8. A Cseh–Morva Protektorátus és a Szlovák Állam a II. világháború idején

1. 8. A Cseh–Morva Protektorátus és a Szlovák Állam a II. világháború idején Csehszlovákia története 1918–1948

2. Ellenállás és terror a Protektorátusban • A német uralom erőteljesebbé válása • új, protektorátusi zászló és címer • áttérés a német jobbra tarts közlekedésre, táblacserék • baloldali, zsidó, katolikus és értelmiségi vezetők begyűjtése • a lapszerkesztők és a (hadi)gazdaság szigorúbb ellenőrzése, jegyrendszer • Cseh tüntetések a nácik uralma ellen • szept. 28. Szent Vencel mint a cseh–német barátság jelképének ünnepe • szept. 30. München első évfordulója: a tömegközlekedés cseh bojkottja • okt. 28. tömegtüntetés a Vencel téren: összecsapások a német rendőrökkel • egy német rendőr megsérült, egy cseh munkás meghalt • Jan Opletal orvostanhallgató néhány nappal később halt bele sérüléseibe • Opletal nov. 15-i temetése után provokatív dalok, jelszavak; Frank kocsiját fejreállították, sofőrjét megverték • A német megtorlás és a cseh ellenállási mozgalom összefogása • nov. 16-án a Gestapo razziája a Cseh Diákszövetségen és egyetemeken • 1200 főt letartóztattak, nov. 17-én 9 diákvezetőt kivégeztek • az egyetemeket 3 évre bezárták (1945-ig nem nyíltak meg újra) • a Károly Egyetem cseh szekciója megszűnt (beolvadt a németbe) • Neurath ezután visszatért a terror előtti irányítás gyakorlatához • Hitler azonban követeli: minden cseh ellenállást szét kell zúzni • 1940 elején a három ellenálló csoport összeolvadt ÚVOD néven (Hazai Ellenállás Központi Vezetősége), kapcsolatban állva Benešsel és Eliášsal

3. Beneš propaganda-érvei • Történeti okok: Čs. a tört.-i Cseh Kir. folytatása • Jogfolytonosság München ellenére is • félt attól, hogy Čs.-t a Szövetségesek nem akarják visszaállítani • saját lemondása nem érvényes, mert nyomás alatt történt; • München érvénytelen, mert Čs. megkérdezése, beleegyezése nélkül kötötték • ennek ellenére eleinte elismerte a Hácha–Eliáš vezetést (ami kedvezőbb, mint ha Berlin irányítana); 1941 nyarától a cseh vezetők lemondását akarta elérni (később Háchával ellenségessé is vált a viszonya) • Csehszlovák háborús erőfeszítések • Čs. hadviselő fél, amit hazai ellenállása és külföldi katonái is igazolnak • Történelmi hídszerep a Nyugat és Kelet között • a két vh. közötti diplomácia csődjét is a SzU kizárása okozta • a szovjet támogatás nem volt őszinte (Moszkva elismerte pl. Szlovákiát) és önzetlen sem (a CSKP háború utáni vezető szerepét is remélve) • de Beneš e veszélyek tudatában is közeledett a SzU-hoz, támogatást remélve • 1941. jún. 22. után a kapcsolatok látványosan javultak is • Nyugaton Beneš támogatta Fro. nagyhatalmi helyreállítását (a SzU nem) • A (szudéta)német kegyetlenség ismertetése • a nm.-ek okozták az első köztársaság szétesését, elárulták hazájukat • Beneš Londonban kezdettől (szinte) teljes kitelepítést (tk. kiűzést) akart

