Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer

1. Európai Unió: A többszintű kormányzati rendszer Humán erőforrás menedzser szak, 2005. május 13-14. Dr. Kaiser Tamás Egyetemi adjunktus Veszprémi Egyetem, Társadalomtudományok és EU Tanulmányok Tanszék

2. Az EU mint többszintű kormányzati rendszer • Európai belpolitika • Egységes Európai Okmány, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés, Szerződés Európa Alkotmányáról • Bővítési hullámok-intézményi reformok • Elmélyítés és/vagy bővítés • Az európaizációs folyamat • „top-down” • „bottom up” • „horizontal” • Az EU többszintű intézményi struktúrája • Kormányzat nélküli kormányzás(governance) • Nemzetek feletti (szupranacionális)szint • Nemzeti (kormányzati) szint • Szubnacionális szint • Civil társadalom • Közpolitikai hálózatok (policy network)

3. Az európai belpolitika 1. • Integrációs formák • Szabadkereskedelmi terület • Vámunió • Közös piac • Egységes(belső)piac • Gazdasági Unió • Politikai Unió • Az integráció előrehaladása • Európai Szén-és Acélközösség(1951) • Európai Gazdasági Közösség, Euratom (Római Szerződések,1957) • Bővítési hullámok (1973,1981,1986) • Egységes Európai Okmány (1986) • Maastrichti Szerződés-EU (1992) • Amszterdami Szerződés (1997) • Nizzai Szerződés (2000) • Szerződés Európa Alkotmányáról (2004)

4. Az európai belpolitika 2.Elméleti megközelítések • Funkcionalizmus és neofunkcionalizmus • „Nem vitatott területek” kooperációja • „Politikamentes”,elitista-technokratikus integráció integráció • „Spill-over”-hatás(funkcionális, politikai) • Szupranacionális,föderalisztikus jövőkép • Neoföderalizmus • Középpontban:a döntéshozatal • Modellország: NSZK • (kooperatív föderalizmus) • Probléma:legitimitás és/vagy hatékonyság

5. Elméleti megközelítések • A kormányközi elméletek • Az integráció hajtóereje :a tagállami önérdek (kormányközi alkufolyamatok) • Stabilitás,költséghatékonyság,belpolitikai racionalitás • Az integráció előrehaladása:csak ha a kormányközi együttműködés már nem hatékony • Az integráció fejlődése:ciklikus-bizonytalan jövőkép • A liberális kormányközi felfogás • A „kétszintű” játék modellje • A tagállamok érdekérvényesítő képességének modellezhetősége • A nemzet preferenciák folyamatos változása

6. Az európai belpolitika fogalma • A „történelmi” döntések szintje alatti ,az első pilléren belül szerveződő,mindennapi döntéshozatali folyamatok • Közös intézmények és egységesített eljárások • Sokszereplős,fragmentált kormányzás • Többszintű • Politikai tér

7. Az Európai Unió intézményrendszere 1. • Az Európai Unió és a három pillér • Cél:a gazdasági integráció elmélyítése politikai integráció nélkül • Eredmény: a három pilléres szerkezet (Maastricht) • Az EU nem jogi kategória, inkább politikai fogalom! • A gyakorlatban az Unió „kölcsönveszi a Közösségek intézményeit • Első pillér-szupranacionális jellegű • Egységes piac, gazdasági és monetáris unió • Közös intézmények, jogrendszer • Közös és közösségi politikák • Második, harmadik pillér-kormányközi jellegű • A három pillér jogforrási rendje eltérő

8. Az Európai Unió intézményrendszere 2. • „Sui generis” intézményrendszer • Kormányközi és szupranacionális elemek ötvözete • Nem állam vagy nemzetközi szervezet • Fő szervek: • Tanács-kormányközi • Európai Tanács-kormányközi • Bizottság, Bíróság,Számvevőszék-szupranacionális • Európai Parlament-demokratikus • Tanácsadó szervek: • Régiók Bizottsága • Gazdasági és Szociális Bizottság • Pénzügyi szervek: • Európai Központi Bank • Európai Beruházási Bank

