Az elektronikus aláírás állami elismerése

1. Az elektronikus aláírás állami elismerése Az okiratok csoportosítása Az elektronikus okiratok Az elektronikus aláírás mint jogintézmény megjelenése Az elektronikus aláírás technológiája

2. Okiratok Az okirat fogalma Az okiratok csoportosítása Közokiratok Magánokiratok Teljes bizonyító erejű magánokiratok Egyéb magánokiratok Elektronikus okiratok Főbb jellemzői Elektronikus dokumentum fogalma Biztonságosság Bizalom

3. Az elektronikus aláírás mint jogintézmény megjelenése Távol lévő felek közötti jogi hatással bíró nyilatkozattétel lehetősége – kereskedelmi igény Az EU szabályozása Magyar szabályozás

4. Az Európai Unió szabályozása Az Európai Parlament és a Tanács elektronikus aláírásról szóló 1999/93/EK számú irányelve Főbb rendelkezések technológia-semlegesség különböző biztonsági követelményeknek megfelelő aláírások

5. Magyar szabályozás I. 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról Alapelvek: Technológia-semleges szabályozás Aláírások egyenlősége Törvényi kivétel elve Ügyfél védelmének elve

6. Magyar szabályozás II. A törvény témakörei Alapfogalmak: elektronikus dokumentum elektronikus aláírás fokozott biztonságú elektronikus aláírás minősített elektronikus aláírás Szolgáltatások: hitelesítés-szolgáltatás időbélyegzés eszköz-szolgáltatás A szolgáltatók tevékenységének felügyelete HIF (2004-ig) – NHH (2004-től)

7. A Hatóság feladatai • Nyilvántartás a szolgáltatókról: • Név, székhely • Szolgáltatás megnevezése • Minősített szolgáltató • Ellenőrzi a szolgáltatók működését • Technológiakövetés • Intézkedések: • Felhívja a jogsértő figyelmét az előírások betartására • Megtilthatja bizonyos technológiák alkalmazását • Elrendelheti a tanúsítvány-kibocsátás szünetelését • Visszavonhatja a korábbi minősített tanúsítványokat • Bírságot szabhat ki (akár 10 millió forint is) • Törölheti a minősített jelzőt a nyilvántartásból • Törölheti a szolgáltatót a nyilvántartásból

8. Az elektronikus aláírás szereplői Papír alapú okirat: Akár egy személy is képes teljes bizonyító erejű magánokiratot létrehozni Elektronikus aláírás: Legalább három szereplő szükséges: Küldő (aláíró) Címzett Hitelesítés-szolgáltató

9. Az aszimmetrikus kriptográfia működési mechanizmusa Aláíró: Elektronikus dokumentum készítése Aláírás magánkulccsal (aláírás-létrehozó adat) Küldés a címzettnek Címzett: Ellenőrzi a dokumentumot nyilvános kulccsal (aláírás-ellenőrző adat) Hitelesítés-szolgáltató Tanúsítvány kiállításával tanúsítja az aláírás-ellenőrző adat személyhez kapcsoltságát (személyazonosság)

10. Aláírási szintek „Egyszerű” elektronikus aláírás Elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából Logikailag hozzárendelt vagy elválaszthatatlanul összekapcsolt Elektronikus adat Fokozott biztonságú elektronikus aláírás = írásba foglalás Alkalmas az azonosításra Egyedülállóan az aláíróhoz köthető Létrehozó eszközök kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak Úgy kapcsolódik a dokumentumhoz, hogy a módosítások érzékelhetők Minősített elektronikus aláírás = teljes bizonyító erejű magánokirat Közokirat = az elektronikus dokumentum is lehet közokirat, feltéve, hogy minősített aláírással van ellátva

11. Minősített elektronikus aláírás Fokozott biztonságú elektronikus aláírás Biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták létre: Az aláírás-létrehozó adatok aláírónként biztosan mindig különböznek, titkosságuk biztosított Garantálható, hogy az aláírás-létrehozó adat nem rekonstruálható, az aláírás nem hamisítható A hitelesítésre minősített tanúsítványt bocsátottak ki: Törvényben meghatározott tartalom Minősített szolgáltató állíthatja ki: Bizonyítja a megbízhatóságot Biztonságos tanúsítvány-tárolási szolgáltatás Minősített felhasználók személyazonosságának igazolása Megbízható rendszerek és termékek használata…