A JÓ ÁLLAM

1. A JÓ ÁLLAM Dr. Rétvári Bence Államtitkár

2. Versenyképességi mutatók Nemzetközi versenyképességi felmérések alapján Magyarországon • kevesen dolgoznak, • kuszák és instabilak a közpénzügyi viszonyok, • a gazdasági környezet kiszámíthatatlan, • sok az adminisztráció, • vállalkozásaink megújulási képessége, innovációs potenciálja alacsony, • nem megfelelő az iskolák tudásátadó képessége.

3. Gazdasági Akcióterv I.2010. június • Adó- és járulékcsökkentés: • SZJA 36%-ról  16%-ra csökkent • Társasági Adó (500M forint alatti adóalap esetén) 19%-ról  10%-ra csökkent • Kismamák alkalmazása esetén a TB járulék 27%-ról  20%-ra csökkent • A kötelező magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése révén adósságcsökkentést hajtunk végre.

4. Gazdasági Akcióterv II.2010. június • Megszűnő terhek: • épület utáni idegenforgalmi adó, • a vállalkozók kommunális adója, • a nagyteljesítményű személygépkocsik, vízi járművek, légi járművek adója, • a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulás.

5. Gazdasági Akcióterv III. 2010. június • Kötelező engedélyek 30%-ának eltörlése: • választhatóvá  tettük az elvi építési engedélyt  • a kisvállalkozások beruházásaira bevezettük az integrált engedélyezési eljárást • az építési engedélyezés során nem lesz szükség örökségvédelmi hatástanulmány benyújtására, • nem szükséges közmeghallgatás használatbavételi engedélyezéskor • rövidül az építési beruházások engedélyei tekintetében a bírósági keresetindítási határidő 30 napról 15 napra

6. Ijesztő államadósság

8. Mire lenne ez elég? A következő 3 évben évi közel 3000 milliárd forintot költünk adósságszolgálatra. Az államadósság fizetése helyett ebből: • 7,5-szer több lakásépítési támogatás • 2-szer annyi családi támogatás • 50%-kal csökkenő ÁFA-terhelést • 1/3-a elegendő a társasági adó elengedésére • további 40% SZJA csökkentés • 30%-kal csökkenő munkaadói és munkavállalói TB-járulék

9. A segélyekből, a közmunkákból és a piaci bérekből eredő bevételek aránya

10. Az adósságcsökkentés pozitív spirálja Az államadósság csökkentése + a strukturális reformok beindítása + jegybanki alapkamat, banki alapkamat szintjének csökkentése  csökken a vállalkozások hitelezésének költsége  beruházások élénkülése növekedés gyorsulása, a munkahelyek számának gyarapodása  munkaerő-kereslet növekvése  munkabérek emelkedése  háztartási adósságok csökkenése  a körbetartozások mértékének csökkenése  hosszútávon államadósság további csökkenése

11. Magyary program

12. Miért most? Miért Magyary? • Miért most? • Lehetőség, felelősség és szükség • Ismert a közigazgatás valódi állapota • Ismertek az új Alaptörvény elvárásai • Június 10. – Magyary Zoltán születésének évfordulója • Miért Magyary? • Magyary Zoltán a 20. századi közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője, munkásságának jellemzői: • Hazai és külföldi tapasztalatokra épülő elgondolások gyakorlati alkalmazása • Közérthetőség • Tisztviselők következetes, sokoldalú fejlesztése

13. A magyar közigazgatás helyzete 1. • A közigazgatás válságának főbb elemei: • Túlburjánzó állami szervezetrendszer • Állami feladatok tisztázatlansága • Egységesítés, sztenderdizálás hiánya • Minőségi jogalkotás, megfelelő visszacsatolás hiánya • Közigazgatási szolgáltatások, ügyfélkiszolgálás alacsony szintje • E-közigazgatás fejletlensége, magas adminisztratív terhek • Hatékony személyzeti igazgatás, életpálya hiánya • Tisztviselők alacsony elkötelezettsége

14. A magyar közigazgatás helyzete 2. • Az elmúlt 20 év sikertelen közigazgatás-fejlesztési törekvései: • Időről időre ugyanazon problémák felvetése jelzi a törekvések eredménytelenségét. • A közigazgatás teljes rendszerét átfogó szemlélet, érdemi strukturális átalakítás hiánya. • Több esetben a közigazgatást a változások tárgyaként, nem aktív alanyaként kezelte. • Testidegen (piaci) megoldások és szereplők, a közigazgatás nem fogadta be a javaslatokat

15. A közigazgatási ügyintézésről alkotott vélemény folyamatosan romlik a korrupció mértékének társadalmi megítélése (forrás: 2000 fős lakossági mintán készített adatfelvétel eredménye)

16. A Magyary Program műfaja • Nem terv, program. • Folyamatos helyzetértékelés, beavatkozások ez alapján. • Helye: Alaptörvényhez idomul, elsősorban EU forrásokból finanszírozva.

17. A Magyary Program céltételezése Jövőkép Jelmondat: „a Haza üdvére és a Köz szolgálatában” Jövőkép: a jó állam. Felkészült, hazaszerető és elkötelezett tisztviselők által működtetett, az erőforrásokat hatékonyan felhasználó, az állampolgárokat szolgáló közigazgatás. Átfogó cél: hatékony nemzeti közigazgatás

18. Jövőképünk: a jó állam stabil tartópilléreként álló közigazgatás megteremtése Egy új, magasabb növekedési pályára való átálláshoz nemcsak eltökéltségre, de összefogásra és nemzedékeken átívelő konszenzusos tervezésre van szükség!

19. A Magyary Program célrendszere • A helyzetelemzés alapján a tervezett beavatkozások négy területre bonthatók: • Szervezet • Feladat • Eljárás • Személyzet

20. Beavatkozási területek 1.Szervezet „Ha egy hivatal rosszul van szervezve és vezetve, az alárendeltek legnagyobb erőfeszítése és lelkiismeretessége sem fog teljes eredményt elérni.” (Magyary Zoltán) • 3 fő intézkedési irány: • Teljes körű szervezeti kataszter elkészítése és karbantartása • Szervezeti rendszer egyszerűsítése • Elégséges felszerelés: Ereky-terv • Minőségmenedzsment eszközök elterjesztése

21. A szervezetrendszer átalakításának területei

22. Kormányhivatalok 2011. január 1.

23. A szervezetrendszer egyszerűsítése • Tervezett intézkedések: • A kormányhivatalok és egyéb, összevonással keletkezett szervek működésének belső áttekintése és további racionalizálása, • Járási államigazgatás átalakítása.

24. A járási államigazgatás átalakítása megyei államigazgatási kollégium megyei kormányhivatal Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerve koordinációs jogkörbe tartozó állami szervek ellenőrzési és véleményezési jogkörbe tartozó államigazgatási szervek kirendeltségek kirendeltségek kirendeltségek körzetközponti jegyző egyes megyei szakigazgatási szervek kirendeltségei okmányiroda megyei államigazgatási kollégium pl. NAV Szarvasi Kirendeltség pl. Szeghalmi Polgári Védelmi Kirendeltség pl. KSH Székesfehérvári Osztály pl. Munkaügyi központ Gödöllői Kirendeltsége, ÁNTSZ Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerve koordinációs jogkörbe tartozó állami szervek ellenőrzési és véleményezési jogkörbe tartozó államigazgatási szervek megyei kormányhivatal járási hivatal kirendeltségek kirendeltségek kirendeltségek Jegyző vagy hivatalvezető okmányiroda pl. NAV Szarvasi Kirendeltség pl. Szeghalmi Polgári Védelmi Kirendeltség pl. KSH Székesfehérvári Osztály szakigazgatási szervek

25. Elégséges felszerelés: Ereky-terv • Tervezett intézkedések: • A kormányzati épületek egymáshoz viszonyított közelségének biztosítása, • A kor színvonalának megfelelő információs, információfeldolgozási és kommunikációs eszközök biztosítása, • Közfeladatok ellátására való munkaképességének megőrzése (pl.: egészséges étkezési lehetőség, a rekreáció lehetősége, testmozgás munkáltatói támogatása).

26. Beavatkozási területek 2. Feladat • „A közigazgatás feladata a cselekvés. • A jogállamban ezt a jogrend szabályozza” • (Magyary Zoltán) • 3 fő intézkedési irány: • Teljes körű feladatkataszter elkészítése és karbantartása, • Formai és tartalmi dereguláció, • Stratégiai konszolidáció.

27. A feladatrendszer megújításának elemei

28. Formai és tartalmi dereguláció

29. Stratégiai tervezés megújítása • Tervezett intézkedések: • kormányzati stratégiai tér és annak főbb elemeinek lehatárolása, • stratégiai dokumentumok típusainak, kötelező formátumának, tartalmának, hierarchizált rendszerének meghatározása, • új, egységes kormányzati stratégiai tervezési rendszer kialakítása, stratégiai törekvések összehangolása.

30. Beavatkozási területek 3. Eljárás • „Az államot közel kell hozni az állampolgárokhoz, a közigazgatásnak „emberarcúvá” kell válnia.” • (Magyary Zoltán) • 5 fő intézkedési irány: • Eljárások egységesítése, • Minőségi jogalkotás, • Visszacsatolás, monitoring, értékelés, • Ügyfélközpontú szolgáltatások, • Kezdeményező kommunikáció.

31. Az eljárások megújításának területei

32. Az eljárások egységesítése • Cél: Kiszámítható, tervezhető eljárások (időtartam, költség stb.) a közigazgatás szervezetrendszerén belül, illetve az állam és ügyfelei között is.Tervezett intézkedések: • Eljárások sztenderdizálása, egységesítése, • Szolgáltatási szintek meghatározása, • Folyamatos monitoring és visszacsatolás.

33. Minőségi jogalkotás (Betterregulation) • Tervezett intézkedések: • Érdemi előzetes hatásvizsgálatok a nagy állami eljárási kódexekkel kezdve (Ket., Kbt., Áht., stb.), • Jogszabály-tervezetek társadalmi egyeztetése • Érdemi utólagos hatásvizsgálatok, • Jogszabályszerkesztés során nyelvi egyszerűsítés, • Jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálata, • Adminisztratív terhek csökkentése.

34. Visszacsatolás, monitoring, értékelés • Elengedhetetlen a jogszabályok, stratégiák teljesülésének, a meghozott intézkedések folyamatos ellenőrzése, felülvizsgálata, és a tapasztalatok visszacsatolása.Tervezett intézkedések: • Minisztériumi munkatervek, akciótervek és éves jelentések egységes módszertan alapján történő kidolgozása, • Minisztériumi adatgyűjtések rendszerének felmérése és fejlesztése, • Központi monitoring rendszer kialakítása és működtetése.

35. Ügyfélközpontú szolgáltatások • Tervezett intézkedések: • A szolgáltatások színvonalának és hozzáférhetőségének javítása • (ügyintézés képes, többcsatornás – személyes, elektronikus, telefonos – integrált kormányzati ügyfélkapcsolati rendszer létrehozása), • Egyablakos ügyintézés megvalósítása – kormányablakok 1. ütem: 2011. január 3-án 29 helyen nyíltak meg, kiindulási ügykör 2. ütem: 2013-ra országos hálózat kialakítása, széles ügykörrel, • Kihelyezett kormányablakok (postahivatalok, állami ügyfélszolgálatok), • Elektronikus ügyintézés alkalmazási lehetőségeinek bővítése, • Jól képzett, segítőkész ügyfélszolgálati munkatársak.

36. Kormányablakok2011. január 1. • Országszerte 29 Kormányablak létrehozása. • Egyszerűsített ügyintézés.

37. Kormányablakokban intézhető ügyek

38. Beavatkozási területek 3. Személyzet „Minden szervezeti és eljárási reform értéke attól függ, hogy mennyit érnek a tisztviselők.” (Magyary Zoltán) • A személyzeti politika megújításának 2 fő területe: • Személyzeti igazgatás, azon belül • Megfelelő munkáltatói képesség, • Sikeres vezetési képesség (adottságok, személyzeti terhelés és képzés, terhelés, méretezés – megszakíthatóság), • Közszolgálati életpálya.

39. A személyzetpolitika megújításának területei

40. Közszolgálati életpálya elemei • Hivatásetikai normák kialakítása • Munkaköri specifikáció • Kiválasztási rendszer • Vizsgarendszer • Előmeneteli- és javadalmazási rendszer • Értékelési rendszer • Képzési és továbbképzési rendszer • Gondoskodó állam / munkáltatói gondoskodás • Közjogi szabályozás összehangolása

41. Átfogó feladatok • Párhuzamosan több beavatkozási területen jelentkező feladatok: • Elektronikus közigazgatás kiterjesztése • Tényleges elektronikus ügyintézés, egységes e-nyilvántartási háttér, ügyfelek szokásaihoz igazodó elérhetőség (mobil telefon, kormányablak, papír – elektronikus oda-vissza átalakítás) • Adminisztratív terhek, bürokrácia csökkentése • Egyszerűbb eljárások és folyamatok az ügyfelek, a közigazgatás szervezetei és személyzete számára • Esélyegyenlőség biztosítása • A fejlesztendő területeken cselekvési tervek létrehozása, képzések • Antikorrupció • A korrupcióval szembenálló értékekkel és elvekkel való egyéni és szervezeti azonosulás, etikai és jogalkotási szabályozás, stb. ! EGYSZERŰSÍTÉSI PROGRAM

42. Az önkormányzati reform

43. Helyzetértékelés I. Rendszerváltás: • Az önkormányzati rendszer kialakítása során az önkormányzatok demokratikus működési feltételeinek megteremtése és az önkormányzati autonómia kiépítése kapott hangsúlyt. • A gazdaságossági, hatékonysági szempontokat a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe.

44. Helyzetértékelés II. Az elmúlt 20 év eredménye: • folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere • a közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényelt • a finanszírozás elnehezült Okok: • az önkormányzati rendszer belső ellentmondásai, működési zavarai • a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai, az állam szerepvállalásának tisztázatlansága • a folyamatosan csökkenő állami támogatások összege, közben növekvő kötelező feladatszám

45. Helyzetértékelés III. • Strukturális problémák: • elaprózott településszerkezet • a társulási rendszer hiányosságai • a területi önkormányzat - a megyei önkormányzat - relatív erőtlensége és eszköztelensége • a főváros és kerületeik közötti ésszerűtlen munkamegosztás • Működési nehézségek: • az önkormányzati-állami feladat- és hatáskörök szinte áttekinthetetlen rendszere • párhuzamosságok az egyes önkormányzati szintek között • jegyzők által gyakorolt államigazgatási hatáskörök túlzott száma

46. Helyzetértékelés IV. Gazdasági problémák: • a gazdálkodására vonatkozó szabályozás nagymértékben szerteágazó, követhetetlen • a normatív támogatási rendszer bonyolult, elavult • a fejlesztési lehetőségek nem tükrözték az önkormányzatok valós igényeit • a kialakított ellenőrzési rendszer nem egységes valamint szankciók nélküli • az adósságrendezési eljárásról szóló törvény nem szolgálja a megelőzést, illetve hiányoznak belőle a felelősségre és az ellenőrzésre vonatkozó szabályok • a rendszer folyamatosan, minden nap hiányt termel • jelentős mértékű eladósodottság (ld. következő dia hitel-, és kötvényállomány alakulása 2005-2010)

47. Hitel-, és kötvényállomány alakulása 2005-2010

48. Az önkormányzati rendszer megújításának célrendszere • hatékony, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kiépítése az alapértékek megőrzésével • állam-önkormányzatok közötti feladatelosztás újragondolása – az önkormányzati feladatok pontosabb, differenciáltabb meghatározása • pénzügyi-gazdasági helyzet megszilárdítása – új feladatfinanszírozási rendszer • a közigazgatás szolgáltatási színvonalának emelése - a társulási rendszer megerősítése a méretgazdaságosság, hatékonyság miatt • az adósságállomány radikális csökkentése, a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása • az önkormányzati döntések kormányzati és bírósági felülvizsgálatának lehetősége (törvényességi felügyelet)

49. Az önkormányzati - állami feladatok áttekintése, csoportosítása, szétválasztása • oktatással kapcsolatos feladatok: állam és az önkormányzatok közösen (bért az állam fizeti, az önkormányzat az épületek fenntartását végzi) • egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok: alapellátás, járóbeteg-ellátás - önkormányzati, fekvőbeteg ellátás - állami feladat • államigazgatási ügyek: tisztán állami • szociális ellátással kapcsolatos feladatok: természetbeni ellátás – önkormányzati, pénzbeli ellátás – állam utal közvetlenül, az önkormányzat megállapítja a jogosultságot • tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatok – tisztán állami • közfoglalkoztatási feladatok – állam és az önkormányzatok közösen • tisztán önkormányzati feladatok: • településüzemeltetés-, fejlesztés-, rendezés, helyi adóügyek – gazdaságszervezés, helyi szociális ügyek – közfoglalkoztatás, helyi sport és kulturális feladatok,

50. Az önkormányzati rendszer belső átalakítása I. járások • ezen belül: - községek - városok - járási jogú város (körzetközpont)