A hidegháború első időszaka

1. A hidegháború első időszaka 1945-53 (Potsdamtól – Sztálin haláláig)

2. 1945 szeptember /október : London Cél: kidolgozni a békeszerződés tervezetét Finnországgal, Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával amerikai ↔ szovjet álláspont a szabad választások ügyében atombomba szerepe a tárgyalások menetében Következmények: Truman beszéde a Tengerészek Napjának ünnepségén 1945. október 27-én, amerikai külpolitika erkölcsi alappillérei egyéni és közerkölcs azonossága népek önrendelkezési joga 2. 1945. december: újabb találkozó – tanácsadó bizottság felállítása Első külügyminiszteri találkozó

3. Útban a hidegháború felé (1945-47) • külügyminiszteri találkozók sikertelensége, a jaltai szellem bukását eredményezte. • Közép – Európa és a Balkán a SZU érdekszférájává válik • Sztálin 1946. február 9-én kiadja „háború utáni menetparancsát” – a nyugati és keleti világ érdekkonfliktusainak jövőbeni lehetősége – ötéves terv körvonalainak kirajzolása

4. 1946. 02. 22. sztálini külpolitika értelmezése megváltoztatja az amerikai külpolitika irányvonalát Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947-53 között. követségi jelentés tartalma szovjet és az amerikai külpolitika összeegyeztethetetlen érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese Külvilágtól való neurotikus félelem egyezmények és kompromisszumok hiánya Kennan és a „hosszú távirat”

5. H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01.) elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában? az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás izolacionizmus vége USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban

6. Clark Clifford „tanulmánya” • 1946. 09. 04. • Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag katonai erővel lehetséges • Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU. • bizonytalan a határok megvonása tekintetében

7. Az amerikai külpolitika első lépései • Truman beszéde a két világrendről • 1947. 03. 12. • független, demokratikus és szabad országok ↔elnyomás, félelem, ellenőrzés • USA feladata: olyan népek szabadságának támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak • Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus

8. Európa gazdasági stabilizációjának kísérletei • Marshall segély (Európai Újjáépítési Program ERP) • 1947. 06. 05. • Előzmények: • Bretton Woods nemzetközi konferencia: Világbank, Nemzetközi Valutaalap • 1947. 03. - 04. moszkvai külügyminiszteri találkozó – SZU-val közös kidolgozás • társadalmi és gazdasági reform igénye • helyreállítás ellenfelei: kommunista pártok, és az azokhoz kapcsolódó szervezetek • 1947. 07. párizsi ERP konferencia – Közép – Európa „kivonulása” • OEEC (1948) 1952-ig: 13 milliárd dollár segélyt kapott • GATT (1947)

9. Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei” • 1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással • a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása • a kommunizmus lényegi motívumai • a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”

10. Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata • FELTARTÓZTATÁS Lippmann H. Wallace Churchill reálpolitika Európa - politika világrend azonosság

11. Lippman és az amerikai „reálpolitika” • a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz. • amerikai erőtartalékok felélése • univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján: mely államok támogatása szükséges az USA részéről. • bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és politikai védelmét • Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos számbavétele és elemzése alapján • kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg, hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

12. Churchill és a feltartóztatás politikája • nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése. • szovjet expanzionizmus megállítása • katonai és politikai integráció gyors létrehozása • az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik • SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

13. Henry Wallace és a feltartóztatás politikája • A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem • Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra. • USA ↔N. Br. • A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai egyenlősége • Megoldási lehetőségek: • ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, • nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági segélyek

14. A hidegháború jelentéstartalma • bipoláris világrend: amerikai – szovjet kapcsolat minősége határozza meg: együttműködő (kooperatív) vagy szembenálló (konfrontatív) • kooperatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok kiépülése • konfrontatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok leépülése • érdekkonfliktusok nyílt vagy burkolt megjelenése ( ellenségkép és a bipolarizálódás ↔ ellenségkép leépülése, debipolarizálódás) • egyensúlyi helyzet vagy annak valamelyik fél javára történő elmozdulása (szimmetria, aszimmetria problémája) • dinamikus nemzetközi politikai rendszer, az erőviszonyok állandó változása miatt • interkontinentális azaz a világpolitika szegmenségben jelentkezik

15. A hidegháború korszakai • 1945-47: első antagonisztikus kooperáció (hidegháború „inkubátor” szakasza) • 1947-62: klasszikus hidegháború • 1962-69: első kooperatív konfrontáció (békés egymás mellett élés lehetősége) • 1969-75. második antagonisztikus kooperáció • 1975-79: második kooperatív konfrontáció • 1979-85: kis hidegháború • 1985-89: harmadik antagonisztikus kooperáció • 1989- : bipoláris világrend szétesése

