logikus kapcsolat) • Kulcsszó, tételmondat kiválasztása • Kapcsolatok, hozzá tartozó ismeretek kötése rajzban • Színekkel történő elkülönítés, fontossági sorrend, azonos szintű kategóriák a hierarchiában

42. Táblázatba foglalás = rendszer(ha nem áll össze a sok információ egy használható egésszé, ha nem kapcsolódik az új a régihez) • Mit szeretnél megtudni? • Mit tudtál meg? • Mire nem kaptál választ? • Mihez lehet még kapcsolni?Mi jut még róla eszedbe?

43. Szöveg tagolása, lerövidítése, összegzése (ha nem tudja, mit kell megtanulni, mi a fontos belőle..) • Kis részekre bontás (ahol egyébként is megáll) • Lényeg kiemelése • Vázlatírás gyakorlatai • Összefoglalás készítése • Feleletterv, vizsgaterv készítése

44. A szövegértés tanításának stratégiája(Steklács János és Dr.Tóth László módszerei nyomán)

45. A szövegértés stratégiája és a szövegtípusok Az olvasásra vonatkozó stratégiai gondolkodás tudatosítása a tanulókban: Ezt hogyan olvassuk?(SÉMÁK) • Típusok: • Új ismeretet közvetítő szakszöveg • Leíró szöveg • Irodalmi alkotás • Plakát, menetrend, hirdetés, újságcikk

46. Olvasási technikák • Áttekintés • Átfutás • Részletes olvasás • Kereső olvasás A szövegértés szintjei szerint: • Szó szerinti • Értelmező • Bíráló • Alkotó

47. Az olvasás fő típusai és jellemzőik

48. Néhány ábrázolási forma

49. Vázlatkártyák (J. Almási)

50. Eseménylánc ábrázolása