(ELŐADÁSVÁZLAT) Szerkesztette: Dr. Deák János BUDAPEST, 2007.

1. A NATO HIDEGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE UTÁNI STRATÉGIAI KONCEPCIÓI, A PRÁGAI, AZ ISZTAMBULI ÉS A RIGAI CSÚCSTALÁLKOZÓK DÖNTÉSEI (ELŐADÁSVÁZLAT) Szerkesztette: Dr. Deák János BUDAPEST, 2007.

2. A NATO ÁTALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA A HIDEGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT KÖVETŐEN • Római csúcstalálkozó: 1991. november 7-8-án • Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (ÉAET) létrehozása: 1991. december 20. • A „Partnerség a békéért” dokumentum elfogadása az ÉAET által Brüsszelben: 1994. január 10-11. • Madridi csúcstalálkozó: 1997. július 8-9. • A NATO bővítésének első köre (Magyarország, Csehország, Lengyelország): 1999. március 12. • A NATO új (washingtoni) Stratégiai Koncepciójának elfogadása: 1999. április 23-24. • Prágai csúcstalálkozó: 2002. november 21. • Isztambuli csúcstalálkozó: 2004. június 28. • Rigai csúcstalálkozó: 2006. november 28-29.

3. A NATO 1991. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA I. • A VSZ megszűnése után a NATO politikai és stabilizáló szerepe megnőtt Európában. • Továbbra is szükség van egy modernizált, újrendeltetésű, az eddigieknél szélesebb, sokrétűbb feladatokra alkalmas, ugyanakkor nyitott, szervezetében, katonai létszámában és fegyverzetében karcsúsított NATO-ra. • A megújuló NATO az ENSZ és az EBESZ felkérésére illetékességi területén kívül is kész békefenntartói és humanitárius jellegű feladatok végrehajtására. • A NATO régebbi hadászati koncepciója a „Rugalmas reagálás” 1967-1991 között volt érvényben. Ez a koncepció 1991. november 7-8-i római tanácsülésen elfogadott új koncepcióval érvényét vesztette.

4. A NATO 1991. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA II. • Európában történelmi változások következtek be; megszűnt a monolitikus, masszív és potenciálisan közvetlen fenyegetés. • Megmaradt a jövőt illetően egy sor bizonytalansági tényező, mely a Szövetség biztonságát is érinti. • Az új biztonságpolitikai kihívások és kockázatok alapvetően különböznek a múltbeliektől. • A NATO valamennyi európai frontján bekövetkező meglepetésszerű támadás veszélye megszűnt, ugyanakkor más potenciális kockázatok és hatásuk kevésbé előreláthatóak, mint korábban voltak.

5. A NATO 1991. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA III.A SZÖVETSÉG ALAPVETŐ BIZTONSÁGI FELADATA • A stabil biztonságpolitikai környezet kialakítása Európában a viták békés rendezéséhez. • Védelmet nyújtani a megfélemlítés, a kényszer és az erőszak alkalmazása ellen a szövetségesek számára (beleértve az ÉAET-ban résztvevő országokat is). • Válság esetén fórumot biztosítani a konzultációkra, a megteendő lépésekre. • Elrettenteni az agressziós fenyegetéseket, elhárítani minden támadást a tagországok ellen. • Megőrizni a stratégiai egyensúlyt Európában.

6. A NATO 1991. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA IV.ÚJ KOCKÁZATOK ÉS FENYEGETÉSEK • A stabilitás hiánya Közép- és Kelet-Európában; ami olyan súlyos gazdasági, társadalmi és politikai nehézségekből ered, mint: az etnikai-nemzetiségi ellentétek, területi viták. • Folytatódik a katonai erők növekedése, tömegpusztító fegyverek és ballisztikus rakéták megjelenése, amelyek veszélyeztetik néhány NATO-tagállam területét és lakosságát. • Globális kihívások, mint a tömegpusztító fegyverek elterjedése, terrorista és szabotázsakciók, valamint a stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz való hozzájutás akadályozása.

7. A NATO 1991. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA V.VÉDELMI ALAPELVEK • A hagyományos és a nukleáris erők megfelelő arányát fogja fenntartani Európában. • Az „előretolt védelem” koncepciójáról áttérnek a „csökkentett előretolt jelenlétre”. • Az általános háború, melynek kirobbanása Európában az új biztonságpolitikai helyzetben ugyan valószínűtlenné vált, de nem zárható ki.