16. A keleti blokk megszilárdulása • 1948: első berlini válság SZU berlini blokáddal – Nyugat Berlionbe vezető utak lezárása- válaszol a térségben útjára induló közös pénzügyi reformkísérletre • 1948: csehszlovák politikai fordulat • 1949. KGST • 1949. NDK • 1949: Kínai Népköztársaság

17. A nyugati blokk megszilárdulása • nyugat – európai integráció • Marshall segély hatására, 1947. decemberben a londoni külügyminiszteri konferencián: Ny.EU egyesítésének szükségessége • 1947. francia – brit paktum és a Benelux államok • 1948. március 27. brüsszeli öthatalmi szerződések (Nyugati Unió) • 1949: Európa Tanács felállítása és alapszabálya • 1949: NATO (Vandenberg határozat) • 1949: NSZK

18. Hidegháború Európán kívül (I.)az első arab izraeli háború (1948) • palesztinai brit mandátum, arab ↔izraeli nacionalizmus ellentmondásai • 1945. London: kerekasztal tárgyalások • 1947: ENSZ mint a jövő rendezés záloga • ENSZ határozat: a palesztin területek 8 részre osztása, Jeruzsálem 10 éves nemzetközi igazgatás alatt, Nagy Britannia katonai jelenlétének megszűnése 1948-ra. • 1948. arab államok elutasítják, Izrael állam megalapítása • 1948-49: háború • 1949: Lausanne: konferencia: nem jött létre önálló arab állan, nyertes Izrael.

19. Hidegháború Európán kívül (II)a koreai háború (1950-53) • amerikai csapatkivonások után az észak – koreai csapatok szovjet közreműködéssel Dél – Korea megtámadását hajtják végre • USA: formális ENSZ felhatalmazás • 1953: fegyverszünet, 38. szélességi foknál kettévágják az ország területét. • Hatása az európai politikára: Németország újrafelfegyverzéséhez való hozzájárulás

20. A német kérdés az 1950-es évek elején • 1950. Pleven terv az európai hadsereg felállítására. Cél: a kül-és biztonságpolitika összehangolása • 1952. Sztálin terve • 1953. a politikai vezetés változása • USA elnöke: D. Eisnehower (J. F. Dulles) • SZU vezetője: Malenkov, Berija • Új külpolitikai irányzatok: felgöngyölítés és a békés rendezés jelszavai

21. atombomba monopólium 1949-ig szövetségi rendszerei: NATO ANZUS SEATO CENTO 1-4: körbe fogja a szovjet államot Kitörési lehetőségek a SZU számára rakéta politika és technikai haderő aktív külpolitika szövetségkeresés 1949. atombomba 1953. hidrogénbomba 1947-55: közepes hatótávolságú rakéták (1955/ R5-ös, 1957. R7-es 1957. Szputnyik) Az USA és a SZU geopolitikai helyzete az 1950-es években

22. A békés egymás mellett élés lehetőségei • Enyhülés első jelei: a genfi Indokína –konferencia légkörében mutatkoztak meg. • Dél – Vietnám antikommunista rendszerének deklarálása a szovjet fél részéről • Laosz és Kambodzsa semleges statusa • ratifikálás elmaradása?

23. Ausztria sorsának diplomáciai rendezése- négyhatalmi megszállás alatt álló országból→semleges állam 1955. 05. 15. osztrák szuverenitás és semlegesség deklarálása 1955: Varsói Szerződés a nyugat és kelet konfliktus rögzülése újabb enyhülés: 1955. 07. 18-23. genfi négyhatalmi csúcstalálkozó = „mosolykoferencia” német kérdés open skies párbeszéd szükségessége 1956. SZKP XX. kongresszusa A nyugat – kelet konfliktus eseményei az 1950-es évek közepén

24. A „tömbön kívüliek” mozgalma • India, Egyiptom, Jugoszlávia részvételével (1954-61) • „harmadik út” szükségessége • „pancsa sila” elvei (1954) • bandungi konferencia • tét: kelet-és nyugat megbékélése • nukleáris fegyverkezés megszüntetésének követelménye • Gazdasági kapcsolatok tekintetben a szovjet tömbhöz áll közel: Hruscsov a rubeldiplomácia eszközével él. (India, Burma, Afganisztán) • 1961. el nem kötelezettek mozgalma

