S zakmai követelménymodulok a 4. számú művészet, közművelődés , kommunikáció szakmacsoportban

1. Szakmai követelménymodulok a 4. számú művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban Lázár Zsuzsa szakmai koordinátor

2. Új elemek a modulrendszerű szakképesítések felépítésben • A modulok nem képzési, tanulmányi tartalmakból, hanem munkatevékenységi összetevőkből állnak, vagyis a képzés utáni végső állapotot tükrözik (A szakképzéssel ellátható különféle munkafolyamatokat, feladatokat tartalmazzák) • A modulok tartalma nem egy-egy foglalkozás részekre bontásával, hanem a teljes szakmai kör tartalmi átfedéseinek vizsgálata alapján alakult ki. (Az átfedések feltárása alapján lehet az un. alap-modul* csoportokat és közös modulokat **kialakítani) • Szakmacsoportunkra az un. csoportos átfedés a jellemző, amelyben a közös modulok köré csoportosulnak a különböző művészeti szakmák.

3. Példa a művészeti szakképesítések alap-moduljaira

4. Példa a Keramikus és Porcelánfestő és tervező asszisztens szakképesítések közös moduljaira

5. A modularizáció felépítése Az egyes szakképesítések tovább tagolódnak, un. ágszerkezetet alakítanak ki: • rész-szakképesítésekre (amelyek alacsonyabb szintű szakképesítést feltételeznek – pl. a keramikus és kerámiakészítő szakképesítések) • elágazásokra (amelyek egyszintű szakképesítéseket jelölnek közös és egyedi tartalmakkal – pl. a grafikus szakképesítés, amely Alkalmazott grafikus és Képgrafikus szakokra tagolódik) • ráépülésekre (amelyek magasabb szakmai szintet képviselnek – pl. a Közművelődési szakember II., amelynek a ráépüléses szakképesítése a Közösségfejlesztő)

6. SZAKKÉPESÍTÉS MODULOK Rész/Ráépülés Keramikus A1 A2 A3 4 5 Kerámiakészítő R1 R 2 R 3 Kiegészítő modul a részből az egészbe való átmenethez Porcelánfestő- és tervező asszisztens A1 A2 A3 4 5 spec. Példa egy konkrét szakképesítés modultérképére(Keramikus – kerámiakészítő; Porcelánfestő és tervező asszisztens)

7. A szakmai és vizsgakövetelmények formai előírásai • Vizsgarészek (majdnem megegyeznek a jelenlegi struktúrával - írásbeli/gyakorlati/szóbeli/interaktív) Cél, hogy vizsgarészeken belül, a vizsgán szükséges tevékenységek, lehetőleg modellezzék a későbbi munkatevékenységet. • Vizsgafeladatok / a komplex feladatok lehetőség szerint illeszkedjenek a modul követelményrendszeréhez • vizsgatevékenységek

8. A központi programok felépítése • A tantárgyak nem azonosak a tananyaggal, annak elemeivel. • A tananyag az egész képzési folyamat tartalma. (pl.a Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat c. követelmény modul az Általános vizuális művészeti alapismeretek c. tananyagegységet jelenti, amely magában foglalja a Művészettörténeti ismeretektől a rajzi gyakorlaton keresztül az ábrázoló geometriát.) • A tananyag tartalmaz nem szakmaspecifikus elemeket (pl. vállalkozási ismeretek, egészségvédelem) és nevelési törekvéseket (melyek esetenként nem tantárgyiasíthatók) • A központi programok dokumentum az iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez ill. egyéb oktatási nevelési dokumentumok elkészítéséhez. (szakmai program, tankönyv stb.)

9. A központi programok felépítése 2 Az általános irányelvek a szakképzés megszervezéséhez (a képzés szabályozásának jogi háttere, a képzés célja, szakmai követelmények, a szakképzéssel betölthető munkakörök, a képzés struktúrája, a szakmai vizsga előírásai, egyéb feltételek) A szakmai tantárgyak, modulok központi programjai (a tananyag témák szerint bontva – ajánlott óraszámmal )

10. Képzési folyamatelemek Szakmai alapozó tantárgyak (pl. tervezési ismeretek, rajz-festés ismeretek) Szakmai elméleti tantárgyak (művészettörténeti, szaktörténeti ismeretek, anyagismeret, technológia stb.) Informatikai foglalkozások (alapfokú vagy szakma-specifikus számítógépes programismeret.) Gyakorlati tantárgyak – (műhely-, üzemi gyakorlat, laborgyakorlat nyári gyakorlat stb.)

11. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www.nive.hu/nft SZVK tervezetek KP tervezetek