Empírikus kutatás

1. A infokommunikációs szektorban működő kis-és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata Empírikus kutatás

2. A kkv-szektor jellemzői Magyarországon • A foglalkoztatottak 2/3-át alkalmazzák • A GDP közel 40%-át termelik • Tőkeellátottságuk alacsony: az összes jegyzett tőke 20%-a van a birtokukban • Ezen jellemzőkből következik, hogy termelékenységük alacsonyabb, tőkehatékonyságuk viszont magasabb, mint a nagyvállalatoké • Az összes nemzetgazdasági beruházásból részesedésük 37% • Az export kevesebb, mint 20%-át bonyolítják • Körükben az innovatív cégek aránya jóval kisebb kisebb: 15-20%, mint a nagyvállalatok körében: 25-40% (az EU-ban ugyanezek az arányok: 40 ill. 50-60%) (Forrás: KSH (2005) Innováció 2003)

3. KKv-k az infokommunikációs szektorban • A szektorban termelődik a GDP mintegy 4-4,5%-a • Az innovatív vállalkozások aránya 33% • Az itt működő vállalkozások túlnyomó része 97%-a kkv • Hasonlóan a nemzetgazdasághoz, itt is a kkv-k adják a foglalkoztatottak némileg kevesebb, mint kétharmadát • A szektorban magasabb a 10 fő alatti vállalkozások aránya, mint országosan • Az ágazat nettó árbevételének majdnem 50%-a keletkezik a kkv-k körében – míg a nemzetgazdaságban 40%

4. A kkv-szektor K+F és innovációs tevékenységének kormányzati támogatási eszközei • 1. Adórendszer: adókedvezmények, adóalap-kedvezmények, amortizációs kedvezmények • 2. Tőkéhez jutási segítség: kockázati tőkealapok, állami tőke-hozzájárulással • 3. Hitelhez jutás könnyítése: kedvezményes fejlesztési hitelek, állami hitelgarancia-nyújtás • 4. Segítség a kutató-helyekkel K+F kooperációk kialakításához • 4. Szabályozás egyszerűsítése, szabadalmi jogvédelem • 5. Közvetlen állami támogatások

5. Innovációs Alap (md Ft)

6. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások a GDP százalékában 2003

7. A válaszadó vállalkozások főbb jellemzői • Körükben túlreprezentáltak a 10 és 50 fő közötti vállalkozások, míg a 4 fő alattiak csak felét teszik ki az alapsokaságban betöltött részesedésüknek • Túlnyomórészt hazai magántulajdonban vannak • A hazai piachoz kötődnek és itt terveznek terjeszkedni is • Árbevételükön belül csak 10% az export • Szállítóik között domináns a hazai kkv-szektor, bár 24%-uk legfontosabb szállítója külföldi cég • Magas az egyetemet végzett alkalmazottak aránya: az összes foglalkoztatott 32%-a

8. A válaszadó vállalkozások innovációs készsége (1) • Körükben a K+F legalább kétszer olyan gyakori, mint az ágazat többi vállalatánál (54%-uknál foglalkozik egy vagy több munkatárs legalább részmunkaidőben kutatás-fejlesztéssel) • 41%-uk innovatívnak, további 24% részben innovatívnak tartja magát • Elterjedt körükben a kölcsönösségi alapon működő K+F együttműködési forma: a vállalkozások fele tart fenn ilyet, nagyobb részt hazai kkv-kkal, 22%-uk egyetemekkel, 16%-uk nagyvállalatokkal • A szektorban erős a technikai korszerűsítési és a kutatás-fejlesztési kényszer (a vállalkozások 79%-a tervez ilyet), ami az ágazat jellegéből (gyorsan fejlődő high tech) és az erős versenyből is következik. • Ehhez licenc-vásárlást a vállalkozások töredéke akar felhasználni, inkább saját fejlesztéseket terveznek

9. Hozzáállás a kutatás-fejlesztés külső támogatásának különböző formáihoz • Fejlesztéseiket a válaszadó vállalkozói kör túlnyomó része saját tőkéből finanszírozza, bankhitelt és kockázati tőkét nem akar felhasználni • Napjainkban már sokan tartják vállalkozásuk számára elérhetőnek az állami támogatások különböző formáit. • A pályázatírás bonyolultsága és az elvárt saját forrás túl magas volta miatt azonban fele annyi vállalkozás vett már részt K+F pályázaton (32%, háromnegyedük volt sikeres), mint ahány elérhetőnek tart állami támogatást (60%) • A válaszoló vállalkozások túlnyomó része nem tartja megfelelőnek a kutatás-fejlesztés mai formáját, de ezek közül is jóval kritikusabbak azok, akiknek saját tapasztalataik vannak a jelenlegi támogatási rendszer működésével kapcsolatban • A vállalkozások fele a kutatás-fejlesztések előtt álló legfontosabb akadálynak a befektetés megtérülését tartja, 40% a túlságosan nagy forrásigényt, a fejlesztési inputok nem okoznak problémát

10. Vállalkozói vélemények(1)A támogatási rendszer általános problémája • A jelenlegi K+F támogatások jelentős része kutatatást támogat, fejlesztéseket alig, és csak kutatással együtt. A magyar kkv-szektor számára az lenne az igazi segítség, ha alkalmazásokhoz, ill. alkalmazásokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez is lehetne innovációs támogatást kapni. • Ezzel szemben a NKTH nagy kutatási programokat támogat, aminek persze megvan a maga értelme, hiszen így fókuszáltan, az erőforrásokat egy-egy nagyobb K+F projektre koncentrálva jelentősebb eredményt lehet elérni, azonban így a kkv-szektornak nem sok jut az innovációs támogatásokból. Ezeket a támogatásokat alapvetően nagyvállalatok vagy kutatóhelyek kapják, ez utóbbiak közül szerencsés esetben magyar egyetemek

11. Vállalkozói vélemények(2)Problémák a pályázati feltételekkel • A pályázatok részvételi feltételei nem egyszer lehetetlenek, nem teljesíthetők. • Fontos pályázati feltételek nincsenek előre tisztázva. • A pályázathoz előre össze kell rakni a terméket, hogy ne legyen később eltérés a pályázatban megígért és a létrehozott termék között. Mindehhez gondos dokumentáció kell, ami igen költséges. • Nem ismeretes előre, milyen mértékű és igényességű lesz az utólagos monitoring • Súlyos teher, hogy a megnyert pályázat esetén bankgaranciával kell rendelkezni a saját erő meglétéről • A pályázatok kitöltése sok munka, túlságosan bonyolultak. A pályázat megírása minden cégnél legalább egy hónapba telik, gyakran több munkatárs és a pályázatíró cég részvételével • A pályázatok elbírálási ideje többnyire túl hosszú

12. Vállalkozói vélemények (3) Javaslatok • A jelenleginél protekcionistább kutatás-fejlesztési politika: fejlesztési pénzeket csak magyar tulajdonú cégeknek szabadna adni • A multinacionalista vállalatoknak csak abban az esetben kellene fejlesztési támogatást nyújtani, ha K+F munkahelyeket hoznak létre • A kutatás-fejlesztési foglalkoztatást a közterhek átvállalásával lehetne támogatni • Innovációs ötletek projektmegvalósítási tervére lehetne 1-3 millió Ft-os támogatást nyújtani • Kedvezményes (kamatmentes) fejlesztési hitelek • A pályáztatási és döntéshozatali folyamat nyilvánosságát növelni kellene • A konkrét pályázati kiírásokról való döntésbe és az értékelésbe az érintett vállalkozói kör szakmai szervezeteinek képviselőit is be kellene vonni