4. Beneš konkrét akciói és sikerei • Akcióprogram a háború kirobbanásakor • hadsereg felállítása Fro.-ban, a hazai volt hs. hírszerző feladatokat kap • hazai szabotázsakciók, majd a megfelelő időben felkelés kirobbantása • tömegtüntetéseken követelni Čs. visszaállítását, kész helyzetet teremtve a békekonferencia döntése előtt visszaszerezni a München előtti területeket • saját vezetése alatt emigrációs kormányt felállítani • 1940 tavaszán utal először a németek kitelepítésének szükségességére • Kezdeti kudarcok • a SzU-n kívül egyik nagyhatalom sem tagadta meg Münchent • Párizs inkább Hodža és Osuský 1939. szept.-i Szlovák Nemzeti Tanácsát támogatta (ami 1940-ben a Cseh NT-csal egyesülve Csehszlovák NT lett) • Fro. és Nbr. 1939 végén elismerte ezt a (Beneš nélküli!) Čs.NT-ot • Az elismerés fokozatos megszerzésének okai és krónikája • F. Moravec és fő kémje, A-54 jelentősége; Párizs eleste; kitartó propaganda • az emigráció Londonba koncentrálódik, ideiglenesen Hodža is • fogadta Benešt Churchill és a király, Moravec több ingatlant kapott haszn.-ra • 1940. júl. 18. Nbr. kész elismerni egy londoni čs. ideigl. kormányt (de a régi határokat, jogfolytonosságot nem); 21-én e kormány meg is alakult • 1941. júl. 18. a SzU is elismerte Beneš kormányát, a SzU-ban čs. hads. állhat fel, München pedig utólag is érvénytelen; 31-én az USA is elismerte Benešt • de mind a SzU., mind Nbr. aktívabb ellenállást, náciellenes szabotázsokat követel

5. Csehek és szlovákok külföldi harca • Az emigráns kormány összetétele és működése • Beneš az emigráns államfő, mellette működött a nemzetgyűlést helyettesítő tanácsadó Államtanács (vagy Čs. Nemzeti Tanács, elnöke Rudolf Bechyně) • „rendes parlament hiányában” Beneš elnöki dekrétumokat adott ki • a korm.-ban régi politikusok (Jan Šrámek min.eln.; Jan Masaryk külügym.), Beneš fiatal hívei (Hubert Ripka állammin., Edvard Outrata pénzügym.) és főtisztek (Sergej Ingr – védelmi m., Rudolf Viest állam-, majd védelmi min.) • Külföldi katonai tevékenység • 1939. Lengyelo.: vezetőjük Lev Prchala, kb. 1000 fő; nagy részük szovjet fogságba esett, köztük Ludvík Svoboda alezredes, őket eleinte internálták • 1939–40, Franciao.: az idegenlégió és a légierő sok čs.-t fogadott be • 1940-ben Angliába evakuálták őket, ahol 3 čs. repülőszázad harcolt az angliai csatában és a későbbi légi ütközetekben • a Balkánon át menekült erők a Közel-Keleten és É-Afrikában is harcoltak • ők 1942-től ezreddé, majd az Afrikából kivonás után 1943-ban Angliában dandárrá alakultak, 1944-től a nyugati fronton harcoltak • 1941 tavaszán Heliodor Píka kat. missziója Moszkvában, júl. 18-án čs.–sz. egyezmény a kölcsönös segélyről és a SzU-ban működő čs. hadseregről • 1942. febr.-tól čs. kommunista emigránsok és volt internáltak saját alakulata, 1943 elejétől részt vett a harcokban Svoboda vez.-e alatt, később dandárként • 1943. szept. Kijev körül, 1944 végétől szlovák területen harcoltak

