1 / 22

Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig

Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig. Alapvető hatások, minták. 1.) Frank-minta : - Nyugati-szlávok (csehek, lengyelek) - magyarok 2.) Bizánci-minta: - Délszlávok (bolgárok, szerbek, kiv. Horvátok) -Keleti-szlávok (oroszok). Délszlávok I. - Bulgária.

garron
Download Presentation

Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig

  2. Alapvető hatások, minták • 1.) Frank-minta: • - Nyugati-szlávok (csehek, lengyelek) • - magyarok • 2.) Bizánci-minta: • - Délszlávok (bolgárok, szerbek, kiv. Horvátok) • -Keleti-szlávok (oroszok)

  3. Délszlávok I. - Bulgária • - Honfoglalás: 679-ben Aszparuh kán vezetésével • - Első bolgár állam (681-1018): • 717-718: Tervel kán a bizáciakkal szövetségben megállítja az arabok előrenyomulását - Kereszténység: Borisz kán (852-889) alatt 864-ben veszik fel a bizánci rítusú formát • -autokefál egyház: • A.) saját egyházfővel rendelkezik (rendszerint az uralkodó) • B.) hierarchiája független minden más egyház hierarchiájától (pl. Bulgária nem függ a konstantinápolyi pátriárkától) • C.) független egyházi bíráskodás és törvényhozás • D.) külön helyi szokások és szertartások

  4. Simeon (893-927) uralkodása a az első bolgár állam csúcsidőszaka, • - 919-ben felvette a „bolgárok és a rómaiak császára” címet – a „császár/caesar/cár” cím = a római „imperator”-ral, a bizánci „baszileosz”-szal • -Bulgária bizánci uralom alatt (1018-1186) • - Második Bolgár cárság (1186-1395)- Aszenida-dinasztia • 1243-1300: mongol betörések– a ”tatárhegemónia” időszaka • – 1330: a szerbek legyőzik a bolgárokat – szerb befolyás • - oszmán hódítás 1371-től • – 1395-1878: Bulgária oszmán uralom alatt

  5. Délszlávok II. - Szerbia • - a szerb államiság két „bölcsője”: Raska és Zéta fejedelemsége • István (1196-1228) 1217-ben királlyá koronáztatja magát • -1219: létrejön a raskai érsekség –szerb autokefál egyház • - XIII. szd.: anarchia, trónviszályok- a XIV. szd. elején erősödik meg az önálló szerb állam • - Dusán István cár(1331-1355) uralkodása a középkori szerb állam aranykora; nagy hódítások • - 1346: a „szerbek és a rómaiak császára ” • -1389: a rigómezei (koszovo polje-i) vereség az oszmánoktól • -1459: Szendrő eleste, a maradék szerb területeket megszállják az oszmánok az 1800-as évek elejéig

  6. Délszlávok III. – Horvátok, Szlovénok • - a horvátok a XI. szd. elején, a római rítusú kereszténységet vették fel, uralkodóik rokonságba kerültek Szent István magyar királlyal • - 1089: Zvoinimir király halálával kihal a horvát uralkodóház • –Könyves Kálmánt 1102-benhorvát királlyá koronázzák • – perszonálunió, de jelentős horvát autonómia a bán vezetése alatt 1918-ig • - a vend etnikumú szlovénok a középkorban nem tudtak szert tenni önálló államiságra, az önálló Szlovénia csak 1991-ben jön létre

  7. Románok • - Eredet: 1.) Dákó-román kontinuitási elmélet • 2.) Bevándorlási elmélet • - a bizánci krónikákban a X-XI. szd. fordulóján tűnik fel először a Balkán déli részein élő vlach elnevezésű pásztornép, amely későbbi vándorlása során jutott el a Kárpátok dél-keleti vidékére • - az első állam Basarab vajda (1324-1352) vezetésével alakul meg Havasalföldön, ahol 1359-ben ortodox érsekség jön létre (a másik román fejedelemségben, Moldvában1401-ben) • - az oszmánokkal korán felveszik a harcot, de a XV. szd. második felére a két fejedelemség az oszmánok vazallus állama lesz

  8. „Zakon” vagy „Bírósági törvény az emberek számára • - Keletkezési ideje: Borisz kán (852-889) uralkodásának időszaka • - Összetétele: a bolgár szokásjog, a bizánci jog és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása • - Minta: a bizánci „Eklogé” • -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai egy rövidebb és egy bővített változatban ismeretesek , 32 fejezetből áll • -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, akuzatórikus eljárás