8. A NATO 1999. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA I. A NATO állam- és kormányfői 1999. áprilisában, Washingtonban tartott csúcstalálkozójukon elfogadták a Szövetség új Stratégiai Koncepcióját. A dokumentum bevezetőből és öt részből áll: • rész: A Szövetség célja és feladatai II. rész: Stratégiai kilátások III. rész: A biztonság megítélése a 21. században IV. rész: Irányelvek a Szövetség haderejére V. rész: Végkövetkeztetések

9. A NATO 1999. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJAI • A Washingtoni Szerződés szerint a NATO alapvető stratégiai célja a tagállamok szabadságának és biztonságának őrzése politikai és katonai eszközökkel. A közös értékek, a demokrácia, az emberi jogok és a törvényesség alapján az igazságos és tartós békés rend biztosításán fáradozott Európában és ezt a hagyományt kívánja folytatni. • A Szövetség működésének alapja a szuverén államok közös hozzájárulása és kölcsönös együttműködése a tagok biztonságának érdekében. A Szövetségi szolidaritás és összetartás biztosítja, hogy egyetlen szövetségesnek se kelljen saját nemzeti erejére támaszkodnia az alapvető biztonsági kihívások kezelésében.

10. A NATO 1999. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA III. A SZÖVETSÉG BIZTONSÁGI FELADATAI ELVEI BIZTONSÁG A demokratikus intézményrendszer fejlődésén és a viták békés megoldása iránti elkötelezettségén alapulva olyan stabil euró-atlanti biztonsági környezet kialakítása, amelyben egyetlen ország sem képes erővel, vagy erő alkalmazásával való fenyegetéssel más országot megfélemlíteni, vagy kényszeríteni. KONZULTÁCIÓ A Washingtoni Szerződés 4. cikkével egyezően transzatlanti fórumként szolgálni a szövetségi konzultációk számára a tagok létfontosságú érdekeit befolyásoló kérdésekről, valamint a közös érdekek terén tett erőfeszítések koordinálásához. ELRETTENTÉS ÉS VÉDELEM A Washingtoni Szerződés 5. és 6. cikke szerint elrettenteni bármilyen agresszióval való fenyegetést a NATO-tagállamok ellen, illetve megvédeni a tagországokat egy agresszióval szemben. VÁLSÁGKEZELÉS Eseti elbírálás alapján, konszenzus esetén a Washingtoni Szerződés 7. cikkével összhangban a hatékony konfliktus-megelőzéshez való hozzájárulás és aktív részvétel a válság kezelésében, válságműveletekben. PARTNERSÉG Az euró-atlanti régió más országaival elősegíteni a széleskörű partnerséget, az együttműködést és a párbeszédet azzal a céllal, hogy növekedjen az átláthatóság, a kölcsönös bizalom és a Szövetséggel való közös akciókra való képesség.

11. A NATO 1999. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA IV. • A stratégiai környezetben beállt pozitív fejlemények és a Szövetséget fenyegető hagyományos agresszió rendkívül alacsony valószínűsége ellenére egy ilyen fenyegetés kialakulásának lehetősége hosszú távon fenn áll. (20. pont)

12. A NATO 1999. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA V. A BIZTONSÁG GARANCIÁI • A Szövetség a béke megőrzése és az euró-atlanti biztonság és stabilitás megőrzése érdekében ápolja a transzatlanti kapcsolatait. • Fenntartja az elrettentéshez, védelemhez és feladatai teljes körének teljesítéséhez elegendő hatékony katonai képességeit. • A Szövetségen belül fejleszti az Európai Biztonsági és Védelmi Identitást, a válság kezeléséhez szükséges általános képességeket. • Az új tagokkal szemben változatlanul nyitott marad, más nemzetekkel a partnerségre, együttműködésre és párbeszédre törekszik.

