Magyarok foglalkoztatása külföldön

1. Magyarok foglalkoztatása külföldön

2. Jogalkalmazás Magyarországon A Tbj. rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: Közösségi rendelet), illetve a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. 2014. 02. 11. 2

3. A nemzetközi egyezmények típusai • Szociálpolitikai egyezmények, • Szociális biztonsági egyezmények, • Egészségügyi együttműködési egyezmény

4. Közösségi jogalkalmazás 2010. május 1-je előtt • 1408/71/ EGK rendelet és az • 574/72/EGK rendelet 2010. május 1-től • 883/2004/EK rendelet és a • 987/2009/EK rendelet • Norvégia, Liechtenstein, Izland tekintetében 2012. június 1-jétől kell a 883/2004/EK rendeletet alkalmazni. • Svájc vonatkozásában2012. április 1-jétől kell a 883/2004/EK rendeletet alkalmazni.

5. Kétoldalú egyezmények • Szociálpolitikai:Szovjet,Jugoszláv Szociális biztonsági: Magyar-Korea (36 hónap) • Magyar-Mongol,(24 hónap) • Magyar-Kanada,(60 hónap) • Magyar-Quebec,(60 hónap) • Magyar-Montenegró,(24 hónap) • Magyar Ausztrál,(48 hónap) • Magyar-India, (60 hónap) • Magyar-Japán (60 hónap)

6. A koordinációs rendelkezések felülírják a tagállamok közötti egyezményeket és a nemzeti jogszabályokat. A rendeletek szabályait közvetlenül kell alkalmazni, ezért a belső jogrendszerbe nem kerültek átültetésre.

7. Fontosabb fogalmak Munkavállalói tevékenység: bármely tevékenység, amelyet a tevékenység helye szerinti tagállam szociális biztonsági szabályai ilyenként kezelnek. Önálló vállalkozói tevékenység: bármely tevékenység, amelyet a tevékenység helye szerinti tagállam szociális biztonsági szabályai ilyenként kezelnek. 2014.08.27. 7

8. Biztosítási kötelezettség • Alapelv : Kizárólag egy tagállam joga alkalmazandó egy személlyel összefüggésben. • A biztosítási kötelezettségre főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti tagállam joga alkalmazandó. • Minden más esetben: lakóhely tagállamának a joga.

9. Kizárólag egy tagállamban tevékenységet folytató személyek Főszabály szerint az egy tagállamban – nem kiküldetés keretében – tevékenységet folytató személyek abban az államban tartoznak a társadalombiztosítási kötelezettség alá, amelyben kereső tevékenységüket végzik. 2014.08.27. 9

10. Kivétel a főszabály alól - kiküldetés Munkavállaló kiküldetése, Legfeljebb 24 hónapig Előnyök: a munkavállaló nem lép át másik állam Tb-i rendszerébe, a munkáltatónál nincs többlet adminisztráció, Hátrányok: járulékalap= alapbér, a kiküldetés szigorú feltételei 2014.08.27. 10

11. Kiküldetés feltételei Folyamatos kapcsolat a • Munkáltató-munkavállaló között, • Munkavállaló-kiküldő állam között, • Kiküldő munkáltató és a kiküldő állam között.

12. Kiküldetés feltételei Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet kell végeznie. Ez akkor áll fenn, ha A belföldön foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy - a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya eléri a 25 százalékot. A kiküldetés ideje alatt a magyar jog alkalmazandó akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez. A munkáltató 25%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazd-i tevékenység, A munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazd-i tevékenységet. Kapcsolt vállalkozásnál nem kell vizsgálni. A jelentős gazdasági tevékenységet munkáltatónként kell vizsgálni. Meghatározott időszakot vizsgálnak, megelőző 6 hónap és a kiküldetés időtartama. 2014.08.27. 12

13. Kiküldetés feltételei II. Azonos nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenység folytatása, Felváltó kiküldetés tilalma, Továbbküldés tilalma, Két hónapos megszakítás. 2014.08.27. 13

14. A munkavállalóhoz kapcsolódó feltételek kiküldetés során a kiküldő munkáltatónak a kiküldetés során folyamatosan kell foglalkoztatnia a munkavállalót, a Tbj. szerint járulékot kell fizetnie. A munkavállalónak a kiküldetést megelőzően folyamatosan, legalább 30 napon keresztül a magyar szabályok szerint kell munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony keretben vagy álláskeresési járadék alapján biztosítottnak lennie. Nem szükséges azonban, hogy a 30 napos előzetes biztosítási jogviszony a kiküldő munkáltatóval létesített munkaviszony alapján álljon fenn. A munkavállalót a munkáltatónak a kiküldetés helye szerinti tagállamban a Magyarországon folytatott tevékenységével azonos gazdasági ágazatban kell foglalkoztatnia. 2014.08.27. 14

