Vásárlóerő-paritás

1. Vásárlóerő-paritás • Fogalom: a külföldi valutáknak az értékelése a két ország valutájának egymáshoz viszonyított vásárlóerejétőlfügg. • Fogyasztói kosár: az egyes országokban mennyiért lehet hozzájutni • Big Mac Index • Vásárlóerő-paritás alapján számított ár – hivatalos devizaárfolyam alapján számított ár

2. További árfolyam-definíciók: • Reálárfolyam= e * IA/IB • Effektív árfolyam = ahol • Effektív reálárfolyam =

3. Penn hatás • II.vh. utáni tanulmányok: a PPP nem teljesül (Big Mac kb. 5USD Svájcban, 1USD Moszkvában 2004 dec. árfolyamokon) • A nominális árfolyam alulértékeli a fejlettebb gazdaság devizáját (nagyobb jövedelmek): az árak nem konvergálnak • Életszínvonal szempontjából pozitív! • Magyarázat: a Balassa-Samuelson hatás

4. Balassa-Samuelson hatás: Külkereskedelembe kerülő javak (Tradable) – csekély különbség / adminisztratív korlátok szerepe Külkereskedelembe nem kerülő javak (Non-tradable) – nagy kül. ok: termelékenység - bérek - árszínvonal

5. Részletek • Feltételezések: • MPLnt,1 =MPLnt,2 • w a kompetitív munkaerőpiac miatt kiegyenlítődik a tradable és non-tradable között w1 = pnt,1 * MPLnt,1 = pt * MPLt,1 w2 = pnt,2 * MPLnt,2 = pt * MPLt,2 MPLt,1 < MPLt,2 Ezért:pnt,1<pnt,2 Az árak a non tradable szektorban magasabbak a tradable szektorban alacsonyabb termelékenységgel rendelkező gazdaságban

6. Részletesebb okok • Reális különbség a munkatermelékenységben • Helyi szolgáltatások mozdíthatatlansága • Rögzített termelékenység a non tradable szektorban • Bérszint kiegyenlítődés a magasabb termelékenységű országban • PPP csak a tradable szektorban érvényesül

7. Balassa-Samuelson regionális szinten • Empirikus tesztelése: 1.A tradable-non tradable termelékenységi különbözet és a relatív árak pozitívan korrelállnak 2. A PPP érvényesül hosszú távon a tradable szektorban 3. A reálárfolyam és a non tradable relatív árak pozitívan korrelállnak 4. Hosszú távon összefüggés áll fenn a RER és a termelékenység-különbözetek között • A Penn hatás egyéb magyarázatai: - a szolgáltatások szuperior javak - „Dutch disease” magyarázat - kereslet oldali magyarázat

8. Kamatparitás elve Kérdés: jövőbeli valutaárfolyamok alakulása. A jelenlegi árfolyamokból hogyan következtethetünk egy jövő időpont árfolyamára? Kamatparitás: a határidős devizaárfolyam az azonnali árfolyam és a két deviza kamatkülönbsége alapján vezethető le.

9. Devizapolitika - Devizarendszerek Devizapolitika: a belső és külső pénzügyi rendszer összehangolása Aranypénzrendszer Aranystandard rendszer (I. világháborúig) A két világháború közötti időszak Aranydeviza rendszer Lokális rendszerek

10. Árfolyampolitikák • Rögzített árfolyam • Lebegtetett árfolyam • Menedzselt lebegtetés • Árfolyam-sáv • Csúszó leértékelés • Valutatábla

11. Szabadon lebegő árfolyam esete • A valuta kereslet ill. kínálata alakítja az árfolyamot A valutakeresletet alakító tényezők: • áruimportőrök • tőkeexportőrök • spekulációs valutakereslet(hazai valuta leértékelődésre számító)

12. A külföldi valuta kínálatát alakító tényezők • áruexportőrök • tőkeimportőrök • spekulációs valutakínálat (a hazai valuta felértékelődésére számít) • Árfolyamot meghatározza: • valutakereslet és kínálat egyensúlya • Fizetési mérleg egyensúlyát a valutaárfolyam változásai biztosítják (szabad lebegtetés)

13. e(RON/$) D$ S$ e0 0 Q0 Q$ A valutapiac és az egyensúlyi árfolyam

14. Menedzselt lebegtetés esete A piaci viszonyok árfolyamalakító folyamatába a jegybank időnként beavatkozik • Ha a cél a hazai valuta leértékelődése: • a kp-i bank külföldi valutát vásárol • a valutakeresleti görbe jobbra tolódik • egyensúlyi árfolyam nő • fizetési mérleg többlet keletkezik • A gazdasági hatása: • az áruexport ösztönzése

15. e(RON/$) D$1 S$ D$0 e1 e0 0 Q0 Q1 Q’ Q$ Jegybanki beavatkozás a hazai valuta leértékelődésének érdekében menedzselt lebegtetés esetén

16. Ha a cél a hazai valuta felértékelődése: • a kp-i bank külföldi valutát ad el • jobbra tolódik a valutakínálati görbe • a külföldi valuta leértékelődik a hazai valutához képest • a jegybank valutatartalékai csökkennek, a fizetési mérleg deficitessé válik • áruimportra ösztönzi a gazdálkodókat

17. Sávszélesség, leértékelés Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval 2 szempont a sáv szélességénél: • Ha széles: nagy az árfolyamkockázat • Ha keskeny: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot Intervenció: azon intézkedések, amelyekkel a jegybank a sávon belül tartja a valuta árfolyamát – piacival ellentétes műveletek! Példa: • 1 garas = 1 tallér • +/- 5 százalékos lebegtetési sáva • Gazdasági sokk, csökkent a tallér iránti kereslet

18. A tallér mozgása az árfolyamsávon belül felsõ intervenciós pont deklarált közép- árfolyam alsó intervenciós pont Sávszélesség, leértékelés ? Tallér/garas árfolyam felsõ sáv alsó sáv idõ

19. Sávszélesség, leértékelés Mit tehet a Jegybank? • Intervenció: a devizatartalékokból garast kell eladnia (azaz tallért vásárolnia) a jegybanknak – csak addig lehet, amíg tart a tartalék! Csak akkor, ha az árfolyammegingás rövidtávú! • Kamatlábemelés: vonzóbbá teszi a tallérban történő befektetéseket, megnő a tallér kereslete, árfolyama erősödik, De! Magas kamatok visszafogják a gazdasági növekedést, csak akkor, ha az árfolyammegingás középtávon megoldódik!

20. Sávszélesség, leértékelés • Növelni a sáv szélességét: ez burkolt leértékelés, növeli az árfolyam ingadozását, nem túl hiteles

21. Sávszélesség, leértékelés • Valuta leértékelése: új egyensúlyi középárfolyam (pl.: 1 garas = 1,3 tallér), de megingatja a befektetők bizalmát a tallérban, kivonhatják a befektetéseiket, leértékelés emeli a belföldi árszintet

22. Valuta tanács • Árfolyam teljes mértékű rögzítése • Pénzkibocsátás csak devizavásárlás útján • A Jegybank nem nyújthat kölcsönt a költségvetésnek • Főként kis, nyitott gazdaságoknál releváns választás • Nincs végső hitelezői szerep • Pl.: Bulgária, Litvánia • Dollarizáció, euroizáció