6. Szlovákia a II. világháború idején • A politikai rendszer változásai és a német beavatkozások • Jozef Tiso 1939. okt. 26-án köztársasági elnök (1942 okt.-től „Vezér”), helyére a kormány élére Vojtech Tuka került (1944 szept.-ig) • az önálló államban nem volt snem-választás (1946-ig meghosszabbították) • a párt tagsága 1938–43 között 50e főről 300e főre nőtt • Tuka és Mach sikertelen kísérlete az ország náci átszervezésére: 1941. febr. Tuka 14 pontos náci programja; de Hitler nem támogatja puccs-terveit • a HSĽS két szárnya közötti harc fő nyertese a náci Németország lett • a lengyelbarát Sidort Hitler nyomására vatikáni követté buktatták • 1940. júl. Salzburg: Hitler követelésére távoznia kell Ďurčanský bel- és külügymin.-nek is (önállósága miatt), helyét Mach és Tuka vette át • 1940. nov. csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez, 1941 az AK-paktumhoz • Hitler visszafogta azonban a túl buzgó Karmasin helyi német vezért is • Mindennapi élet, életszínvonal • 1943-ig a szomszéd államoknál jobb életkörülmények, stabil pénz • hadikonjunktúra, megszűnő munkanélküliség, fejlődő hadiipar • csehek és zsidók elűzése, a zsidó vagyon elvétele és a zsidó kényszermunka (új utak, vasutak, gyárak építése is) is javítja a szlovákok pozícióit • egyes vidékek nem fejlődtek; 1940-ben nagy sztrájk Nyitrabányán • a szlk. hadsereg részt vett a Lo. és a SzU. elleni hadjáratban is • a háború és a nm. függőség végül negatívan hatott a gazd.-ra és életszínv.-ra

7. A cseh és szlovák zsidóság tragédiája • Árjásítás, faji törvények Szlovákiában • 1940. jan. katonai szolgálat helyett munkaszolgálat • 1940. jan.–ápr. a zsidó tulajdonú földek, üzletek, vállalkozások elvétele • 1940. szept.–okt. minden további zsidó vagyont/bankbetétet elvettek • 1941. szept. 9. „zsidó kódex” kiadása (nürnbergi tv.-ek mintájára faji alapon; kötelező a sárga csillag, nyilvános helyekről kitiltják a zsidókat) • 1942. máj. 15-én végül állampolgárságuktól is megfosztották őket • Munkatáborok és gettók létesítése • 1940. máj.-ban újabb táborok nyíltak Szlovákiában (Patrónka, Szered, Nyitranovák, Poprád, Zsolna) + romák számára külön táborok is • 1940–41 a cseh zsidókat Prágába gyűjtik, 1941 nov.: Terezín „gettóváros” • Terezín egy kirakatjellegű konc. tábor, prop.célokra (filmet forgattak a „jobb életkörülményekről”, 1944-ben Vöröskereszt delegációt is fogadtak) • Deportálás és a holokauszt • Terezín valójában tranzitállomás volt Auschwitz előtt; 1945-re a 150e fős cseh zsidóságból kevesebb, mint 7000 fő maradt meg • Szlk.-ban az SS helyett a Hlinka Gárda végezte a deportálást, amit 1942-ben szavazott meg a snem; a kiszállított zsidókért 500 márkát fizetett Szlk. • 1942 márc.–okt. közt 60e zsidót vittek „K-i munkákra” Szlk.-ból; a Vatikán is tiltakozik a katolikus pap Tiso-nál; 1942 okt.–1944 aug. közt a deportálás leállt (anyagi okokból?), de Szlk. német megszállása után újra megindult

8. Germanizálási tervek és kollaboráció • Hermann Göring gazdasági elképzelései • az iparosodott területeket be kell tagolni a Birodalomba • a Protektorátus és Németország között felszámolták a vámhatárokat • e terület lesz a további keleti terjeszkedések motorja • Heydrich társadalmi–népesedési terve, 1941. okt. • a Protektorátus és Szlovákia teljes germanizálása: a szlávok elnémetesítése / kitelepítése / likvidálása és helyettük németek betelepítése • rövid távon az engedelmes lakosság munkájának kihasználása, néprajzi színfolt • 1942: a németté válás faji alapon orvosi vizsgálathoz kötődött • A cseh és szlovák társadalom reakciói a német uralomra • a széles többség passzív, nem ért egyet a németekkel • volt egy szűk ellenálló és egy együttműködő csoportosulás is • a kollaboránsok közé tartoztak a fasiszta/pronáci csoportok, az árulók, besúgók, ügynökök és karrieristák (de sok hivatalnok az ellenállás tagja is!) • a náci sikerek (főleg 1940) hatására egyre több kollaboráns • százezrek voltak, akik hazafinak mutatták magukat, miközben kollaboráltak • a cseh quisling szerepét Emanuel Moravec ezredes, a Prot. kormányának oktatási és népművelési (majd propaganda) minisztere töltötte be • a politikai ellenállókat eleinte No.-ba vitték, 1940-től viszont a Gestapo a terezíni (Theresienstadt) Kis Erődben tartotta őket fogva • sok kommunista került a Gestapo/Hlinka Gárda kezére hazai besúgók miatt

9. Heydrich mint de facto Reichsprotektor • Kenyér és korbács politikája • 1941 nyarán több cseh sztrájk, szabotázs, ősszel átfogó bojkott a sajtó ellen • CSKP + ÚVOD = Csehszl. Központi Nemzeti Forr.-i Bizottsága (ÚNRVČ) • 1941. szept. 27. Neurath „helyettesévé” Reinhard Heydrichet nevezték ki • a felkelésektől rövid terror-időszakok és kedvezmények váltogatásával kell távol tartani a cseheket; külön jutalmazta a kollaboránsokat is • Féktelen terror – az ellenállás felszámolása • Heydrich kinevezésének napján Eliášt kémkedés miatt letartóztatták • statáriumot vezettek be, az ítéleteket (halál / munkatábor) plakátok hirdették • egy hét alatt 6000 főt tartóztattak le, év végéig 414 kivégzés! • Josef Bilý és Hugo Vojta ÚNRVČ-vezetőt lelőtték, több társukat pankráci kínzásuk után szintén; okt. 1-jén kirakatperében Eliáš kijelenti: örömmel vállal áldozatot, ha ez a nép őszinte együttműködéshez vezet a nm.-ekkel • A Prot. új kormánya azonnal engedelmességet fogadott. Eliášt mégis halálra ítélték; kivégzésére még nem került sor (zsarolhatták vele Prágát) • okt. 5-én az ÚNRVČ működését felszámolták: kommunikációs csatornáit elvágták, minden vezetőjét letartóztatták, kódjait feltörték • okt. 13-án A-54 is lebukott: az Abwehr tisztje, Paul Thümmel volt a kém • az ellenállást Angliából küldött ejtőernyősök próbálták újra feléleszteni • A zsidókérdés végső megoldása – a Protektorátusban is (ld. fent) • Adolf Eichmannal sok ember zsidó voltát derítették ki

10. Az Antropoid akció és a „heydrichiáda” • A Heydrich elleni merénylet okai és kivitelezése • Benešre nagy nyomás hárult, hogy erőteljes hazai ellenállást mutasson fel • Fr. Moravec és a brit titkosszolg. segítségével dolgozta ki akcióját • hiába javasolták neki, hogy inkább egy cseh quisling (E. Moravec) legyen a cél • számos ejtőernyőst dobtak le a Prot.-ban, köztük Jan Kubiš és Jozef Gabčík • több hónapos előkészület után 1942. máj. 27-én gránáttal megsebesítették Heydrichet, aki jún. 4-én vérmérgezésben meghalt • Heydrichiáda: egyhónapos megtorlóakció (1942. máj. 27–júl. 3.) • ismét statárium, 5+5 millió korona vérdíjat tűztek ki a merénylők fejére • 10-én a Gestapo jelentésére körbevették Lidice falut a merénylőt ott keresve; a férfiakat lelőtték, a nők a ravensbrücki lágerbe kerültek; néhány gyerek „alkalmas” volt germanizálásra, a többit megsemmisítőtáborba küldték • Frank amnesztiát ígért annak, aki segít a merénylőt kézrekeríteni; 2000-nél több bejelentés érkezett, köztük Karel Čurda fedett házakat nevezett meg • az ott lévők kínzás után elárulták, melyik templomban vannak a merénylők; jún. 17–18-án éjjel tűzpárbaj alakult ki, Kubiš halálos sebet kapott, Gabčík és társai méreggel öngyilkosságot követtek el; jún. 19-én kivégezték Eliášt • jún. 24-én egy másik falu, Ležáky lakóit irtották ki, a falut lerombolták • a nácik 1500-nál több embert öltek meg, 3000 főt tartóztattak le; a hazai ellenállást ismét teljesen szétzúzták (de aug.-tól ismét alakultak csoportok) • Lidice hatására Nbr. semmissé nyilvánította Münchent; szept.: de Gaulle is