  9. „Az igazhitű István cár törvénykönyve” • Keletkezési ideje: 1349 • - Összetétele: a szerb szokásjog, a bizánci joganyag és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása • - Minta: a bizánci „Szüntagma” • -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai számos töredékes változatban ismeretesek , több mint 200 szakaszt tartalmaz • -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, megjelenik az inkvizitórikus eljárás

  10. A délszláv állam és jogfejlődés közös vonásai • 1.) Nem alakul ki az egész Balkánt magába ölelő egységes délszláv állam - széttagolt , töredékes államiság • - okai: a.) mostoha földrajzi körülmények • b.) állandó harcok • 2.) Az ortodox kereszténység hegemóniája (kiv. Horvátok), de autokefál egyházszervezettel!! • 3.) Az államszervezetben és a jogrendszerbenerőteljes a bizánci minta átvétele

  11. Nyugati-szlávok I. - Csehország • - eredet: a cseh (vezetője a Premysl nemzetség) és a zlicsan (vezetője a Slavnik nemzetség) törzsek • - Vencel (921-935) az első uralkodó alatt folyik a keresztény térítés–– „Szent Vencel koronája” • - 973: a prágai püspökség alapítása a mainzi érseknek alárendelve • -1212: a szicíliai aranybullában a császár elismeri, hogy • A.) örökölhető a cseh királyi cím • B.) elismeri a csehek szabad királyválasztó jogát • C.) elismeri a cseh király invesztitúrajogát • D.) a cseh király német birodalmi fejedelem, részt vehet a birodalmi gyűlésen és szavaz a császárválasztáson

  12. - II. Ottokár (1253-1278) K-Eu-i nagyhatalom – 1278:morvamezei csata- 1306: a Premysl-ház kihalása- A Luxemburg-ház szerzi meg a trónt • –- 1311: a „nagy kiváltságlevél”- a király megígéri a rendeknek: 1.) megtartja őket szabadságaiban • 2.) nem kötelezi őket katonáskodásra az országhatárokon kívül • 3.) adót tőlük csak kivételesen szed (koronázás, királyi esküvő) • 4.) tisztségeket nem juttat idegeneknek • - Luxemburgi Károly (1346-1378) – 1356: német aranybulla a cseh király a hét választófejedelem egyike

  13. Nyugati-szlávok II. - Lengyelország • - eredet: névadó törzs: polján , de a magyar elnevezés a ledzjanin-ból származik • – 966: kereszténység felvétele • - Vitéz Boleszláv (992-1025) uralkodása alatt megszilárdul az állam – 1000: a gnieznói önálló érsekség alapítása – 1025: Boleszláv királlyá koronázaása • - 1138: Ferdeszájú Boleszláv felosztja államát fiai közt • - a XIV. szd. közepéig: részfejedelemségek kora

  14. - 1320: Lokietek Ulászlót királlyá koronázzák • - III. Kázmér (1333-1370) erős központi hatalmat épít ki • - Nagy Lajos (1370-1382) alatt lengyel-magyar perszonálunió • - 1385: krewói egyezmény – lengyel-litván perszonálunió • -1410: a grünwaldi csatában súlyos csapást mérnek a német lovagrendre • - 1569:lublini unió – lengyel-litván reálunió

  15. „Majestas Carolina” • - Keletkezési ideje: 1355 • - Összetétele: a csehszokásjog, a szokásjogon alapuló bírói döntések és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása • -Szerkezete:latinul írták, római jogi műveltséggel rendelkező jogászok szerkesztették, de nem recepció és nem hatott rá a német jog sem • -Tartalma: a korona jogainak megerősítése a fő cél, jogegységesítési törekvés, büntetőjogi és perjogi normák, az akkuzatórikus eljárás háttérbe szorítása • - Sorsa: az országgyűlés a tervezet egészét elvetette, de egyes szakaszait önálló törvényekkel bevezették (büntetőjog, perjog, a parasztok szabad költözködésének korlátozása)