13. A NATO 1999. ÉVI STRATÉGIAI KONCEPCIÓJA VI. A SZÖVETSÉG HADEREJE • A Szövetség fenntartja feladatai végrehajtását biztosító elégséges katonai képességeket. • A szövetséges haderőknek biztosítaniuk kell a NATO katonai hatékonyságát és cselekvési szabadságát. • A szövetségesek biztonsága oszthatatlan, bármelyiküket éri támadás, a Szövetség egésze ellen intézett támadásnak minősül. • A Szövetség többnemzeti katonai erőinek képesnek kell lenniük bármilyen, a Szövetség ellen irányuló potenciális agresszió elrettentésére, támadás esetén az agresszor előnyomulásának megállítására a lehető legkorábbi időszakban. • Készen kell állniuk a konfliktus-megelőzéséhez való hozzájárulásra és a nem 5. cikk szerinti válságkezelési műveletek végrehajtására. • A NATO hadseregének fenn kell tartania képességét a közös védelemre akkor is, amikor a nem 5. cikk szerinti válságkezelési műveleteket hajt végre.

14. A VÉDELMI KÉPESSÉGEK, KEZDEMÉNYEZÉS (1999) A hatékonyságnövelése céljából az alábbi területeken javítani kell az interoperabilitást: • az erők bevethetősége és mozgékonysága, • a csapatok fenntarthatósága és logisztikai támogatása, • az erők túlélő képessége és a feladatok eredményes végrehajtásának képessége, • a vezetési-irányítási és informatikai rendszerek korszerűsége, • szellemi együttműködés a doktrínák, a kiképzés, a harc (hadművelet) eljárások terén, szabványosítás, modern eszközök rendszerbe állítása.

15. A PRÁGAI CSÚCSTALÁLKOZÓ I.(Prága, 2002. november 21.) Prágában a NATO azzal szembesült, hogy új válaszokat kellett találni egy új biztonságpolitikai helyzetre, ami 2001. szeptember 11-e után alakult ki. A NATO biztonságpolitikai filozófiáját ehhez a megváltozott új helyzethez kellett igazítani. Prágában a dokumentumok előkészítése során alapvetően egyetértés volt abban, hogy a klasszikus védelmi és a válságkezelő, béketámogató funkciók mellett a fenyegetések a területen kívülről jönnek, globálisak. Egyetértés volt abban is, hogy a Szövetségnek olyan képességeket kell kialakítani, amelyekkel szembe tud nézni ezekkel a kihívásokkal.

16. A PRÁGAI CSÚCSTALÁLKOZÓ II. • Prága fordulópont, minőségi változás a Szövetség életében. • Nagy jelentőségű az európai egyesülési folyamatban a soha nem látott mértékű BŐVÍTÉS és NYITOTT AJTÓ politikájának folytatása. • A döntések alapvetően az új katonai képességek létrehozását szolgálták. • A washingtoni csúcstalálkozóhoz képest, sokkal célirányosabban és számon kérhetőbben határozták meg a fejlesztési irányokat, feladatokat.

17. PRÁGAI DÖNTÉSEK I.(BŐVÍTÉS) Hét ország, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia és Románia meghívása.

18. PRÁGAI DÖNTÉSEK II.(KÉPESSÉGEK) Az egyik legfontosabb döntés a NATO Reagáló Erő (NRF) létrehozása. A döntés segíti megerősíteni a NATO ütőképességét és egy hatékonyabb formáját kínálja az új típusú fenyegetésekkel szembeni fellépésnek. A NATO Reagáló Erő a kezdeti műveleti képességét 2004. végére, és a teljes műveleti képességét 2006. végére érte el.

19. PRÁGAI DÖNTÉSEK III.(A KATONAI PARANCSNOKI STRUKTÚRA) Két stratégiai szintű parancsnokság (SC): • A Szövetséges Fegyveres Erők Műveleti Parancsnoksága: Casteau (Belgium); • A NATO Átalakítási Parancsnoksága: Norfolk (USA). A Műveleti Parancsnokság alárendeltségében: • Az Észak-európai Szövetséges Regionális Parancsnokság: Brunssum (Hollandia) • Dél-európai Szövetséges Regionális Parancsnokság: Nápoly (Olaszország)

20. A NATO CIVIL ÉS KATONAI STRUKTÚRÁJA nagykövetek Jaap de Hoop Scheffer főtitkár Martinusz Zoltán nagykövet Védelmi Tervező Bizottság Észak-atlanti Tanács Nukleáris Tervező Csoport Talla István vőrgy. NATO-ba akkreditált katonai képviselők Katonai Bizottság az ÉAT, a VTB és az NBT alárendelt bizottságai Főtitkár Nemzetközi Katonai Törzs Raymond Henault tbk. Nemzetközi Titkárság stratégiai szintű parancsnokságok Szövetséges Műveleti Pság. (ACO) Szövetséges Átalakítási Pság. (ACT) John Craddock tbk. Lance L. Smith tbk.