9. Európai Tanács • Az EU csúcsszerve 1974-től • A tagállamok állam-és kormányfőinek testülete • Feladata: stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumok elfogadása(„egyezségcsomag”) • Nem alkot jogszabályt (az előterjesztést a Tanács fogadja el) • A külpolitikai irányvonal meghatározása • Soros elnökség(csúcstalálkozók) • Kormányközi konferenciák • Nem az EU intézményi keretében folynak • Feladat: az alapító szerződések módosítása • Ratifikációs kötelezettség a tagállamok részéről

10. Miniszterek Tanácsa • Kormányközi jogalkotó szerv • Kilenc konfiguráció(ÁÜT, Ecofin,Mezőgazdasági és Halászati Tanács) • Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) • Munkacsoportok • Döntéshozatal: • Minősített többség(232 igen)+népességi szűrő (Unió népességének 62%-a) • Egyhangú döntés • Szavazati arányok(minősített többség esetén) • Németo.,Fr.o.,Olaszo.,GB-29 • Görögo.,Belgium,Csehország, Portugália, Magyarország-12,Málta-3 szavazat

11. Európai Bizottság • Az EU „kormánya” • Javaslattevő,döntés-előkészítő,végrehajtó, ellenőrző szerv • Felelős az EU külső képviseletéért • Tagjai:elnök (J.M.D. Barroso),biztosok(2004. nov.1-től:1 tagállam-1 biztos) • Főigazgatóságok (34) • A „Szerződés őre” • Beszámolási kötelezettség az EP felé

12. Európai Parlament • Társ-jogalkotó, 5 évre közvetlenül választott szerv (1979) • 2004 júliusától 732 képviselő (Magyarország-24) • Székhely: Strasbourg („nagy plenárisok”), Brüsszel („mini plenárisok”), Luxemburg (Főtitkárság) • Transznacionális pártfrakciók (legalább 2 ország kell) • mandátum-európai,politikai Szabad, vagy nemzeti érdekek?! • Az európai parlamenti munka szereplői • Elnök-két és fél év-Pat Cox • Szakbizottságok (20) • Elnökök Konferenciája • Iroda

13. Európai Bíróság • Az Eu legfelsőbb jogértelmező fóruma (1957-től) • Székhely: Luxemburg • A Bíróság felépítése: • Bíróság (mint legfelsőbb bíróság) • Felső Bíróság (nem állami szervek megkeresései) • Bírói panelek (specifikus témák) • Főtanácsnokok (8) • Bírói kar: három éves rotáció • Bírói szerepfelfogás: aktivizmus (1979: Cassis de Dijon ügy) • Eddig:főleg gazdasági ügyek • Kihívás: Alapvető Jogok Chartája (Európai Alkotmány)

14. Gazdasági és Szociális Bizottság • A neokorporatizmus és funkcionalizmus jegyében született (1957), székhelye Brüsszel • A GSZB felépítése: • Munkaadók (ipari köz-és magánszféra,kereskedelmi, pénzügyi és egyéb vállalatok) • Munkavállalók (nemzeti szakszervezeti szövetségek) • Egyéb tevékenységek (parasztszövetségek,környezetvédelmi érdekcsoportok) • Tagjai: kormányok által delegált 312 fő (Magy.o.-12) • Jogköre: konzultáció, tanácsadás, véleményezés (határidőre) • Felépítése:Elnök,alelnökök,Büró, szekciók (6) • Jelentősége: lobbizás, hálózatépítés,civil részvétel erősítése

15. Régiók Bizottsága • Működése: 1994-től (Maastrichti Szerződés) Brüsszelben • Előzmény: Regionális és Helyhatóságok Konzultatív Tanácsa, politikai régiók fellépése (föderális országok) • Alapelvek: szubszidiaritás, proximitás, partnerség • Jogkör: konzultáció, tanácsadás,véleményezés (határidőre), nem kötelező erejű • Oktatás,foglalkoztatás • Gazdasági és szociális kohézió • TEN, környezetvédelem • Összetétel: 50-50%-ban helyhatóságok és regionális hatóságok (kormányok jelölik, 317 fő, Magy.o.-12 ) • Szervezet: Elnök, alelnökök, Büró, szakbizottságok (6) • Kihívások: • Egyes régiók növekvő politikai és gazdasági súlya • EU25: növekvő területi fejlettségi különbségek

