Kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015

1. Kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015 Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság 2010. május 20.

2. A munka célja • Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága nyílt pályázatot írt ki az országos kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia kidolgozására • A fejlesztési stratégia célja, hogy a kerékpáros turizmus iránti kereslet számottevő mértékben növekedjen. A kerékpáros turizmus jelentősége ugyanis igen nagy, hiszen • lényeges szerepet játszik az egészségmegtartásban és egészségfejlesztésben, • a hagyományos főszezonon kívüli időszakban is kedvelt, ezáltal a szezonalitást csökkentő kikapcsolódási forma, • környezetbarát közlekedési eszközként támogatja más turisztikai attrakciók környezetet nem terhelő elérését, • jelentős hatást gyakorol a rurális térségek turisztikai fejlődésének elősegítésére is, így jelentős pozitív gazdasági és társadalmi externáliákkal bíró ágazatot jelent. • A pályázaton az EconoConsult-Cowi Konzorcium nyert megbízás

3. A stratégiakészítés folyamata • Kiterjedt primer és szekunder helyzetfeltárás (hazai és nemzetközi keresleti-kínálati trendek, best practice példák) • Széles körű partnerség a helyzetértékelés és a stratégiaalkotás folyamatában: • Szakértői interjúk hazai és nemzetközi kerékpáros civil szervezetek képviselőivel, kerékpáros és kapcsolódó szakterületek szakértőivel, kerékpárosbarát szálláshelyekkel • Szakértői workshopok (Budapesten és vidéken), 30 szakértő részvételével • Online kérdőíves felmérés (866 beérkezett kérdőív) • Fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása • Belső egyeztetések, konzultációk • Társadalmasítás

4. Illeszkedésvizsgálat • Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia: A turisztikai termékfejlesztés egyik regionális szintű prioritása a kerékpáros turizmus fejlesztése: nemzetközi kerékpáros útvonalhálózatokhoz való kapcsolódáshoz szükséges hiányzó, valamint az ökoturisztikai helyszínekhez vezető útvonalak kialakítása, a megfelelő szolgáltatások kiépítése, illetve az utak karbantartásához szükséges megfelelő ellenőrző és szankcionáló rendszer kialakítása. • Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja Fejlesztési prioritás: új turisztikai termékek kifejlesztése - kerékpár túrák kialakítása Cél: a balatoni térség turisztikai kínálatának bővítése a kerékpározás feltételeinek javításával Feladatok: • Tó körül a kerékpár körút teljes kiépítése, karbantartása • Megállóhelyek létrehozása • Szolgáltatások biztosítása • Kapcsolódó utak kijelölése • Túraszervezés, tájékoztatás, rendezvények szervezése

5. Nemzetközi trendek • A gazdasági válság hatásaira válaszként a Turisztikai Világszervezet a kereslet-kínálati lánc minden elemében a fenntarthatóság megteremtését javasolja • A zöld gazdaság szélesítésének, a környezetbarát közlekedési módok nagyobb arányú elterjedésének szükségessége  jelentős potenciál rejlik a természet-közeli turisztikai ágazatokban, így a kerékpáros turizmusban is • A világon a kerékpáros turizmus a teljes turizmus 5-10%-át teheti ki • Évente megközelítőleg 2,8 milliárd kerékpáros turisztikai utazást, kirándulást bonyolítanak le Európában, amelynek a gazdasághoz való hozzájárulása évi 54 milliárd €-ra becsülhető • Az egynapos kiránduló utakon a fejenkénti költés európai átlaga 16 €, a többnapos utazásoké fejenként 350 € körül alakul (EuroVelo jelentés) • A tipikus európai kerékpáros turista: 40-55 éves illetve 20-29 éves; magasabb iskolai végzettségű, 3-4 vendégéjszakát tölt el utazása alatt, utazásait egyénileg szervezi, költése sokkal inkább az útvonal mentén található helyi szolgáltatók termékeire, szolgáltatásaira irányul, mint a más motivációjú utazók esetében