25. 1956 a nemzetközi diplomáciai életben • Nemzetközi politikai rendszerben több un. hatalmi háromszög együttes jelenléte figyelhető meg. • Moszkva – Belgrád – Budapest: magyar forradalom és szabadságharc • Párizs – London – Tel –Aviv (szuezi válság, Izrael támogatása) • Kairó – Moszkva – Peking (tömbön kívüliek és a SZU viszonya) • Washington – Párizs – London (szuezi válság amerikai megítélése)

26. A magyar forradalom ügye a kétpólusú világrend diplomáciájában • Előzmények: • Tito vezette Jugoszlávia önálló útra lép • 1953. kelet berlini felkelés • 1956. lengyel forradalom /lengyel út • 1956. 10. 24. Mikojan és Szuszlov tárgyalása Budapesten • 1956. 10. 30. szovjet kormánynyilatkozat az intervencióról – Kína és Jugoszlávia támogatta • Mo. „geostratégiai” szempontból kulcsfontosságú

27. A második arab – izraeli konfliktus • Izrael és az arab világ feszültsége • 1950: Arab Liga: gazdasági bojkott és a különbéke tilalmának elvével a zsidó állam elszigetelésére törekszik. • 1954. kommandó akciók és fegyverkezés • Szuezi csatorna államosítása ↔ 1955. londoni konferencia • 1956 háború: Izrael területi foglalásai: Dél – Libanon, Akabai - öböl, Ciszjordánia térségében • USA és a SZU tiltakozása, hadműveletek leállítása • Egyiptom erkölcsi győzelme • 1957. Eisenhower doktrína

28. A második berlini felkelés hatása • 1958: Nyugat – Berlin statusának rendezése • alap: moszkvai ultimátum • Berlin az NDK területén fekszik • A felségjogok a keleti német államot illetik meg. • Szovjet megoldási javaslat: Nyugat – Berlin demilitarizált szabad várossá alakítása • 6 hónap áll rendelkezésre a szövetséges csapatok kivonulására. • NDK -SZU külön békeszerződést köt a kérdés rendezése érdekében

29. A kubai válság diplomáciai előzményei • 1959: kétoldalú találkozók diplomáciai rendszerének bevezetése • Hruscsov – Eisnehower találkozó Camp Davidben. A német kettészakítottság tudomásulvétele • Hruscsov francia látogatása, egy négyes találkozó előkészítésére • ENSZ 1960. szeptemberi ülésszaka „diplomáciai botrány” – Hruscsov – Castro találkozó • 1961. bécsi találkozó (Hruscsov – Kennedy) • 1961. berlini fal a szovjet fél részéről az erő pozíciója mentén történik.

30. A kubai válság • 1961. 01. USA megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kubával • 1961. 04. 17. Disznó öböl kubai emigránsok partraszállása • 1962. válság elmérgesedik. • USA közepes hatótávolságú szovjet támadó rakétákat telepít Kubába. • 1962. 10. 23. vesztegzár, válságstáb felállítása

31. A vietnámi háború • 1945-75 közötti időszakban háború és fegyverszünetek sokasága • 5 amerikai elnök: Truman, Eisenhower, Kennedy, Johnson és Nixon „Vietnám politikája” • Indokína belső földrajzi tagoltsága: Vietnám, Laosz és Kambodzsa egyaránt érintett a konfliktusban • Nagyhatalmi érdekeltségek: • USA, SZU bipoláris vetélkedésének színtere • Kína (Észak - Vietnámban), Anglia (1946-ig, Franciaország (1956) érintett

32. dél – kelet ázsiai államok gyarmati uralom alóli felszabadulása 1945-49 között / kolonializmus vége 1945: Vietnám 1949: Laosz és Kambodzsa deklarálta függetlenségét belső indíttatású függetlenségi törekvések minden államban: polgárháború gerillaharcok sorozata adott államon belül kommunista – antikommunista belpolitikai tagozódás mögötte: SZU – USA harca A vietnámi háború bel-és külpolitikai előzményei

33. Az amerikai elnökök álláspontja • Truman: feltartóztatás politikája, az amerikai geopolitikai érdekek útvonalán található • Eisenhower: katonai kérdés a vietnámi ügy↔(gerillaharcok) • Kennedy: társadalmi, politikai és gazdasági reform „nemzetépítés”. Dél – Vietnám megerősítése • Johnson: korlátozott háború, amerikai ügy • Nixon: háború vietnamizálása, fokozatos kivonulás

34. A francia Vietnám a nemzetközi konfliktusban (1945-65) • 1945: VDK – Hanoi/ Ho Shi Minh vezetésével japán megszállás alóli függetlenség deklarálása • 1945: szövetséges megszálló csapatok 16.szélességi foknál felosztják a területet • 1954. genfi Indokína konferencia: • 17. szélességi fok, mint átmeneti demarkációs vonal • Laosz és Kambodzsa semleges és független statusa • egységes Vietnám létrehozásának a lehetősége a jövőben? • Dél – kelet ázsiai védelmi szervezet létrehozása (USA ötlete)

35. Észak – Vietnám szocializmus útjára lép gazdasági kapcsolatok a SZU és Kína irányában vietnámi lakosság túlnyomó többségének támogatása tárgyalási hajlandóság a déli államszervezettel Dél – Vietnám Diem – rezsim mint az amerikai külpolitikai kiszolgálója államcsíny révén hatalomra került vezető diktatórikus rendszere, erős klánuralom gazdasági segélyek rezsim megdöntésének szervezete: DNFF Vietnám belpolitikai széttagoltsága

36. A bipoláris világrend ázsiai jelenléte • 1959: Észak - Vietnám gerilla tevékenysége a déli területek ellen, déli ellenállás támogatása • 1960. laoszi ügy a nemzetközi diplomáciában → Ho Shi Minh ösvény kiépítése • 1961: USA „korlátozott háború” teória • Katonai tanácsadók létszámának állandó növelése Kennedy és Johnson idejében • 1963. Diem - rezsim megbuktatása, VDK elkötelezte magát a harcok ellen • 1964. tonkini – incidens • 1965. amerikai invázió: tengeri és légi bombázás kiterjesztése, civil lakosság körében áldozatok

37. A háború „alternatívája” • 1965. Indokínai Népek Konferenciája • VDK, SZU, Kína, DNFF szövetsége • tárgyalások sürgetése az USA-val • népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása • háború azonnali megszüntetése • fegyverszünet igénye • 1966. U- Thant ENSZ főtitkár a tárgyalások megkezdését sürgeti • „Korea” dél – kelet ázsiai új formáját meg kell szüntetni • 1966. 300 ezer amerikai katona állomásozik a térségben, bevetik az ausztráliai, a koreai és a thaiföldi kontingenseket

38. Az első fegyverszüneti tárgyalástól az egységig • 1968. Párizs: USA – VDK • bombázások leállítása • diplomáciai rendezés • Tet – offenzíva a VDK részéről • Nixon elnökké választása miatt a háború vietnamizálása, mint új teória • amerikai hadsereg fokozatos kivonása →instabil politikai helyzet (lsd. Kambodzsa vörös khmer mozgalom, amely USA és Vietnám ellenes • 1973: párizsi konferencia az állam egységéről döntött, területi integritás • 1975: szocialista irány =hármas forradalom jelszava • 1975: Vietnám – Kambodzsa konfliktus

39. A harmadik arab - izraeli konfliktus • 1967. szíriai (Egyiptom) – izraeli konfliktus • egyiptomi elnök külpolitikai lépései: védelmi egyezmények sorozata, Sínai – fsz-en katonai erődemonstráció, Akabai – öböl blokádja • 1967. 06. 05 - 06. 10. hatnapos háború • Izrael területi nyereségei: Ciszjordánia, Golán – fennsík, Kelet – Jeruzsálem, Sínai - fsz. • ENSZ BT: 242. számú határozata • Izrael kivonulása a területekről • szuverenitás, területi integritás, biztonságos határokhoz való jog • menekültprobléma megoldása • ENSZ különmegbízott jelenléte • 1969. anyagháború

40. Arab Liga 1967. khartoumi csúcstalálkozó Izrael illegitim állam palesztin népek önrendelkezési joga megszállt területekről való kivonulás Palesztín Felszabadító Mozgalom (PFSZ) ENSZ BT 242. számú határozatát elutasítja PNT Jasszer Arafatot választja meg 1974. Arab Liga elfogadja Az arab államok és a közel – keleti háború

41. Az európai fordulat • 1968. csehszlovák forradalom A. Dubcek CSKP KB főtitkára – sztálinista modell felszámolásának igénye • VSZ a beavatkozás mellett dönt • Brezsnyev - doktrína a szocialista blokk egyben tartásának szükségességéről. • 1969. VSZ budapesti felhívása az európai béke és együttműködés szükségességéről

42. A német kérdés a kétpólusú világrendben (1962-73) • Willy Brandt beszéde a Harvard egyetemen 1962-ben • Brandt kancellársága: új német külpolitikára van szükség, két állam egy nép teória mentén • NSZK és a SZU közötti diplomáciai kapcsolat felvétele (1970) Moszkvában • Konszolidálódás jelei Lengyelország és Közép – Európa (Csehszlovákia) felé • NSZK – NDK alapszerződés 1972-ben: két állam önállóságának kölcsönös elismerése • NSZK és NDK ENSZ tagsága (1973)

43. Kína politika: Nagyhatalmi egyensúly – elmélete Új doktrínák és teóriák a hidegháborúban (Nixon – Kissinger) Kína USA SZU Ótpólusú világrend USA SZU Kína Japán Európa

44. Az Egyesült Államok Kína politikája • Kína és a SZU viszony elhidegülése • 1964. Kína önálló atomhatalommá válik, a három világ teória alapján a Mao –ce tung rezsim regionális hatalomra kíván szert tenni • 1968. Kína elítéli a csehszlovák intervenciót • határincidensek elszaporodása • 1971. ENSZ tagság • 1971 -72. Kissinger és Nixon Kínába látogat • 1972. Sanghaj: kétoldalú kapcsolatok normalizálásának igénye

45. A negyedik arab – izraeli háború • 1973 • Egyiptom elnökváltozás (1970-79: Anvar Szadat): közös egyiptomi – szír politika • Izrael győzelme • ENSZ BT. 338. számú határozat: harcok beszüntetése, tárgyalások • 1973. genfi konferencia a SZU és az USA együttműködésével • kétoldalú tárgyalások igénye

46. Három témakör: európai biztonság (SALT tárgyalások 1968-72) együttműködés a gazdaság, a technika, a tudomány és a kultúra területén együttműködés a humanitás kérdésében Alapelvek: szuverén egyenlőség tartózkodás az erőszaktól határok sérthetetlensége államok területi épsége viták békés rendezése viták békés rendezése népek egyenjogúsága és önrendelkezési jogának tiszteletben tartása államok együttműködése nemzetközi jog emberi jogok tiszteletben tartása belügyekbe való be nem avatkozás A helsinki konferencia

47. USA bruttó nemzeti termék 5,2%-a 1973-ban megszüntették az általános hadkötelezettséget hadsereg létszáma: 322 millió fő 1979-ban NATO un. kettős határozata, amely 1983-től 108 Pershing II-es rakétát telepít és 464 földi irányítású cirkáló rakétát telepít a diszparitás megszüntetésére ↔békemozgalom 1980-ban gyorshadtest a Perzsa öbölben SZU bruttó nemzeti termék 12-13%-a új típusú interkontinentális rakéták (S/20-as) atommeghajtású tengeralattjárók 6 nyílt tengeri flotta szovjet hadsereg 3,2 millió fő Fegyverkezési verseny az 1970-es évek közepén

48. Watergate – botrány után csökken az USA kormányának cselekvési képessége (Ford és Brzenzsinszki) új külpolitikai teória: két háromszög elmélete – erő politikája Carter (1977-1981) fegyverkezési verseny 1975: fegyverkezés, befolyási övezetek növekedése, Európán kívül új konfliktusok A portugál gyarmatbirodalom összeomlása után a bipoláris világrend megjelenik Afrikában: Angola és Mozambik szovjet érdekszférává válik. 1974. India atomhatalom lesz 1975. Vietnám egyesítése, „vörös platform alatt” Az ellentétek kiéleződése Kína ellentétek SZU USA Japán együttműködés USA EU

49. A közel – keleti kérdés • Camp- David keretegyezmény (1978) • Carter amerikai elnök közreműködésével kétoldalú tárgyalások sürgetése az izraeli és egyiptomi kormány között • ENSZ BT 242. számú és 338. számú határozata az irányadó • Ciszjordánia és Gázai övezet 5 éves átmeneti időtartamra palesztin autonómia • arab államok és Izrael közötti viszony normalizálása • Izrael és Egyiptom között különbéke 1979-ben, de az izraeli félnek ki kell vonulnia a Sinai - fsz-ről 1982-ig.

50. Az iráni iszlám forradalom • korábban orosz /szovjet, brit hatalmi ambíciók területe • 1953-től CIA támogatásával amerika barát kormány (Mohamed Reza Pahlavi) • 1960-as évek un. „fehér forradalom” USA nyomására modernizációs program ↔siíta főpapság • regionális vezető külpolitikai szerep • 1977 Carter teheráni látogatása • 1979. Khomejni ajatollah iráni iszlám forradalma • kommunista ideológiával való szembenállás és a liberális nyugati világ értékrendjének tagadása • 1979 teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása és túszejtés • 1980: Irak – iráni háború