16. Az európai érdekcsoportok • Az érdekcsoportok típusai: • Ágazati (UNICE, COPA) • Közérdekű (Európai Szakszervezetek Konföderációja) • Lobby-korszak 1997-től • Keretfeltétel:az európai belpolitika • Intézményes és informális csatornák-a „brüsszeli dzsungel” • Célpont: a Bizottság • Diffúz érdekeket képviselő csoportok (zöld mozgalmak és NGO-k), lobbyszervezetek (7500) • Területi érdekcsoportok • Regionális Információs Irodák • CLRAE (Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa) • CEMR (Európai Telepűlések és Régiók Tanácsa) • AER (Európai Régiók Gyűlése)

17. A demokratikus deficit 1. • A Maasrichti Szerződés tárgyalásakor kerül be a köztudatba+összefonódott az EP törekvéseivel • A demokratikus kontroll erősítésének igénye • Polgárközeliség • Nyilvánosság • Intézményi működés egyszerűsítése és átláthatóvá tétele • Definíció: • a hatáskörök a demokratikus tagállami intézményektől a nem választott, „templom-szerkezetű” közösségi intézményekhez kerülnek • Meghatározó a minősített többség • Megnő a tagállami kormányok befolyása • Megoldás:intézményi reformok • Közösségi szintű demokrácia • Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének a reformja

18. A demokratikus deficit 2. • Közösségi szintű demokrácia • EP emancipáláa • EU „parlamentarizálása” • A Bizottság mint politikailag felelős testület • Szubszidiaritás elve („Régiók Európája”) • Közösségi és tagállami szint kapcsolatrendszerének reformja • „Kétszintű elképzelés” • „Parlamentarizáló elképzelés” • Laekeni Nyilatkozat: • Hatáskörök jobb meghatározása és elosztása • Az EU eszközrendszerének egyszerűsítése • Átláthatóság, demokrácia és hatékonyság • Európai polgárok Alkotmánya (Konvent)

19. A funkcionalista logika kritkái • A funkcionalista logika alapja: a spill-over • Az európai gazdasági fejlődés önfenntartó • Politika=ügyek szakszerű intézése • Kritikák: • A pozitív integráció értékrangsort igényel • A „nagy” politikák nem kerülnek a „kis politikák” befolyása alá • Nem elég az output-legitimáció • DE: nem valósulhat meg a hagyományos input-legitimáció sem-NINCS „EURÓPAI DÉMOSZ”!! • Megoldás: a differenciált együttműködés • „Többsebességes Európa” • „Változó geometriájú Európa” • „A la carte Európa”

20. A tagállami érdekérvényesítés („bottom-up” európaizáció) • Érdekérvényesítő képességet befolyásoló tényezők: • Gazdasági erőforrások és versenyképesség • Geostratégiai fekvés és katonai potenciál • Kulturális elismertség • Nemzetközileg elismert vezető személyiségek • Innovációs képesség, kiemelkedő K+F • Sikeres érdekérvényesítő stratégiák • Kis államok lehetőségei: • Közvetítő diplomácia (soros elnökségek ) • Rugalmasan változó koalíciók kötése • Fontos tisztségek megszerzése-pl. Barroso, Cox, Kroes, Borg, Dimas, Reding, Boel, Ferrero-Waldner • Regionális szövetségek(Benelux, Északi Szövetség,V4)

21. Régió,regionalizmus,regionalizáció • Régió-multidiszciplináris fogalom • Regionalizmus:önszerveződő „bottom-up” folyamat • Hogyan és miért? • Régiók Európája v.Európa Régiókkal? • Regionalizáció: „top-down” folyamat • Az 1990-es évek főárama • Alapvetően gazdasági indíttatású • „Új regionalizmus”

22. A regionalizmus motivációi • Kulturális, etnikai önszerveződések • Területfejlesztés,méretgazdaságosság • Állami feladatok „kiszervezése” • A versenyképesség („endogén növekedési potenciál” fokozása • Az EU kohéziós politikája • A demokrácia erősítése • Politikai csoportérdekek

23. A területi közigazgatás-szervezés • Az állami hatalom-és munkamegosztás két dimenziója: • Vertikális és horizontális • A hatalom megosztása • A hatalmi ágak közötti munkamegosztás • Egy hatalmi ágon belüli munkamegosztás • Területi-helyi önkormányzatok (decentralizáció) • Állami dekoncentrált szervek (területi államigazgatás)