21. SZÖVETSÉGES MŰVELETI PARANCSNOKSÁG

22. SZÖVETSÉGES ÁTALAKÍTÁSI PARANCSNOKSÁG

23. PRÁGAI DÖNTÉSEK IV.(PRÁGAI KÉPESSÉGCSOMAG) • az első a vegyi-, biológiai-, radiológiai- és nukleáris támadások elleni védelem. • a második a védett vezetés és információs fölény biztosítása. • a harmadik az alkalmazásra kerülő erők interoperabilitása és harci hatékonyság kulcsterületeinek javítása. • a negyedik a gyors bevethetőség és a harcoló erők tevékenysége fenntartásának garantálása.

24. A NATO ISZTAMBULI CSÚCSTALÁLKOZÓJA(2004. június 28-29.) A csúcsértekezlet színhelyének kiválasztásánál figyelembe vették, hogy az közel legyen a Balkánhoz, Afganisztánhoz, Irakhoz, Közép-Ázsiához, a Kaukázushoz és a „tágabb Közép-Kelethez” is, vagyis a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem fő hadszíntereihez. Maga a 2004. június 28-án kibocsátott Isztambuli Nyilatkozat úgy fogalmazott, hogy az Európa és Észak-Amerika közötti 55 éves védelmi partnerség „nélkülözhetetlen, oszthatatlan, életerős, rugalmas és sokoldalú” marad. Döntések: • A szövetséges államok megegyeztek az iraki biztonsági erők felkészítésében. • Isztambulban együttműködés alakult ki abban a vonatkozásban, hogy a NATO befejezi kilencéves sikeres stabilizációs küldetését Boszniában, és átruházza felelősségét az EU-ra. • A NATO kiszélesíti tevékenységét, részt vállal az afganisztáni demokratizálódásés újjáépítés elősegítésében.

25. A NATO RIGAICSÚCSTALÁLKOZÓJA I.(2006. november 28-29.) Célkitűzések (Jaap de Hoop Scheffer főtitkár elővezetésében): • A képességek fejlesztésének folytatása (rakétavédelem, levegő-föld felderítés, antiterrorista képességek, tömegpusztító fegyverek elleni védelem, a különleges erők, valamint a védelmi tervezés). • A kockázatok és a terhek egyenlőbb elosztása a tagállamok között, valamint a a nemzeti korlátozások megszüntetése; • Szorosabb együttműködés más nemzetközi kormányzati, illetve nem kormányzati szervezetekkel (ENSZ, EU); • Partnerségi viszonyok továbbfejlesztése (PfP, Mediterrán Dialógus, isztambuli együttműködési kezdeményezés); • A katonai erőn túl a biztonság garantálása más eszközeinek felhasználása (afganisztáni újjáépítés) • Túl kell lépni a NATO és az EU között jelenleg fennálló holtponton (harmonizálás, összehangolás, együttműködés)

26. A NATO RIGAICSÚCSTALÁLKOZÓJA II. VÁRHATÓ NATO AMBÍCIÓSZINTEK FORRÁS: SZÉP LÁSZLÓ – NATO AMBÍCIÓSZINT VÁLTOZÁSOK, VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKFELÜLVIZSGÁLATA

27. A NATO RIGAI CSÚCSTALÁLKOZÓJA III. A NATO MŰVELETI TÁVOLSÁGÁNAK NÖVELÉSE 5.000 KM Max MJO+ range 8.000 KM Max MJO range BRUSSELS 8.000 KM Max MJO range 12.000 KM Max SJO range 12.000 KM Max SJO range Távolság: Szomszédos körzet: 5.000 km Brüsszeltől Stratégiai távolság: 15.000 km Brüsszeltől (alacsony intenzitású mind a méretét, mind a természetét illetően) 15.000 KM Max SJO (minus) range FORRÁS: SZÉP LÁSZLÓ – NATO AMBÍCIÓSZINT VÁLTOZÁSOK, VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKFELÜLVIZSGÁLATA