Fogalmak tisztázása

1. Fogalmak tisztázása • Távoltartás –Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja esetén, akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatása nem szükséges, de megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetében hagyása esetén a sértett tanú befolyásolásával, megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. Szükséges az ügyész v. a sértett kezdeményezése. • IMT (ideiglenes megelőző távoltartás)‏ helyszínen a rendőr hozza, nem kell bcs. vagy szabs. sem, de hozzátartozóknak kell lenni, és súlyosan, közvetlenül veszélyeztető magatartás v. mulasztás, nem kell eredmény • MT (megelőző távoltartás) bíróság hozza, (nem büntető, hanem polgári) a rendőrség kezdeményezésére, 30 napra

2. A rendőrség IMT eljárása • hivatalos észlelés, vagy bejelentés alapján jár el • a CSBE helyszínén hoz határozatot → bejelentésre kötelező kiszállni a helyszínre • mérlegeléssel hoz határozatot – időtartama 72 óra • ha a rendőrség IMT-t rendel el, azonnal, mérlegelés nélkül köteles MT eljárást kezdeményezni a bíróságnál • A bíróság nem peres eljárásban – iratok alapján – dönt a távoltartásról, aminek az időtartama 30 nap (polgári és nem büntető)‏

3. Hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazható távoltartás (IMT)‏ • 2009. évi LXXII törvény 6.§ (3) bekezdés • A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazott és bántalmazó által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshozvaló viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

4. Hozzátartozók közötti erőszak • A méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, mulasztás. • A két feltételnek együtt kell fennállnia, nincs lehetőség a távoltartás alkalmazására preventív célzattal, azaz egy esetleges jövőbeni veszélyeztetés bekövetkezésének megelőzésére. • Nem feltétel az eredmény, azaz a sérelem bekövetkezése. • Ami vizsgálandó, az a veszélyeztetés ténye, illetve annak súlyos, közvetlen volta.

5. Mit kell feltétlenül vizsgálni? • Hozzátartozók-e? házastárs, bejegyzett élettárs (egyneműek), egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha, nevelőszülő, testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, házastárs és a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, testvére, testvér házastársa, bejegyzett élettársa, volt házastárs, volt bejegyzett élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám, gyámolt. • Nem számít ebben az értelemben hozzátartozónak, tehát nem lehet IMT-t elrendelni: volt élettárs, volt jegyes, érzelmi kapcsolatban élők (együtt járnak, de nem élnek együtt). • Cselekvőképes-e a bántalmazó? 18. életévét betöltött, nem áll cselekvőképességet korlátozó v. kizáró gondnokság alatt.

6. Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? • A konkrét eset milyen eljárás megindítását alapozhatja meg (szabs., büntető elj., távoltartás)? • Milyen további intézkedések kellenek (pl. bántalmazó körözés alatt áll)? • Hányan, kik tartózkodnak az ingatlanban? • Személyazonosságok megállapítása. • A bántalmazó cselekvőképességének vizsgálata (18. év, nem áll kizáró gondnokság alatt).

7. Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? 2. • Ki milyen jogcímen tartózkodik az ingatlanban (távoltartásnál szükséges)? • Távozott-e valaki? • Az ingatlanban lévő állapotok, körülmények felmérése, következtetések levonása. • Gyermekek lehetőség szerinti eltávolítása az események központjából. • Helyszíni szemle lefolytatása. • Felek meghallgatása (lehetőleg külön-külön), nagyon részletesen.

8. Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? 3. • Tanúkutatás, tanúmeghallgatás • Előzmények, ellentmondások tisztázása. • Egyszeri vagy rendszeres bántalmazásról van szó? • Felvilágosítást adni mind a bántalmazónak, mind a bántalmazottnak. • Folyamatosan értékelni, hogy milyen eljárás szükséges (Ket, büntető, szabálysértési).

9. Mit kell tennie a rendőrnek a helyszínen? 4. • Amennyiben IMT elrendelése szükséges, kiadmányozásra jogosult parancsnok helyszínre hívása. • Az IMT elrendelése nem zárja ki, hogy büntető, vagy szabálysértési eljárás induljon. • IMT 72 órára rendelhető el, ezután a bíróság dönt (kötelező a rendőrségnek indítványozni), hogy további 30 napra elrendeli-e. • Az IMT megszegése szabálysértés, indokolatlan kérése is. • Ne feledjük: ezeket azonnal, a helyszínen kell vizsgálni

10. Ami a rendőrtől elvárható… • Egyik fél pártját sem foghatja, az intézkedését pártatlanul kell végrehajtani. • Ismerje az ide vonatkozó jogszabályokat, • Szabályosan, az áldozat védelmét, a elkövető jogait messzemenően tartsa szem előtt • Legyen határozott, ne legyen „összekacsintó”, ne mondjon ítéletet, ne vonjon felelősségre senkit, ne hibáztasson (miért nem jelentette eddig, biztosan megérdemelte), segítsen

11. Ami nem várható el az intézkedő rendőrtől! • Azonnal megoldja az esetleg évek óta fennálló konfliktusokat. • „Elvigye” a bántalmazót, ijesztgesse, de eljárást ne indítson. • Pénzbeli segítséget adjon, „taxi”-ként működjön • A bántalmazott teljes elzárkózása, közre-működése nélkül is feltárja a körülményeket (amennyiben nincs más bizonyíték).

12. Ami nem várható el az intézkedő rendőrtől! 2. • Orvos, pszichológus, szociális munkás, pedagógus, rendőr legyen egy személyben. • Az adott területen élő családok életét folyamatosan figyelemmel kísérje, tudjon az esetleges bántalmazásokról anélkül, hogy bárki ezt konkrétan jelezné (családtagok, szomszédok, segítők). • Jogi háttér nélküli intézkedést tegyen.

13. Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat • A határozatot a bántalmazottal és a bántalmazóval is közölni kell, azt részükre át kell adni. • A rendőrség a bántalmazott kérésére, vagy beleegyezésével a határozatot megküldi az illetékes családsegítő szolgálatnak, valamint a gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. • A rendőrség a határozatot megküldi az állandó lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnak ha a bántalmazott gyámolt, vagy gondnokolt személy. • A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

14. 2009. évi LXXII. tv. 3. §. (7) bek. Nem helyszíni intézkedés: A családvédelmi koordinációért felelős szerv az eljárásról és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. A rendőrség megvizsgálja az anyagot, ha szükséges megelőző távoltartás, továbbítja a bíróságra, ha nem, akkor nyilvántartásba veszi az esetet, hogy intézkedéskor lássák az előzményt.