24. Kormányzati rendszerek • A tipológia alapja: a hatalom vertikális megosztása • Centralizált unitárius állam • Decentralizált unitárius állam • Regionalizált unitárius állam • Föderális állam • Kooperatív • Duális

25. Regionális versenyképesség • Gazdasági növekedés+foglalkoztatás • Gazdasági szerkezet • Innovációs kapacitás, K+F • Elérhetőség • Munkaerő képzettség • Intézményi sűrűség • Társadalmi tőke

26. Intézményi és adminisztratív kapacitás • Intézményfejlesztés • Karcsúsítás vs. sűrítés • Szervezetfejlesztés • NPM vs. Hierarchikus rendszer • Humán erőforrás fejlesztés • Képzés, attitűd,teljesítmény-orientáció • Innovációs kultúra • Abszorpciós készség • Ötletek, források, ellenőrzés, fenntarthatóság

27. A társadalmi tanulás • Az európai közpolitikai környezethez való alkalmazkodás • Előfeltétel: • Intézményi sűrűség • Társadalmi tőke • Segítő és akadályozó tényezők • Erőforrások újraelosztása • Új identitások megjelenése

28. A társadalmi tőke • Az EU-kompatibilis intézményi kultúra része • Polgárközeliség • Jószomszédság • Bizalom (generalizált reciprocitás) • Reputáció • Hídképző szervezetek, hálózatok jelentősége • A mérhetőség problematikája • Részvételi intenzitás • Befolyás mértéke

29. A föderális országok gyakorlata • Formális és informális kapcsolati struktúrák • Feltétel: • Alkotmány v. más dokumentum szabályozza • Volt vmilyen előzménye • Vizsgálat: • Az európai politikák belső koordinációja (formális v. informális) • Részvételi lehetőség a közösségi döntéshozatalban ( 203. cikkely)

30. Az európai politikák belső koordinációja • Németország • Formális:”Bundesrat-eljárás” • Nem formális:Szektoriális konferenciák • Tartományi Miniszterelnökök Konferenciája,munkacsoportok • Belgium • Európai Ügyek Mimisztériuma (Konzultációs Bizottság, Konferencia

31. Képviselet a Tanácsban • Németország • „Európai módosítások” (Alk.23.cikkely) • Kizárólagos kompetenciák esetén • Csak a szövetségi kormánnyal együttműködve szavazhatnak • Belgium • Kooperációs Egyezmény • 4+2 részvételi kategória

32. A hazai közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszere • Jogi keretek • Alkotmány (1949.évi XX. tv) • Önkormányzati tv.(1990. évi LXV. T v.) • 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről • Államigazgatási szervek • Országgyűlés • Kormány (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) • Regionális Fejlesztésért és Felzárkóztatásért Felelős Tárca nélküli Miniszter Hivatala • Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal • Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter

33. Arégió fogalom Magyarországon • NUTS-Területi statisztikai egységek nónenklatúrája (az EU kohéziós politikájának megvalósítására kialakított statisztikai térlehatárolás) • I-III.-regionális, IV.-V.-helyi szint • A NUTS II szint az „igazi” régió • Magyarországon 7 NUTS II (tervezési-statisztikai régió van) • Közép-Magyarország,Észak-Magyarország,Észak-Alföld,Dél-Alföld, Dél-Dunántúl,Közép-Dunántúl,Nyugat-Dunántúl

34. A magyar területfejlesztés intézményrendszere • Országos Területfejlesztési Tanács • Regionális Fejlesztési Tanácsok/Regionális Fejlesztési Ügynökségek • Megyei Területfejlesztési Tanácsok • Térségi Fejlesztési tanácsok (Budapest agglomeráció, Balatoni Fejlesztési Tanács) • Kistérségi Fejlesztési Tanácsok (többcélú kistérségi fejlesztési társulás létrehozása esetén) • Régiókoordinátorok • Kistérségi megbízottak

35. A Strukturális Alapok lebonyolításának magyarországi intézményrendszere • Monitoring Bizottságok • Irányító Hatóságok • Menedzsment Bizottságok • Közreműködő szervezetek • Kifizető Hatóság • Részletesen: Ágh-Rózsás-Zongor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon 220-230 o. letölthető: www.toosz.hu

36. Köszönöm a figyelmüket! kaisert@almos.vein.hu