Együtt az alapszolgáltatások fejlesztéséért Korai anya-gyerek kapcsolat és a család szerepe

1. Együtt az alapszolgáltatások fejlesztéséértKorai anya-gyerek kapcsolat és a család szerepe Marcali; 2014. 03. 04. Szalay Miklós pszichológus

2. A korai anya-gyerek kapcsolat fontossága kritikus • Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja. Szenzitív periódus Idegrendszer fejlődése Magatartás kialakulása Érzelmi stabilitás (imprinting) (emocionalitás)

3. Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai kapcsolat a meghatározó, melyben elsődleges az érintés.

4. A gyermek az érintés és anyai közelség érdekében erőfeszítéseket is képes tenni, mely az alábbi fázisokban történik: • 1.      Felélénkülési reakció – úgy harcolja ki az érintést (a rendelkezésére álló mozgási és hangadási repertoárja segítségével), hogy viselkedésével kiváltja az anya figyelmét és érdeklődését. • 2.      Megkülönböztető közeledés – az ötödik, hatodik hónap táján jelenik meg, lényege, hogy a gyermek különbséget tud tenni az anya és az idegenek között. • 3.      Helyzetváltoztatás – a gyermek úgy kerül fizikai kapcsolatba, hogy odamegy (kúszik, mászik) a felnőtthöz

5. A korai anya-gyermek kapcsolat során a gyermek megtanulja, hogyan kell jelet adni és válaszolni ahhoz, hogy a szülőtől is választ kapjon. Ez a kommunikációs séma lesz az alapja a későbbi információcserének és tanulási folyamatnak.

6. Kötődés, mint fejlett szabályozórendszer A 7-8 hónapos gyermeket két, egymásnak ellentmondó vágy vezérli.: Egyrészt fel akarja fedezni a világot, másrészt keresi a felnőtt közelségét, mely számára a biztonságot jelenti. A kötődési rendszer többek között e két vágy közötti egyensúlyt teremti meg.

7. A kötődési rendszerben az anya is részt vesz.: A gyermek távolodása, elbizonytalanodása, sírása esetén az anya közelít gyermekéhez, felveszi és megnyugtatja őt. (normál esetben) A kötődés tehát egy komplex viselkedési rendszer melyben mind az anyának, mind a gyermeknek aktív, kezdeményező szerepe van.

8. Kulcsmotívum: Kötődés Biztonság élményének korai megtapasztalása későbbi kapcsolatainak alapjául szolgáló modell kialakulása

9. Kötődéselmélet(John Bowlby) Velünk születik a késztetés a kötődésre. - Az újszülött viselkedési repertoárja (sírás, mosoly, kapálózás) mind olyan viselkedések, melyek (optimális esetben) biztosítják a közelséget és elősegítik a kontaktust az anyával. Hangsúlyozta az anya válaszkészségének fontosságát, mivel a gyermek kontaktuskereső viselkedése csak a párbeszéd egyik oldala, és csak megfelelő válasz esetén alakulhat ki a biztonságos kötődés.

10. Kötődési Mintázatok (M. Ainsworth) • Biztonságos kötődés • Elkerülő kötődés • Ambivalens kötődés • Dezorganizált kötődés

11. Biztonságos kötődés Anyja jelenlétében bátran manipulál. Anyja jelenléte nélkül nyugtalanság, szorongás jeleit mutatja; idegen személy, ill. újszerű tárgy, játék sem tudja megnyugtatni. Anyja újbóli megjelenésekor azonnal kapcsolatba lép vele, megnyugszik.

12. Elkerülő kötődés • Az anya jelenlétében a gyerek ugyanolyan nyugodtan manipulál, mint amikor nincs jelen. (Szinte észre sem veszi, hogy elment, ill. egy idegen személy ugyanolyan biztonsággal képes megnyugtatni) • Ezeknél a gyermekeknél a nem megfelelő anyai válaszkészség az, ami arra készteti a gyermeket, hogy elkendőzze érzelmeit, vagyis a gyermek stratégiája: ha nem reagálnak, nem érdemes kommunikálni. Az ilyen anyák sokszor nyíltan elutasítóak, és nem szeretik a testi kontaktust.

13. Ambivalens kötődés • A gyermek nem tud anyja jelenlétében nyugodtan manipulálni. Keresi, de egyben el is utasítja anyját. Fokozott feszültség jellemzi. Ha az anya elmegy sír, nyugtalansága felfokozódik, ám anyja visszajövetele sem nyugtatja meg igazán. • Az ilyen anyákat a hétköznapokban többnyire kiszámíthatatlan viselkedés jellemzi, nem a gyermek jelzéseinek, hanem önmaguk belső állapotának függvényében reagálnak, így alakul ki az ambivalens kötődés.

14. Dezorganizált kötődés • Ezek a gyermekek sokszor menekülnek az anya elől, vagy teljesen váratlan helyzetekben lemerevednek, autoagresszív cselekedetet hajtanak végre (pl. fejüket a falba verik). Viselkedésük kaotikus, diffúz. • Ezeknek a gyermekeknek az anya egyszerre a félelem és a megnyugvás forrása, és ez az ellentmondás vezet a kötődési rendszer széteséséhez. A dezorganizáltan kötődő gyermekek történetében gyakori a súlyos érzelmi elhanyagolás és a szülői bántalmazás.

15. Pótanya szindróma

16. Társ?!

17. Társ.

18. „Ne csak szeresd a gyermeket, hanem a gyermek maga is érezze, hogy szeretve van!” /Don Bosco/ • „Nincs más, mi oly fontossággal bírna, mint az atyai oltalom.” /Sigmund Freud/ • „A döntés meghozatala, hogy anyává válj, semmihez nem mérhető: Örök időre vállalod, hogy szíved szüntelenül a testeden kívül őrködjön valaki felett” /Elizabeth Stone/

19. Fontos a családi béke, a harmónia. • DE ezt csak szülő, s gyerek együtt tudja megteremteni • Mindenki hozzájárul valamilyen mértékben a kialakult helyzethez.

20. Helyes nevelési attitűd Meleg - irányítónev. + következetesség Feltétlen szeretet ; Irányít, korlátoz, ha kell büntet. Következetes önmagával szemben, de korrelatív a másik szülővel, ill. annak nevelési attitűdjével

21. A Család… • „A család olyan szó, amelynek a jelentésében benne van a biztonság, a sziklaszilárd alap, az a hely, ahová hazamehetünk, amelyben felnőhetünk..., amelyből kirepülhetünk, de mégis emlékszünk rá és belekapaszkodhatunk..., mert amit ott hallottunk, örökre megmarad a fülünkben és a szívünkben..., az emlékek színes szoborként egy életre belénk vésődnek, apró, csillogó színű szilánkokból, amelyek némelyike ugyan haloványabb, sőt néha egészen elhalványul, olyannyira, hogy már-már elfelejtjük..., ám teljesen sohasem merülnek feledésbe. Ez az a hely, ahol elkezdődik az életünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.”

22. A felelősség a mi kezünkben van!!!