11. Külpolitikai újraorientálódás • Lengyel–csehszlovák konföderációs tervek (1942) • Władisław Sikorski lengyel emigráns min.elnök és Beneš tárgyalásai • a terv szerint a két fél saját államfővel, kormánnyal, hadsereggel bírna, de közös gazdaság- és külpolitikát, katonai együttműködést folytat • a terv nyitott más államok csatlakozására, kö-eur.-i föderációs terv is • Sikorski repülőbalesete után lekerült a napirendről (Sztálin is ellenezte) • Fordulat a háború menetében (1943) és következményei • No. bombázása miatt a Prot. és Szlk. ipari kapacitása még fontosabb lett • nyugati front hiányában valószínű, hogy Čs.-t a szovjetek fogják elérni • Beneš céljai: megtartani a München előtti határokat, elérni a németek kite-lepítését, meggátolni a szlovák autonómiát (emiatt szakít Hodža emigráns csoportjával) és egy kommunista ellenkormány létrejöttét • Szovjet–csehszlovák szerződés, 1943. dec. 12. • Beneš és Sztálin jelenlétében Fierlinger követ és Molotov küm. írta alá • katonai és minden más téren segítik egymást Németo. és szövetségesei ellen a háború idején és azt követően is; nem kötnek különbékét Hitlerrel • a háború után baráti együttműködés, a belügyekbe való be nem avatkozás • Beneš lemondott arról, hogy a szerződést később a prágai Ngy. ratifikálja; • Sztálin kérésére elfogadta, hogy öt év helyett húsz évre legyen érvényes; • elfogadja a CSKP leendő kormányzati szerepét; megértő a CSKP terveivel (a nagyipar állami ellenőrzés alá vonása és az Agrárpárt hatalomból való kizárása) • vita a nemzeti bizottságok létesítéséről, a szlovák autonómiáról

12. Ellenállás a háború utolsó szakaszában • Cseh–Morva Protektorátus: problémás újjászerveződés • nem sikerült új központi ellenállós szervet létrehozni, állandó rádiókapcso-latot teremteni Londonnal; a CSKP szervezetei közt sincs tartós kapcsolat • egyre erőteljesebb a Gestapo fellépése, ill. a kollaboráció (80e besúgó) • földrajzi–demográfiai tényezők is akadályozták komoly partizánmozgalom kialakulását, de 1944 őszétől Ny-ról és a SzU-ból érkezett erősítések révén 90 önálló csoport működött (1945 tavaszán 8e fővel) • a szövetségesek ellenezték egy nagyobb felkelés kirobbantásának tervét! • Szlovákia: fokozatos erősödés • lassú kiábrándulás a rezsimből, főleg a hadsereg bomlása (dezertálás) • polgári ellenállás: „Flóra” csoport; Vavro Šrobár körüli politikusok és tisztek; volt agráriusok csoportja (Ján Ursíny, Jozef Lettrich) • Szlovák Nemzeti Tanács (SzlNT) létrejötte, 1943. dec. 25. • a szlovák polgári blokk (Ursíny, Lettrich, Matej Josko) és a komm. vezetők (Karol Šmidke, Gustáv Husák, Ladislav Novomeský) karácsonyi egyezménye • cél a fegyveres felkelés, a Hlinka-párt uralmának megdöntése, Čs. vissza-állítása, a szabad választásokig az ország irányítása (Benešsel együttműködve, de a nemzeti egyenlőség alapján), a SzU-ra való támaszkodás • Partizánmozgalom kialakulása Szlovákiában • 1942-től egyre több szabotázs, robbantás; 1944. aug. 12-én a Tuka-kormány rendkívüli állapotot hirdetett, de nem sikerült úrrá lennie a helyzeten • aug. 28. egy nm. delegáció tagjait lelőtték, másnap No. megszállta Szlk.-t is

