Simonffy Zoltán

1. IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2. MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? Egy embernek 1,5 – 2 l folyadékra van szüksége naponta Magyarországon egyelőre 2 dl ásványvizet fogyasztunk fejenként naponta (átlagosan). (itt szóban elmondtam, hogy kb. ugyanannyi sört fogyasztunk)

3. MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? Higiénia 70 l Háztartás 120 - 150 l Ivóvíz 2 l Kis falu 50 l Budapest 200 l lakossági ivóvízfogyasztás Nagy különbségek a fogyasztás összetevőiben és a település-típusok között országos átlag: 140 l/fő/nap

4. MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? 10 milliós lakosságra számítva ez 1,4 millió m3 naponta Ehhez jön még a hálózati veszteség (kb. 25 %) és a közüzemi vízművekből ellátott közületi fogyasztás ( +20 %). Ez 2 millió m3 vízkivételt jelent naponta. Változások lehetségesek: lakosság csökken, területi átrendeződés, életszínvonal nő, takarékosság, veszteség csökken … de nem jelentősek .

5. MIBŐL? Különleges helyzet: Magyarországon az ivóvízellátás 94 %-a felszín alatti vízből történik. (Felszíni víz: Északi-khg-ben tározók, Tisza (Szolnok), Balaton) • Partiszűrésű készletek: 40 % • Porózus kőzetek: 40 % • Karszt: 15 % • Hasadékos kőzetek: 5 %

6. MIBŐL? A vízkivételeket a hasznosítható készletekkel hasonlíthatjuk össze A fenntarthatóság elve alapján: • csak a rendszeresen, • csapadékból vagy folyókból utánpótlódó vízmennyiséget • lehet felhasználni, • ezenkívül a vízelvonás az ökoszisztémák működését • nem érintheti károsan. EU Víz Keretirányelv

7. partiszűrésű porózus karszt hasadékos > 2000 1750 300 300 290 125 150 25 < 15 % 17 % 43 % 17 % MIBŐL? Az ivóvízfogyasztás összehasonlítva a hasznosítható készletekkel Látszólag semmi probléma, de .. területi különbségek és éghajlatváltozás!

8. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS IPCC jelentések: 1990, 1995, 2001, 2007

9. Az északi félgömb hőmérséklete az utóbbi ezer évben Éves középhőmérséklet eltérése az 1961-90-es átlagtól ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: BIZTOS JELEK 29 ezret gyűjtöttek össze … Az elmúlt 100 év 10 legmelegebb évéből 9 az utolsó évtizedben fordult elő.

10. Különböző forgatókönyvek szerinti CO2 emisszió (Gt C) és CO2-koncentráció (ppm) ÉGHAJLTVÁLTOZÁS: VÁLTOZIK-E A FŐ OK? 2020 - 2100-ig még növekszik Max. az emissziócsúcs után 30-50 évvel nagyok a bizonytalanságok IPCC, 2007

11. KÖZELÍTSÜNK… MI VÁRHATÓ EURÓPÁBAN 2100-ban? Éves átlag Dec, Jan, Feb Jún, Júl, Aug Hőmérséklet (oC) Csapadék (%) IPCC, 2007 ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN? 3,3 oC 3,7 oC 3,5 oC Az átmeneti zónában vagyunk!!! 0 % + 7 % -10 %

12. ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN (pontosítsunk… már amennyire lehet) Hőmérséklet: 0,2 – 0,45 oC/évtized változás Csapadék: télen: 8 - 13 mm/oC növekedés nyáron: 10 - 12 mm/oC csökkenés Lehetséges párolgás: télen: 15 – 20 mm/ oC (~ 15 %) nyáron: 60 – 80 mm/oC (~ 10 %) A mediterrán klíma irányába való eltolódás (gyorsan!) tél: nedvesebb és enyhébb nyár: szárazabb és melegebb, szélsőségesen nagy csapadékok!!! Bartholy, Schlanger, Mika és Domonkos nyomán

13. Gyakoribb és tartósabb nyári kánikula • Szélsőséges vízigények, gyakoribb nyári csúcsok • Szélsőségekből adódó fizikai és biológiai hatások a hálózatra • A nyári félévi lefolyás csökken, a párolgás nő • Tározók teltségi és vízminőségi állapota kockázatos • A téli félévi csapadék nő, de a párolgás még inkább • Felszín alatti vizek utánpótlódása csökken • Beszivárgási területeken kb. 10 mm/oC csökkenés • (nagy területeken tűnhet el a kicsi, 10-20 mm/év-es beszivárgás) VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ HATÁSOK A VÍZELLÁTÁSRA