6. Kulcstényezők a sikerhez • Legfontosabbak az útvonal kiválasztásában: • Biztonságos és összefüggő útvonalak, akadálymentesség • Jó összeköttetés a városok és a vidék között • Félreeső helyen max. 5 km út (biztonságos utakon) • Kellemes környezet, kerékpárosbarát települések • Érthető és megbízható jelölések (útvonaljelzés) és bemutatás • További tényezőkaz élményszerzésben: • Minőségi szálláshelyek és vendéglátó létesítmények az út mentén • Szervizelési lehetőség • Lehetőség más közlekedési eszköz használatára a visszatéréshez • Megfelelő információk • Motiváló tényezők: • Változatos kínálat, azon belül kiváltképp a természet élvezetének és a kikapcsolódásnak a lehetősége • Tematikus útvonalak (fenti értékek közvetítésével) • Kormányzati támogatás – eszközök a fejlődéshez (különösen infrastruktúra fejlesztéssel és a támogató jogszabályokkal) • Marketing és információ

7. A kerékpáros turizmus jövőképe A kerékpáros turizmus jövőképe, hogy (legalább) mintarégiók szintjén olyan komplex turisztikai termékké váljon, amely • kerékpárosbarát infrastruktúrájának és szolgáltatásainak, • az érintett szereplők koordinált, partneri együttműködésének és • proaktív marketingtevékenységének köszönhetően nagyszámú belföldi kirándulóforgalmat, emellett növekvő belföldi és érzékelhető nagyságú külföldi turistaforgalmat bonyolít, ezáltal mérhető részarányt képvisel az ország turistaforgalmában. A kerékpározás jelentősége növekszik, hozzájárul, sőt, erős kapcsot jelent adott térség más turisztikai termékeinek összefogására  erősíti a desztináció versenyképességét, elősegíti a kevésbé látogatott attrakciók bekapcsolását a turizmusáramba és hozzájárul a fenntartható turizmusfejlesztéshez.

8. A kerékpáros turizmus célcsoportjai

9. A kerékpáros turizmus célcsoportjai

11. Főbb fejlesztési javaslatok Kínálatfejlesztés területi differenciálása A potenciális kerékpáros desztinációk közé soroljuk azokat a területeket, amelyek • Rendelkeznek a kerékpározás szempontjából vonzó természeti környezettel, látnivalókkal, illetve megfelelő adottságaik vannak versenyképes, egyedi kerékpáros turisztikai termék kialakításához; • Rendelkeznek (legalább részben) kerékpárosbarát útvonalakkal, • De jelenleg nem feltétlenül biztosítják a kerékpáros turizmus fejlődéséhez szükséges szolgáltatáskört. Rövidtávon (1-3 éven belül) elsősorban az alábbi magterületek fejlesztését javasoljuk: • Balaton • Fertő-tó • Dunakanyar • Tisza-tó A további magterületek kijelölése regionális szinten történhet.

12. Balatoni régió A kerékpáros turizmus fejlesztésére vonatkozó stratégiát alakítottak ki (Magyarországon gyakorlatilag egyedülálló módon), mely a Balaton körül kiépített kerékpáros túraútvonal fejlesztési irányait is kijelöli Meglévő helyzet jellemzése néhány adattal: • 350km kerékpáros útvonal (ebből közel 210km a Bringakörút)  ezek az utak nem alkotnak hálózatot, a kapcsolódást biztosító utak minősége gyakran nem megfelelő; több veszélyes (nem biztonságos és nem akadálymentes) szakasz is megtalálható • Az átlagosnál több kerékpárosbarát szálláshely • Több kerékpárszerviz, és kölcsönző  ezek nem szerveződnek hálózatba • Viszonylag kedvező kerékpár-szállítási lehetőségek (pl. kompokon, menetrendszerinti hajójáratokon; a nyári időszakban vasúton - kerékpárszállító vagonok) • Jelentős kerékpáros rendezvények (pl. Tour de Pelso, Balaton Bike Fest, Balaton Körtúra) • Szervezett túrakínálat, túraútvonal-leírások az egyéni szervezésű túrákhoz