15. Kiküldetési igazolása, és az igazolás igénylése A 2010. május 1-je után kezdődő kiküldetés esetén a kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja. ( A1 jelű igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki.) A korábban kiadott E 101 jelű igazolások a rajtuk feltüntetett érvényességi idő végéig érvényesek maradnak, de egy E 101 jelű igazolást meghosszabbítani csak A1 jelű igazolással lehet. 2014.08.27. 15

16. Az igazolás nem állítható ki (a munkáltató miatt), ha a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest - más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat. 2014.08.27. 16

17. Az igazolás nem állítható ki (a munkavállaló miatt), ha nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját KÖZVETLENÜL megelőzően legalább 30 nap MEGSZAKÍTÁS nélkülii biztosítással, kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson, korábban ugyanabban az államban volt a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött (ide értve az 1408/71/EGK rendelet szerinti kiküldetést is), és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje 2014.08.27. 17

18. Tevékenység végzése több tagállamban A biztosítási kötelezettség lakóhely szerinti tagállamban. munkáltató a munkáltató székhelye szerinti államban áll fenn. Lakóhely, ha a tevékenység jelentős részét a lakóhely szerinti tagállamban végzi. 2014.08.27. 18

19. Székhely szerinti tagállam joga Ha a munkavállaló, tevékenységének jelentős részét nem a lakóhely szerinti tagállamban végzi. Vizsgálati szempontok: Hány vállalkozás alkalmazza, hol van a székhelyük, a munkavállaló lakóhelye szerinti tagállamban van-e a munkáltatók székhelye? 2014.08.27. 19

20. Párhuzamos munkavégzés Egy vállalkozás foglalkoztatja: a vállalkozás székhelye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni. Két vagy több vállalkozás folytatja a székhelyük azonos tagállamban van – ennek a tagállamnak a joga. A székhelyek eltérő tagállamban vannak, de az egyik a munkavállaló lakóhelye szerinti tagállamban – a lakóhelytől eltérő tagállam joga, ha az egyik vállalkozás székhelye sincs a lakóhely szerinti tagállamban, akkor a munkavállaló lakóhelye szerinti állam jogát kell alkalmazni. 2014.08.27. 20

21. Járulékalapot képező jövedelem 2014.08.27. 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. 21

22. Tbj. alkalmazásában alapbér: 2014.08.27. az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap. Az ún. devizaellátmány nem képez járulékalapot. 22

23. Törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része. A törzsbér tehát a munkavállaló személyi alapbérével azonos, illetőleg annál több vagy kevesebb is lehet. például a törzsbér része a munkában töltött idő hosszától függően fizetett munkabér (időbér), a teljesítménykövetelmények (norma) teljesítéséért járó bér (ideértve a bérezési forma részét képező, pl. minőségi prémiumot is), a teljesített túlmunka alapbére, de a teljesített túlmunka pótléka már nem. KSH közlemény mellékletének [Útmutató a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz] 1.1.1.1. alpontja szerint

24. 2014. évi változások Családi járulékkedvezmény: • Összege, érvényesítése,igazolása, • munkáltató közreműködési kötelezettsége, érvényesítése, • adómentes, bevételnek nem minősülő jövedelmek, • Társas vállalkozó – korlát, • elszámolás.

25. Biztosítás, járulék-, adófizetés • Biztosítottak köre- hallgatói munkaszerződés (gyakorlati képzés),külföldi foglalkoztató -harmadik ország állampolgára • Biztosítás szünetelése – generális szabály, • Járulékalap, tanulószerződés • Egészségügyi szolgáltatási járulék (mentesítés kiegészítése). • Szociális hozzájárulási adó – utólagos kifizetések

26. Kedvezmények • Szabad vállalkozási zóna, • Tartósan álláskereső, • Kutató munkakör, • Anyasági ellátás. • Megszűnő kedvezmények.

27. Egészségügyi hozzájárulás • Mentes jövedelmek, • 6 százalék körében bekövetkezett változás • Érvényesített családi járulékkedvezmény a 450 000 forintos felső határnál.