2.Személyiség – szocializáció

1. 2.Személyiség – szocializáció  

2. Ki vagyok én és főleg,hogyan???? Szocializáció: a szociológia és a pszichológia fogalma Tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemő és a kisgyermek nem fejlődik emberi személyiséggé, és nem képes felnőtt korában a társadalmi életben részt venni (Maugli effektus). Szocializáció, egy folyamat, amelynek során: - az emberi személyiség alakul - amelynek során az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie Szerep: viselkedési minták jogok kötelességek Státus: a társadalomban elfoglalt pozíció, pl: tanár apa, anya munkatárs egyesületi tag Szerepelvárások A társadalom státusokból áll, a társadalom tagjai kiválogatódnak ezekre a szerepekre. Ha a társadalom valamely tagja nem felel meg a státusából adódó szerepre -> konfliktus

3. A szocializáció döntő szakasza… A gyermekkor: Freud és a pszichoanalitikusok -> csecsemőkor Piaget -> a későbbi gyermekkor mások -> serdülőkor Sok pszichológus és szociológus szerint: a szocializáció egész életen át tartó folyamat (munkahely, felnőttkori család)

4. A szocializáció legfontosabb intézménye -> a gyermekkori család szülők, testvérek -> normák, értékek, a társadalom kultúrája (+kultúra fogalom) (Samuel Huntington: a jövő nagy háborúi kultúrák között fognak zajlani. Meg kell tanulnunk a különböző kultúrák békés együttélését.) -> az óvoda + iskola -> barátok + kortárs csoport Internalizálás – lehetővé válás Az egyén mélyen beépíti az értékeket és normákat, külső kontroll nélkül is, belső meggyőződésből viselkednek a normáknak megfelelően

5. A szocializációt befolyásolókörülmények Különböző családok:MAG családok,patchwork, mozaik családok Média szerepe Szigorú vagy engedékeny nevelés Benjamin Spockborder line személyiség Hankiss Elemér értékrend típusai: -hagyományoskeresztény -puritánfelhalmozó -fogyasztóihedonista - XIX. századi és korai XX. századi munkásmozgalmi értékrend Értékek – életminőség posztmateriális<-> materiális szeretet, emberi kapcsolatok A társadalomban széles körben elfogadott értékek lényegesen befolyásolják a gazdaság és társadalom működését, hosszú távú fejlődését.

6. Alapértékek a szocializációban…. JólétWelfare Jóllét Well being  Az anyagi szükségletek Szellemi és érzelmi javak magas szintű kielégítése – boldogság életminőség Életminőség vizsgálatok Maslow amerikai pszichológus – az emberi szükségletek szintjei: szeretet létezés Önmegvalósítás ( Csíkszentmihályi Mihály)

7. A szocializáció alapkérdése Kívánatos-e, hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba, teljesen konformok legyenek? David Riesman(1968) A magányos tömeg Kívülről irányított ember A társadalmi környezet elismerését kívánja elnyerni Nyitott személyiség alkalmazkodik változásokhoz intellektuálisan rugalmas és türelmes selfdirection munkavégzés vezetők, értelmiségiek, magánvállalkozók Belülről irányított ember Saját meggyőződése, értékei szerint cselekszik Autoritárius, tekintélyelvű személyiség mások nézeteivel türelmetlen intellektuálisan merev gyanakvó a változásokkal szemben szigorú felügyelet alatt, szakképzetlen munkások?

8. Felnőttkorban is??? A munkahelyen történő felnőttkori szocializáció erős hatása A szocializáció központi fogalma az ATTITŰD Attitűd: az egyén lelki és szellemi készsége, ahogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagál. Értékre kérdezünk: az emberek közötti alapvető egyenlőségről Attitűdre kérdezünk: mit szólna, ha a gyereke színesbőrüvelbarátkozna Totális intézmények (pl. elmegyógyintézet, börtön) személyiségváltozás – reszocializáció (átnevelőtáborok)

9. A kultúrák sajátosságai

10. Kultúrális dimenziók (Gert Hofstede) • 4 kulturális dimenzió: 1. Individualizmus - kollektivizmus 2. Bizonytalanságkerülés - „belátható jövő” 3. Hatalmi távolság (presztizs) 4. Maszkulinitás-feminitás (nemi szerepek elkülönülése) • Az 5. kultúrális dimenzió (Michael Bond) • Konfuciánus dinamizmus • Mi a magyarázata, hogy a gazdasági teljesítmény szempontjából kiugróan teljesítő öt ázsiai ország: Honkong, Tajvan, Japán, Dél-Korea és Szingapúr ilyen eredményes? • Közös értékek: hosszú távú szemlélet, kitartás, takarékosság, szégyentudat, a közösség méltóságának (arcának) megőrzése = azokkal az etikai tanításokkal, amelyek Konfucius nevéhez kötődnek.

11. A világ kultúráinak kérdései és válaszai • Kluckhohn és Strodtbeck (1961) amerikai antropológusok szerint a világ valamennyi kultúrája 5 kérdésre keresi a választ: 1. Milyen az emberi természet? 2. Milyen az ember viszonya a természethez? 3. Milyen a viszonya az időhöz? 4. Milyen a viszonya az aktivitáshoz? 5. Milyen a viszonya egymáshoz, az embertársakhoz?

12. Mi a kontextus szerepe? • Edward T. Hall szerint a kommunikáció központi fogalma a kontextus. • A kontextusközpontú kommunikáció esetén az információ döntő hányadát a fizikai környezet vagy a kommunikátorok ismeretei biztosítják, így nagyon kevéssé kell támaszkodni a kódolt, explicit, közvetített jelzésre (high-context). • A kontextusgyenge kommunikáció esetén: az információ nagy részében az explicit kódra kell hagyatkoznunk (low-context). • Kontextuserős kommunikáció: az információ döntő hányada a fizikai környezet és a kommunikátorok ismereteire alapozódik. • Kisebb jelentősége van a verbális kommunikációnak (Japán) • Homogén közösségben működik: ki nem mondott, beleérzett jelzések. • Kontextusgyenge kommunikáció esetén: az információ nagy részében az explicit, közvetlen kódra kell hagyatkozni (svájci, német). • Erősen támaszkodnak a verbalitásra (néma gyereknek...) • Nem ismerik a nem verbális üzeneteket • Heterogén közösségekre jellemző

13. Az emberi kommunikáció néhány sajátossága • Kommunikáció: információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz illetve jelrendszer ( nyelv, gesztusok, stb.) útján. • Az emberi kommunikáció jelentékeny hányada NEM NYELVI úton zajlik. Több mint 80%-a (pl. egy csokor virág átadása) • A szándékos üzenetközvetítés nemcsak nyelvi aktusban nyilvánulhat meg, hanem cselekvésben, viselkedésben is. • Az üzenet értékű jelzések lehetnek: • Szándékoltak • Nem szándékoltak Kommunikáció: olyan folyamat, aminek során egy adott üzenet eljut az üzenet kibocsájtójától (adó) az üzenet vevőjéhez. • Fontos kérdés: a kommunikációs folyamat résztvevői szándékosan vesznek-e részt a folyamatban. • Mindannyian potenciális üzenetkibocsátók vagyunk, de amíg nincs fogadó csupán egy jelenség zajlik, nem üzenetátadás.

14. Mindent „meghallunk”? • Nem. Mik lehetnek az akadályok? • Fiziológiai korlátok • Információs szelekciós mechanizmus • Egyéb akadályok: • Fizikai-üvegfal • Kognitív-könyvelő előadása • Interkulturális inkompetencia A kommunikáció és a szándék kapcsolata • 1. Sem a kibocsátó, sem az észlelő nem tulajdonít értelmet egy adott jelzésnek. • 2. Csak a fogadó tulajdonít értelmet a jelzésnek-szemlélődünk... • 3. Csak az üzenet küldője tulajdonít kommunikációs értéket a jelzésnek (meg nem értettség, kommunikációs kudarc, csalódottság) • 4. Mind az üzenet küldője, mind a vevő kommunikálni akar. Kooperációra kész állapot. • Sikerül?

15. A kommunikációs folyamat • A kommunikációhoz tehát szükséges: adó- vevő (a lakatlan szigeten hiába kiabálunk segítségért) • Az üzenethez forma (kód) és mód (csatorna) kell. • Korlátozó tényezők lehetnek: • A kognitív ismeretek hiánya • A nyelvtudás hiánya • Az interkulturális kompetencia hiánya • A kommunikációs folyamat résztvevői megválasztják: • a partnert, • az interakció helyszínét, • az interakció idejét, • a kódot, • a csatornát, • az attitűdöt.

16. Szimbólumok... • A jelek után a SZIMBÓLUMOK • Minden szimbólum jel, pl. a ∑ (görög szigma) valaminek a summája. • Kód: pl. a magyar a latin abc-t használja, ha új nyelvet tanulunk = új kódrendszer • Jelzés: a kódok segítségével nyelvi és nem nyelvi közlés • Üzenet: ha az adott jelzésrendszer használói értelmezni tudják pl. „kitették a szűrét” • Jelentés: a konkrét szituáció függvénye

17. Mit jelent az, hogy a kommunikáció interakciós folyamat? • Az adó jelzései és a vevő észlelései kölcsönösen hatnak egymásra. • Verbális kódban rendszerint lineárisan zajlik: • A beszél - B hallgat • Vagy fordítva, és közben a NEM VERBÁLIS kód is működik: tekintet, mimika, ezek befolyásolják a kommunikációt • A kommunikációs csatornák megválasztásának szempontjai: • Hányan vesznek részt a kommunikációban • Minél több kód áll rendelkezésre, annál biztosabb a sikeres kommunikáció (a szinkrontolmács látja a beszélő arcát) • Fizikai távolság esetén közvetítő csatornák beiktatása (mikrofonok) • Modern technika: vokális és vizuális videokonferenciák – „illatátvitel...” • Visszacsatolás fontossága: realtimechat • Közvetítő személy: tolmács vagy konfliktus esetén közvetítő személy (Kofi Anan ENSZ főtitkár) pl. Japánban az üzleti életben és házasságkötéskor is, elkerülendő a méltóság, az „arc” elvesztése.

18. Mik a kommunikációs kódok?Jelrendszer, amiben az üzenet közvetítésre kerül. • Nyelvi (verbális) – valamennyi természetes és mesterséges nyelv • Nem nyelvi (nem verbális) – testnyelv, zene, tánc, képzőművészet • A kód = jelrendszer, a csatorna = mód, ahogy a jelrendszer kifejezést nyer • Az üzenet, az információ mind a kétfajta kódrendszer esetében jelekben manifesztálódik. • Jelölő és jelzett viszonya: önkényes kijelölés, nincs ok-okozati kapcsolat • Saussure (1982) svájci nyelvész tűz - fire

19. Mire használjuk a kommunikációt? • Információ továbbításra • Az önkifejezés eszköze (érzelmek, lelki állapot) • „Smalltalk” - kapcsolattartás • Generációs ismerethalmaz átadása

20. 3. Csoportok és szervezetek

21. Mi a csoport? A csoport a közös cél alapján kialakult olyan együttes tevékenységgel egymásba kapcsolt emberek összessége, amelyben minden tag számára sajátos hely és a helyhez kapcsolódó elvárások, érdekviszonyok alakulnak ki. Szerveződhet: spontán: a cél általában rejtve marad, nem tudatosul a tagokban tudatosan: a cél eléréséhez több embernek egyszerre kell együtt működnie

22. Csoportfajták Formális csoportok: a szervezetek működése által létrehozott olyan emberi együttesek, amelyeket bizonyos feladatok elvégzésére hoztak létre. A tagok viselkedésében jellemző az alá-fölérendelt viszony (munkahely) Informális csoport: önkéntes tagság, mellérendelt kapcsolatok, rokonszenvi alapon alakulnak. A csoport léte az egyéneken múlik (focicsapat, amatőr színjátszók) Érdekesség: a formális csoportok idővel mindig kialakítják a csoporton belül informális csoportjaikat (középiskolai osztály) Vonatkoztatási csoport: olyan mércének tekintett csoport, melyet saját viselkedésünk, véleményünk, nézetünk és értékeink kialakításának érdekében összehasonlítási alapul használunk. Legtöbbször az egyén nem is tagja – de lehet saját csoportja is, ilyenkor mindenben a saját csoport normáit tekinti követendő mércének.

23. A csoport fogalmának alkalmazása Társadalmi kiscsoport - közvetlen, személyes együttműködésen alapul. -2 vagy több személyből áll - egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek - a tagok magukat megkülönböztetik más csoporttól - bizonyos célok és érdekük közös megvalósításának tudata él - a tagok kapcsolatban állnak egymással - szabályok alakulnak ki, jogok-kötelességek (család, baráti kör) Társadalmi nagycsoport - nagyobb létszámú - egy vagy több közös ismérv -„mi” tudatuk van - önálló arculat, meghatározott célok - társadalmilag önálló egységként számba vehetők - nincs feltétlenül személyi kapcsolat - céljaik, jellemzőik történetileg változnak

24. A szervezet - nagycsoport - az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoznak létre - a szervezetnek -> struktúrája van: szabályozza tagjai tevékenységét - a feladatokat felosztják egymás között - pontosan meghatározott, hierarchikus viszonyok - pontos alá-fölérendeltség - modern ember egész életében szervezetekkel találkozik (kórház, iskola, vállalat)

25. Fogalmi tisztázás! A szervezet nem azonos a mi szóhasználatunkban gyakori intézmény fogalmával! Intézmény: az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese Szervezet: egy konkrét csoport

26. A bürokratikus szervezet A modern társadalmakra jellemző nagy szervezetek bürokratikusak. A bürokrácia olyan szervezet, amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Max Weber(1864-1920) A szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. A bürokraták között: • pontos munkamegosztás érvényesül • szakismeret • pontos követelmények • a bürokrácia működése kiszámítható Szemben a feudális ügyintézéssel, ahol: rokoni kapcsolatok, hűbéres lekötelezettek, kiszámíthatatlan, de ugyanakkor személyesebb Max Weber szerint: a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása.

27. Mit jelent a bürokrácia? • A munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik • Egyértelmű uralmi hierarchia van, pontos szabályok mondják meg, ki kinek tartozik engedelmességgel, ki adhat utasítást • A bürokratikus szervezetekben pontos szabályok szerint történik az előrelépés • Az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik • Az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek • A bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset/bér fejében dolgoznak • A bürokratikus ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek.

28. Uram,bátyám módon…ugye, ismerős? Feudális:az államhatalom képviselői nem fizetésért dolgoznak, protekció, személyi szempontok érvényesülnek, nincsen feltétlenül speciális szaktudásra szükség M.Weber szerint a bürokrácia, racionálisabb szervezési és ügyintézési forma mint a korábbiak.

29. Ugyanakkor M. Weber látta a bürokrácia hátrányait • A bürokrácia mindig növekedésre törekszik: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. • Az előléptetési szabályok oda vezetnek, hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában, míg olyan szintre nem jut, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak • A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi, maga a működés válik céllá • A bürokráciában „benne van” az oligarchizálódási tendencia. • A bürokratikus szervezetek merevekké válnak • Lévai Imre: Az örömteli szervezet • Görgényi István: Huntingterritory

30. Köszönöm a figyelmüket!