13. A szlovák nemzeti felkelés • Előzmények, a felkelés előkészületei és célja • 1944 nyarán megalakult a Katonai Központ (Ján Golian alezr.) • az első terv egy népi jellegű felkelés, erős szlovák katonai részvétellel • a londoni kormánnyal kötött szerződés után: katonai hatalomátvétel, kiugrás a háborúból, majd a čs. kormány nevében mozgósították volna a népet • a felkelés időzítése a Vörös Hadsereg előretörésével egyeztetett lett volna (a szlk. hadsereg átállása Bécsig megnyitná az utat a SzU előtt) • A felkelés kirobbanása és harcai (1944. szept.–okt.) • a nm. megszállás miatt idő előtt ki kellett robbantani a felkelést • így az csak Szlk. középső részét érinti (60e felkelő és 18e partizán) • a VH sem tudta támogatni, a szept. eleji véres duklai harcok sikertelenek voltak; kevés a felkelők fegyvere is, pedig eleinte am.-i segítség is érkezett • szept. 1. a SzlNT a nemzet egyetlen törvényes szószólójának nevezi magát; megalakítja végrehajtó szervét, a Megbízottak Testületét (Zbor povereníkov) • szept. 23. Beneš komisszárt küld Szlk.-ba, de a ott visszautasítják a pol.-i beavatkozást; okt. 7. Ursíny, Novomeský és egy ezredes tárgyal Londonban • A felkelés leverése és eredményei • okt. 27-én elesett Besztercebánya; Golian (már tbk.) és az okt. 7-e után érkezett Rudolf Viest tábornok is fogságba esett, No.-ban kivégezték őket • súlyos megtorlások: falvak felégetése, tömeges kivégzés, deportálások • a felkelés „tisztára mosta” Szlk.-t és legitim nemzeti szerveket teremtett • okt. 7-én Beneš is elismerte a SzlNT jogköreit (de csak taktikai okokból)

14. Csehszlovákia „felszabadulása” • Hadműveletek Szlovákia területén és következményeik • szept. végén a VH elérte a Kárpátok vonalát (100 km-re sem voltak a szlovák felkelőktől); okt. 6-án a čs. hadtest is Svoboda vezetésével • 1944 végéig a II. és IV. Ukrán Front csak Kassa–Eperjes vonalig ért el • 1945 ápr. 1-ig a Nagyszombat–Besztercebánya–Rózsahegy vonalig • szovjet politikai beavatkozás: Kárpátalja SzU-hoz csatlakozása (NKVD által szervezett szavazással), nemzeti tanácsok felállítása, letartóztatások • ápr.-ban Tiso és kormánya Ausztriába menekült, onnan is kitartást követelve • A prágai felkelés és harcok Cseh–Morvaországban • ápr. végén a VH Brno környékén, az amerikaiak a Szudéta-vidéken jártak • Prágában Cseh Nemzeti Tanács (Albert Pražák) alakult, de nem tud együtt-működni a partizánokkal, komm.-kal és a katonákkal • 1945 máj. 1-jén Přerovban tört ki felkelés • máj. 5-én Prágában is, a CsNT vezetésével, de a felkelők nehézfegyverek nélkül súlyos helyzetbe kerültek • Eisenhower Plzeňben állt, de Sztálin kérésére nem nyomult tovább K felé • a VH helyett máj. 6-án a Vlaszov-féle orosz hads. vonult be Prágába, ami két napig nagy segítség volt a felkelők számára (8-án kivonultak) • máj. 7-én Reimsben No. kapitulált, de Prágában tovább folyt a harc; csak 8-án született helyi fegyverszünet, de még ezt követően is voltak harcok • a Vörös Hadsereg csak máj. 9-én hajnalban érkezett Prágába