Biológiai alapismeretek gyakorlat

1. Biológiai alapismeretek gyakorlat 1. Az élővilág rendszerezése

2. Biológia: a görög biosz=élet és logosz=tudomány szavakból keletkezett: „az élet tudománya”

3. Élő szervezetek jellemzői: • Állandó kapcsolat a környezettel • Stacioner egyensúly: az élőlények viszonylagos, csak állandó energiaáramlással fenntartható állandósága. • Individualitás – egyediség: viszonylagos elhatárolódás, az élőlény és környezete közti anyagcsere biztosítva van. Azt is jelenti, hogy az élőlény egésze él, nincs életet hordozó alkotórész. • Önszabályozás • Önreprodukció • Az élet fehérjékhez és nukleinsavakhoz kötődik. • Hierarchikus szerveződés: szerveződési szintek a molekuláris szinttől a bioszféráig.

4. A rendszerezés • Mesterséges rendszerek • Arisztotelész és tanítványa, Theophrasztosz: i. e. 300-as években az első rendszerezés • Karl Linné – Carolus Linnaeus svéd tudós (1707-1778) rendszere: hetvenezer ismert faj. A fajt tekintette rendszere alapjának, megalkotta a legtöbb ma használatos rendszertani kategóriát és kettős nevezéktant – binomiális nomenklatúra • Hibája, hogy a fajok állandóságát hirdette. • 1735: Systema Naturae • 1753: Species Plantarum

5. A ma használatos rendszertani kategóriák: • Ország (Regnum): • Törzs (Phylum): • Osztály (Classis): • Rend (Ordo): • Család (Familia): • Nem vagy nemzetség (Genus): • Faj (Species): • Növények országa (Regnum plantarum) • zárvatermők (Angiospermatopyta) • kétszikűek (Dicotyledonopsida) • hüvelyesek (Fabales) • pillangósvirágúak (Fabaceae) • herék (Trifolium) • fehér here (Trifolium repens) Minden kategóriának alcsoportjai lehetnek. A vastag betűvel kiemelteket Linné alkotta meg.

7. A binominális nomenklatúra: • A rendszer alapegysége a faj, melynek neve mindig két névből áll: nemzetség- és fajnévből. Ez az alapja a kettős nevezéktannak. A binom kettőst jelent: genusnév + speciesnév • Irodalom: Molnár V. Attila - Növények és emberek • Kitaibel Pál (1757-1817): elfogadta Linné rendszerét, de a növények élőhelyi viszonyaival is foglalkozott. Feltérképezte az akkori Nagy-Magyarország növényvilágát. 44 faj ma is az ő nevét viseli (Kitaibel-cickafark –Achillea kitaibeliana). • Természetes rendszerek, filogenetikus, vagy fejlődéstörténeti rendszertan: • A rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa segítségével végzi.

8. Lamarck (1744-1829) francia tudós: 1809: megállapította, hogy a fajok bonyolultsági sorrendben jelentek meg a Földön. • Charles Darwin (1809-1882): a fajok változásának tudományos magyarázata • http://www.origo.hu/tudomany/20090113-darwin-200-charles-darwin-elete-es-munkassaga.html?pIdx=1 - A darwini evolúcióelmélet lényege • http://www.darwinnap.hu/ • A fajok eredete – 1859. • A faj: lényeges tulajdonságaikban megegyező, egymással szaporodni és termékeny utódot létrehozni képes egyedek összessége. • Evolúciós értelemben véve rugalmas→ • Alfaj: A fajok önálló elterjedésű csoportjai, amelynek az egyedei egymáshoz jobban hasonlítanak, mint a faj többi egyedéhez. Pl. a piros vagy kerti bazsarózsa bánáti bazsarózsa nevű alfaja fordul elő Baranya megyében.

9. A növényvilág evolúciója • Két evolúciós irányvonal: egyik a kékmoszatokból, másik az ostorosokból. Legegyszerűbb többsejtű szerveződés a sejtfonal. • Két irányban történő osztódás eredménye: lapszerű növények • Háromirányú osztódás eredménye: telepes növények • Az ostorosokból négy fejlődési vonal: barázdásmoszatok, sárgásmoszatok, barnamoszatok, zöldmoszatok. • A zöldmoszatok két formában léptek a szárazföldre: mohák és harasztok

10. Harasztok törzse • Evolúciós bevezető: • első igazi szárazföldi növények • a vízfelvétel és a fényért való küzdelem határozta meg a további fejlődést • a zöldmoszatokból az egyik fejlődési irány a mohák, a másik a harasztok iránya • A harasztok törzse a földtörténeti múltban fajgazdagabb és nagyobb elterjedésű volt, mint napjainkban. A ma élő fajok kisebb termetűek, és élőhelyük is beszűkült. A harasztok törzse túljutott a virágkorán.