14. BIZTONSÁGOS IVÓVÍZELLÁTÁS: BONN CHARTA Vízbázis Vízkezelés Elosztó hálózat Fogyasztói rendszer Vízellátás Biztonsági Terv Feladatok és felelősség Ismeretek megosztása Vízminőség ellenőrzés A CÉL: jó minőségű, biztonságos ivóvíz szolgáltatása, melyben a fogyasztók megbíznak Forrás: IWA, 2002

15. A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (1) Éghajlat- változás csökken átrendeződik szélsőségek Vízkészletek fizikai hatások Vízmű Fogyasztó víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség elszivárgás, csőtörések minőség- változás

16. A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (2) Migráció és az életszínvonal növekedése lokális növekedés Vízkészletek Vízmű Fogyasztó víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség elszivárgás, csőtörések minőség változás takarékosság megszűnik nő a veszteség Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

17. A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK Migráció és az életszínvonal növekedése Éghajlat változás csökken átrendeződik lokális növekedés Vízkészletek szélsőségek fizikai hatások Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség elszivárgás, csőtörések Minőség- változás takarékosság megszűnik nő a veszteség Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

18. A MINŐSÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK Éghajlat- változás Szennye- zések a tározó érzékenyebb Vízkészletek fizikai hatások biológiai hatások Vízmű romlik Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel víziminőség elszivárgás, csőtörések minőség- változás új technológia gyakoribb Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota

19. Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/ Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek jelenleg Jelenleg a közüzemi vízellátásra bőven elegendő (csak a Maros-hordalékkúp bizonytalan), Egyéb célokra: A Dunántúlon: ??? m3/év/fő Az Alföldön: 120 m3/év,fő (kb. 20 %-a szabad felszíni készletnek) Lokális jelentőségű, szélsőségek idején!

20. Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/ Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek Éghajlatváltozással ~ 2050 2050-ben az Alföldön már közüzemi célokra is csak szűkösen elegendő felszín alatti készlet.

21. TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

22. TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

23. Természetes vízminőségi problémával érintett vízművek Világoskék: nem igényel kezelést TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK 1,6 millió embert érint Technológia fejlesztés Vízminőség-javító Program (2009-ig, de csúszás)

24. JÓ MINŐSÉGŰ IVÓVÍZ BIZTONSÁGOS SZOLGÁLTATÁSA Általános cél, (EU prioritás is) • Éghajlatváltozás • Javítandó minőség • Nagyobb biztonság • Új árképzés Kockázatok értékelése

25. INTÉZMÉNYRENDSZER (JELENLEG) KvVM (KÖVIZIG, KTVF) Vízmű- vállalatok Önkor- mányzatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség Minőség- változás csőtörések

26. INTÉZMÉNYRENDSZER (KÍVÁNATOS) KvVM (KÖVIZIG, KTVF) Vízi Közmű Felügyelet Önkor- mányzatok Vízmű- vállalatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) vízkivétel Elosztó hálózat vízminőség minőségváltozás csőtörések Vízi Közmű Törvény !!!

27. A BIZTONSÁGOS VÍZELLÁTÁS KOCKÁZATAI Kockázati tényezők Feltételek: A jelenlegi, jórészt lokális ellátórendszerekre épülő szolgáltatásból kiindulva Elszennyeződött víz technológiával nem tehető alkalmassá ivóvíz szolgáltatásra

28. MENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁKKAL ÉRINTETT TERÜLETEK Alföld: - mennyiségi kockázat - természetes vízminőség - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?) Kék: mennyiségi probléma Piros: természetes vízminőségi probléma

29. JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE • Egyes területeken új vízellátási stratégia: • Biztonságos készlettel • Biztonságos vízminőség A regionális rendszerek szerepe növekszik

30. JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE • Szennyezésekkel szembeni védelem • Megelőzés: védőterületek, felkészülés haváriákra • Veszélyes szennyezések felszámolása Védelmi, üzemelési tervek kidolgozása • Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): • Vízi Közmű törvény • Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) • Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya

31. JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE • Szennyezésekkel szembeni védelem • Megelőzés: védőterületek kijelölése és bejegyzése • haváriákra való felkészülés • Veszélyes szennyezések felszámolása • Vízművek szerepének növelése! Védelmi, üzemelési tervek • Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): • Vízi Közmű törvény • Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) • Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya Egyes területeken új vízellátási stratégia: biztonságos készlettel rendelkező vízbázisok (éghajlatváltozással), biztonságos vízminőség, A regionális rendszerek szerepe növekedni fog (új, de kezelhető kockázat: vízminőségi problémák a távvezetékben)

32. Köszönöm a figyelmet