  16. A lengyel nemesség privilégiumait megerősítő statútumok • - Kassai privilégiumlevél (1374): a király • A.)adómentességet ad a nemességnek • B.) kötelezi magát az ország megvédésére • C.) a nemesek csak külső támadás esetén, az országon belül kötelesek saját költségen katonáskodni • D.) csak lengyel nemeseknek ad tisztségeket • - Nieszawai statútum (1454): cél: az egységes nemesi rend védelme • A.) tiltja a hivatalok halmozását, a mágnások kezén való egyesítését • B.) az adókivetés és a nemesi felkelés hadbahívása a szejmikek előzetes jóváhagyásától függ

  17. - Piotrkowói statútum (1496): • A.) megerősíti az addigi nemesi jogokat • B.) létrehozza a két házból álló szejmet • C.) a szejm egyedüli joga háború indítása és a nemesség hadbahívása • D.) korlátozza a parasztok szabad költözködését és megtiltja a polgárok földvásárlását • - az 1505-ös radomi szejm döntése (Nihil novi): • semmiféle újítást nem lehet bevezetni az egész nemesség együttes beleegyezése nélkül („nihil novi sine communi consensu”)

  18. A nyugati-szláv állam és jogfejlődés közös vonásai • 1.) Az államszervezetbenerőteljes a frank minta átvétele 2.) küzdelem a német hegemonikus törekvésekkel szemben, gyakori széttagoltság • 3.) német jogú telepítések (iure teutonico): földközösség helyett telekrendszer, robot helyett termény- majd pénzszolgáltatás, szabad költözködési jog • 4.) a nemesi rend erőteljes jogszerzése az uralkodóval szemben (nincs hűbéri lánc, csak főnemes-köznemes felosztás) • 5.) a rendek összessége a királlyal együtt egy testületet képez – corona regni • 6.) időszakos nagyhatalmi szerep Európában

  19. Keleti-szlávok - Oroszok • Mintaadó hatások az államszervezetben: • 1.) Bizánci-minta: • A.) az uralkodó isteni eredetű, hatalmát sem területi, sem testületi immunitások nem korlátozzák • B.) az ortodox vallás és egyházszervezet – 1448-tól autokefál egyház • C.) Bizánc elfoglalása után a moszkvai Oroszország használni kezdi a bizánci hatalmi jelvényeket (pl. kétfejű sas), az uralkodóját cárnak kezdi nevezni – a XVI. szd.-ra kialakul az ún. „Harmadik Róma” elmélete • D.) nagyszámú, katonáskodásra kötelezett állami paraszt • E.) a próniához hasonló a pomesztye-birtok,

  20. 2.)Mongol-minta): • A.) a hatalomfelfogás és gyakorlás módja – ulusz: a meghódított népek és területek elnevezése, amit az uralkodó sajátjának tekint • B.) az adószedés (előtte népességösszeírás!), adónemek • C.) a hadsereg szervezeti felépítése, fegyverzete, öltözéke D.) az igazságszolgáltatásban alkalmazott szigorú büntetések (halál, testi fenyítés, kínvallatás) • E.) az igazgatásban a területeket kormányzó megbízottak rendszere (helytartói jogkörök)

  21. A KÖZÉPKORI OROSZ JOGFEJLŐDÉS DOKUMENTUMAI • 1.)Russzkaja Pravda: • A.) Rövid: a XI. szd. végéig terjedő fejedelmi jogalkotás • B.) Bővitett: a teljes Rövid Pravda + a XII. szd. elejének fejedelmi törvényei – keletkezése: XII-XIII. szd. fordulója • C.) Rövidített: kivonatolt jogkönyv a XIV-XV. szd. fordulójáról • 2.)Kormcsája Knyigák (Útmutató könyvek): a bizánci jogkönyvek, nomokánonok + világi törvények összefoglalása a bíróságok számára • 3.)I. Szugyebnyik (1497): magán- és büntetőjogi normák

  22. 4.)II. Szugyebnyik(1550): átfogóan szabályozza a bíráskodás rendszerét • 5.) Szobornoje Ulozsenyije (1649): • - alapvetően büntetőjogi jellegű (széleskörűen alkalmazza a halálbüntetést • - új büntetési nemek: határozatlan idejű börtön, száműzetés, kényszermunka, nyilvános korbácsolás • - Bíráskodás: állami, egyházi, földesúri bíróságok, a csúcson a cár áll • - eljárás: kisebb ügyekben vádelvű, egyebekben inkvizitórikus + alkalmazzák a kínvallatást

More Related