13. Balatoni régió kisrégiói • Nagyberek: kevés a kerékpárosbarát útvonal, szálláshelyek is csak a tóparton találhatóak. Előnye elsősorban a táji környezet viszonylagos érintetlensége. • Kis-Balaton: megtalálhatóak összefüggő kerékpárosbarát útvonalak, jók a kerékpározási lehetőségek gátakon, kis forgalmú közutakon is, de ezek jobb kitáblázása szükséges. Kerékpárosbarát szálláshelykínálat és egyéb kerékpáros szolgáltatáskör fejlesztendő. • Keszthelyi-hegység: változatos természeti környezet, nagyobb turisztikai központok jelentenek vonzerőt a kerékpáros turizmus számára. Összefüggő kerékpárosbarát útvonalak is rendelkezésre állnak, az összekötő erdei utakon a kitáblázás hiányos. Kifejezetten kerékpárosbarát szolgáltatások száma csekély. • Balaton-felvidéki tanúhegyek és a Káli-medence vidéke: látványosságokban gazdag, de kevés a kis gépjármű-forgalmú összekötő út. A kerékpáros turizmust segítő szolgáltatások gyakorlatilag hiányoznak. • Történelmi Balaton-felvidék: a kulturális és természeti értékekben gazdag táj ideális célpontja lehet a kerékpáros turizmusnak  a kerékpáros útvonalak hossza nem megfelelő (összekötő utak hiánya). Sok szálláshely működik, a kerékpáros szolgáltatások száma azonban nem éri el a megfelelő szintet. • A Balaton keleti kapuja: a Bringakörúton kívül nincs kerékpárosbarát útvonalhálózat és a szolgáltatáskör. • Déli part: infrastrukturális szempontból a legjobban ellátott terület, bár a kerékpáros szolgáltatások színvonala itt is javítandó. A terület urbanizáltsága miatt inkább kerékpáros túrák kiinduló, vagy befejező állomásának lehet leginkább alkalmas. • Somogyi dombok: önálló kerékpárutak nincsenek a parttól távol eső részeken, kevés a kijelölt útvonal is.

14. Balatoni régió kiemelt fejlesztési feladatai • Kerékpáros útvonalhálózat bővítése, fejlesztése • Kapcsolódás az országos gerinchálózatra, ill. más desztinációkhoz (pl. Fertő-tó, Győr) • Megfelelően differenciált és közlekedésszakmailag megalapozott infrastruktúrafejlesztés – összefüggő, kerékpárosbarát útvonalhálózat kialakítása (nem feltétlenül kiépített kerékpárút!) • Bringakörút útminőségének javítása, akadálymentesítés • Útirányjelző táblarendszerek kialakítása (egységes információtartalom és design) • Szolgáltatásfejlesztés • Attrakciók felfűzése, kerékpárosbarát (tematikus) útvonalak, komplex csomagok • Útvonalhoz kapcsolódó kerékpáros alapszolgáltatáskör fejlesztése (kerékpártárolók, pihenőhelyek) • Kerékpárszervizek és kölcsönzők biztosítása az útvonal mentén • Kerékpárosbarát szálláshelyek, vendéglátóhelyek körének bővítése, rendezvények • Közösségi közlekedési kapcsolatok, kerékpár-szállítási lehetőség biztosítása (vasúti, vízi) • Kistérségek egyedi kínálatának és pozícionálásának kialakítása (lehetőség szerint) • Kapcsolódás más turizmuságakhoz (komplex termékcsomag, közös marketingtevékenység, információszolgáltatás; tematikus útvonalak, együttműködések fejlesztése) • Információszolgálat fejlesztése (online, naprakész térképek, túraútvonalak) • Professzionális marketingtevékenység • Monitoring tevékenység! • Fenntartás-üzemeltetés szervezeti fejlesztése

16. Köszönjük a figyelmet! Konok Edit vezető tanácsadó Dalos Péter mérnök-tanácsadó www.cowi.hu www.econoconsult.hu