180 likes | 285 Views
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0013 AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE. Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás feladatai Jolánkai Márton SZIE. VISSZATEKINTÉS. Stockholm Sürgették a gáz-emissziók 1972 környezeti hatásának feltárását.
E N D
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0013 AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás feladatai Jolánkai Márton SZIE
VISSZATEKINTÉS StockholmSürgették a gáz-emissziók 1972 környezeti hatásának feltárását Villach Utalás arra, hogy várható a klíma 1985 változása Brundtland jelentés Javaslat a CO2 emisszió 1987 csökkentésére Rio de Janeiro Keretegyezmény az éghajlat- 1992 változásról
VISSZATEKINTÉS KyotoJegyzőkönyv a CO2 emisszió 1997 csökkentéséről Johannesburg Sürgetik a Kyotói Jegyzőkönyv 2002 életbe léptetését. Rio de Janeiro Mindenki azt csinál amit akar 2012 Az elmúlt 40 év története röviden: Sok nyilatkozat és fogadalom, és kevés gyakorlati intézkedés.
Tézis Az emberi társadalom kialakulása óta örök fenyegetettségben él, csakúgy mint bármely más faj a földön. Korunkra azonban az emberiség egy speciális szakaszba lépett. Ma a legnagyobb fenyegetettséget létére, lényegében önmaga jelenti.
A klímaváltozás egy folyamatos földtörténeti jelenség, amely alapvetően csillagászati, fizikai, földtani és ezekhez kapcsolódóan meteorológiai folyamatokat ölel fel.
A globális felmelegedés nyomon-követése, kutatása mindössze néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. Bár a légszennyezés kérdése már korábban is foglalkoztatta az emberiséget, annak a klímaváltozással történő össze-kapcsolása csak az ezredforduló táján alakult ki.
A klímaváltozás hatásainak kezelése kétirányú; klímavédelem, vagyis a „mitigation”, amely lényegében az üvegházhatású gázok légkörbe juttatását hivatott megakadályozni, és ezáltal a klímát megóvni a változástól, a másik pedig az alkalmazkodás „adaptation”, amely a klímaváltozás hatásaival való együttélésre, annak kezelésére igyekszik felkészíteni az emberiséget.
A világ országai, így hazánk is az ENSZ kezdeményezésére számos nemzetközi testület, pl. az IPCC részvételével immár közel két évtizede munkálkodnak a klímaváltozás okozta problémák kezelésén, megelőzésén, a károk enyhítésén. Sajnos, ezideig ezek a kezdeményezések nem voltak képesek a folyamatok érdemi befolyásolására.
Az egyre gyarapodó létszámú emberiség továbbra is mind több fosszilis energiát használ fel, a klíma pedig engedelmeskedvén a természet törvényeinek, követi az interglaciálisok menetét, úgy, hogy az antropogén hatások mértékét még megbecsülni sem vagyunk képesek.
A VAHAVA projekt (2003-2007) A VAHAVA projekt az első, átfogó hazai országos kezdeményezés volt, amely mintegy 400 szakértő szintetizáló munkáját koordinálta. A projekt eredményei képezték alapját a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásának, amely ma a szakpolitika irányadó dokumentuma.
Az ADAM projekt (2004-2008) Az ADAM összeurópai projekt 27 partner részvételével feladatául tűzte ki módszertani és politikai megoldások kidolgozását és közreadását. A munka eredményeként megszületett a DG Environment „Adaptation and Mitigation Strategies” dokumentuma.
A KLIMAKKT projekt (2005-2008) Felkészülés a klímaváltozásra; Környezet – kockázat – társadalom. A kutatás lényegében a VAHAVA projekt follow up kutatásai közé tartozott. A kutatás eredményei elsődlegesen a gazdasági és társadalmi kockázatkezelés módszertanához járultak hozzá.
Az IMPACCT projekt (2009-2010) Ennek az EU kutatásnak a célkitűzése integrált mezőgazdasági technológiai elemek kidolgozása volt, amely egyrészt a CO2emisszió csökkentés, másrészt a carbon sequestratio módszereinek alkalmazására irányult. Eredményeit a DG Environment ajánlás formájában tette közzé.
Az NTTIJM08 projekt (2009-2012) A kutatási cél a klímakárok megelőzése, és a kockázat-csökkentés módszereinek kidolgozása volt. A projekt eredményeképpen számos mezőgazdasági termesztéstechnológia, valamint két szabadalmi eljárás született.
Társadalmi konszenzus megteremtése; kockázatelemzés, és -csökkentés. Természettudományos ismeretek gyarapítása, terjesztése; nevelés, oktatás, kutatás, szaktanácsadás. Gazdasági koncepció környezeti és klímabarát szempontú megfogalmazása; termelési és környezeti célú elemzések.
„Kezelni az elkerülhetetlent, és elkerülni a kezelhetetlent.” H.J. Schellnhuber