11. Harasztok törzse- • Ősharasztok osztálya • Korpafűfélék (Lycopsida) • Ma élő korpafüvek: védettek, 800 faj • Csipkeharasztok: trópusi fajok, Mo-n egy faj • Pikkelyfák és pecsétfák: Karbon koriak, mára kihaltak • Zsurlófélék osztálya: Mezei zsurló – Equisetum arvense • Páfrányok osztálya • Páfrányok rendjei: • Kígyónyelv páfrányok • Valódi páfrányok • Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas • Pikkelypáfrány - Ceterach javorkaeanum • Kövi fodorka – Asplenium ruta-muraria

13. Virágos növények (3. és 4.)3. Nyitvatermők(Gymnospermatophyta) • a földtörténeti Ókorban jelentek meg • fás szárúak • víztől független szaporodás, ivartalan nemzedék nem jellemző (a virágba húzódik) • az ivarsejtképzés a virágokban történik, a megporzást a szél segíti • egyivarú virágok • lehetnek egylakiak vagy kétlakiak. • Rendszer: 1. Ginkgofélék osztálya: kétlakiak, lombhullatók, dichotomikus levélerezetűek (villás elágazású). Egy élő faj: Páfrányfenyő (Ginkgobiloba) Élő kövület. • 2. Fenyőfélék osztálya: a levél zöld, különböző mértékben viaszos felszínű, tű, vagy pikkely alakú. Állhat szórtan, fésűsen vagy csomókban. • 3. Tiszafafélék osztálya: Tiszafa (Taxusbaccata)(!)

14. 4. Zárvatermők(Angiospermatophyta) • a legfejlettebb növénytörzs, fajgazdag, elterjedt. • a termőlevél körülzárja a magkezdeményt → termő. • fás vagy lágy szár • kétivarú vagy egyivarú virágok

15. Kétszikűek osztálya: Fontosabb családok: • Boglárkafélék: Mocsári gólyahír, Réti boglárka • Tündérrózsafélék: Fehér tündérrózsa, Vízitök • Rózsafélék: Gyepűrózsa* (Rosa canina), Vadalma, Kökény, Szeder, Málna, Erdei szamóca • Pillangósvirágúak: Veteménybab, Veteményborsó, Fehér akác, Szója, lóherék • Harmatfűfélék: Kereklevelű harmatfű • Szőlőfélék: Bortermő szőlő • Ernyősvirágzatúak

16. Ajakosak: zsályák, menták, kakukkfüvek, Szurokfű (oregánó), Bazsalikom • Burgonyafélék: Paprika, Paradicsom, Burgonya, Dohány, Petúnia, Csattanó maszlag • Keresztesvirágúak: mustárok, Káposzta, Repce, Retek • Tökfélék: tökök, Görögdinnye, Uborka • Fészekvirágzatúak: Közönséges napraforgó, Kamilla, Gyermekláncfű, Ürömlevelű parlagfű • Szegfűfélék • Kaktuszfélék • Kenderfélék

17. Nyírfafélék: mogyorók, Közönséges nyír, Enyves éger, gyertyánok • Bükkfafélék: Bükk, Kocsányos tölgy (Quercus robur), Kocsánytalan tölgy, Csertölgy, Molyhos tölgy, • Fűzfafélék: Fehér fűz, Fehér nyár, Rezgő nyár

18. Egyszikűek osztálya: • Békatutajfélék: Átokhínár • Békaszőlőfélék: Békaszőlő • Liliomfélék: Őszi kikerics, Vöröshagyma* (Allium cepa), liliomok, Májusi gyöngyvirág, tulipánok, Spárga, Yucca • Kosborfélék (Orchideák): Agárkosbor, Légybangó • Sásfélék: Zsombéksás, Tavi káka, • Pázsitfüvek: Angolperje* (Lolium perenne), Közönséges rozs, Közönséges búza* (Triticum aestivum), Nád, árvalányhajak, Kukorica, • Békalencsefélék: békalencsék • Gyékényfélék: gyékények