290 likes | 399 Views
Az őzállomány vizsgálata Tolna megyében II. A vizsgálat célja. Az okszerű és eredményes őzgazdálkodás szempontjából fontosnak ítélt adatok gyűjtése és azok alkalmazása A megyei adatok és a szakirodalmi adatok összevetése és azok adaptálása a megye őzgazdálkodásába. A felmérni kíván adatok.
E N D
A vizsgálat célja • Az okszerű és eredményes őzgazdálkodás szempontjából fontosnak ítélt adatok gyűjtése és azok alkalmazása • A megyei adatok és a szakirodalmi adatok összevetése és azok adaptálása a megye őzgazdálkodásába
A felmérni kíván adatok • az őzállomány nagysága • az állomány ivararánya • a tavaszig felnevelt szaporulat nagysága (gida/suta) • az állomány szaporodási mutatói (magzatszám, magzat ivari megoszlása, mérete, stb.) • a nyár végéig felnevelt szaporulat aránya (gida/suta) • az állományok általános egészségügyi állapota • a területre kijuttatott takarmányok minősége (mikotoxikológiai vonatkozásban)
Állománybecslés • Tél végi, kora tavaszi időszakban a „Tengelici számlálás” módszere szerint, legalább 2 – 3 alkalommal állományszámlálást, ivari megoszlást és a tavaszig felnevelt szaporulat felmérést kell elvégezni. • Fontos szempont: az útvonal bejárása során a vadászterület lehetőleg minden területrésze áttekinthető legyen – természetesen távcső használatával –, azaz ne maradjanak úgynevezett „fehér foltok”.
A további feladatok • A nyár végi szaporulat felmérése: A kalászos gabonák betakarítását követően a sutákkal együtt lévő gidák megszámlálása. Módja és a felmérést végző személyek megegyeznek az előzőekben ismertetettekkel. • Eredménye: a ténylegesen hasznosítható egyedszám • Magzatszám vizsgálat: A suta vadászati idényben az elejtett egyedek magzatszám vizsgálata boncolás során. • Eredménye: a pontosabb tervezés lehetősége
A takarmányok mikotoxicitásának vizsgálata: Vadászterületenként minden (szemes) az etetőbe kijuttatott takarmányból mintát kell venni. A mintát a vizsgálatra kijelölt takarmányvizsgáló laboratóriumba juttatjuk el. • Eredménye: a káros mikotoxinok kiszűrése • Vadegészségügyi állapot vizsgálata: az elejtett egyedek vizsgálata a helyszínen – elváltozás esetén állatorvos bevonásával. Parazitológiai és kondícióvizsgálat. • Eredmény: a mintaterületek őzállományának állategészségügyi állapotának megismerése = szükséges vadgazdálkodási lépések megtétele.
Az eddigi eredmények ismertetése • A jogosultak által becsült őzállomány és a közös program során számlált őzállomány átlagosan 847 darabbal tért el (25%). • Az ivararány megfelelt a szakirodalmi adatoknak. • A tavaszig felnevelt szaporulat átlagosan 0,5 gida/suta (0,3-0,7) • Az állománysűrűség átlagosan 4,4 egyed/km2 (1,7-6,4)
Eredmények értékelése • Az ivararány vonatozásában a szakirodalmi adatoktól jelentős eltérést nem tapasztaltunk • A szaporulat mennyisége az irodalmi adatok szerint 0,28-0,78 között ingadozhat. Avizsgált területeken a felnevelt szaporulat értéke a két szélsőérték között változott. • A jogosultak által végzett becslések és a program során közösen elvégzett becslések eltérései azonban felhívják a figyelmet apróbb szakmai hibákra (M-6 építése)
A nyár végéig felnevelt szaporulat: átlagosan 0,77 gida/suta értéket kaptunk 0,65 és 0,89 db gida/suta szélsőérték mellett. • Az egy sutára eső gidaszám a legtöbb suta esetében egy volt (48,5%) az ikergida arány mindössze 12,7% volt és csak egy esetben láttunk három gidát vezető sutát. Az ünőket kizáró korrekciót követően a suták 31,9%-a nem vezetett gidát.
Az eredmények összefoglalása • A vizsgált őzállományok ivararánya nem mutatott jelentős eltolódást semelyik ivar irányába • Az állományok potenciális szaporodóképessége más hazai és külföldi vizsgálat eredményeivel megegyezett • A tavaszig felnevelt szaporulat aránya más vizsgálat eredményeivel összevetve jónak volt mondható • A nyár végéig felnevelt szaporulat aránya a 2009-es évben más vizsgálati eredményekkel összevetve, azoktól jelentősen elmaradt • Az állományok kondíciója jónak volt mondható
Következtetések • Az ivararányt a jelenlegi vadgazdálkodási gyakorlat nem befolyásolja negatívan • A becslések pontossága megkérdőjelezhető • A gidák körében jelentős nyári veszteségekre számíthatunk • Fontos, hogy a hasznosítást ne kezdjük meg a nyár végi állományfelmérések előtt • A tavaszi becsléseket február-március hónapban el kell végezni, a hasznosítás előttit szeptember-október hónapokban
Az őzállomány hasznosításának jelenlegi gyakorlata • A hasznosítás mértéke átlagosan nem éri el a 20%-ot • A nem ismert „hasznosítással” együtt azonban ennél biztosan nagyobb arányú • A legtöbb jogosult nem hasznosítja a tarvadat • Az őz nem skótwhisky! Amit nem hasznosítunk azt a természet hasznosítja, de abból nem keletkezik árbevétel • Mindezekkel együtt a hasznosítás mértékét emelni csak folyamatos kontroll mellett szabad (az idei tél elhullási tapasztalata)
A vizsgálat eredményei a vadászatra jogosultak és a vadászati hatóság számára egyaránt alapul szolgálhatnak (és kell hogy szolgáljanak) az éves lelövési tervek elkészítése során.
Köszönetnyilvánítás illeti, • elsősorban a közreműködő vadásztársaságokat, részükről a munkában résztvevő személyeket, valamint a • a vadászati hatóság dolgozóit